Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2025. január 18.
143 éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó szülőatyja, A. A. (Alan Alexander) Milne. A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.
A skót származású író a tanár szülei által alapított londoni iskolába járt, majd Cambridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, tanulmányai befejeztével a lapnál helyezkedett el.
Milne ismert pacifista volt, az első világháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Honour című műve), a Somme-i csatában is részt vett, ahol 1916. július 7-én megsérült. Korábban egyébként a legtöbb katonához hasonlóan a tetvek által terjesztett fertőző betegséget, a lövészároklázat is elkapta.
A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. A világhírnevét és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti.
Micimackó (angolul Winnie the Pooh) hivatalos születésnapja is ismert: Christopher Robin (vagyis az író fia) 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára játékmackóját.
A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.
A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle – sőt, a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.
A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb regényei közül a tizenhetedik, idehaza A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé.
A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó.
Számos ország a tanrendjébe is bevette Milne művét, amely filozófiai értekezéseket is ihletett. A Micimackó első kiadása 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek. Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.
A Kárpátaljai Magyar Könyvtárak Egyesülete (KMKE) sikeresen pályázott a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetek számára meghirdetett House of Europe Programban a kárpátaljai magyarlakta települések könyvtárainak infrastrukturális fejlesztésére. Ennek, illetve a Kárpátaljai Sárkányellátó ...
Meseíró volt, de élete korántsem volt mesés. Hans Christian Andersen szegény családban született, anyja alkoholista mosónő, apja foltozóvarga, aki a fiú kiskorában meghalt. A felnőtt Andersen, bár elismerésre és hírnévre tett szert, magánéletében többnyire zaklatott, boldogtalan volt.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést szervezett a vidékünkön népzenét oktató pedagógusok számára. A mostani alkalom különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében kárpátaljai műhelyek diákjai által prezentálták a népzeneoktatás helyes módszer...
„Humorban nem ismerek tréfát” – mindenki ismeri Karinthy Frigyes híres mondását. A humor az élet része, fontos része. Humor nélkül sokkal szegényebbek lennénk, és bár a nevetést nem mindig a humor váltja ki az emberekből, de az esetek többségében igen. A humor gyógyír a lélek sebére, segít...
