A világ legnépszerűbb medvéjévé tette fia játékmackóját A. A. Milne

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2025. január 18.

143 éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó szülőatyja, A. A. (Alan Alexander) Milne. A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.

A világ legnépszerűbb medvéjévé tette fia játékmackóját A. A. Milne

A skót származású író a tanár szülei által alapított londoni iskolába járt, majd Cambridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, tanulmányai befejeztével a lapnál helyezkedett el.

Milne ismert pacifista volt, az első világháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Honour című műve), a Somme-i csatában is részt vett, ahol 1916. július 7-én megsérült. Korábban egyébként a legtöbb katonához hasonlóan a tetvek által terjesztett fertőző betegséget, a lövészároklázat is elkapta.

A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. A világhírnevét és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti.

Micimackó (angolul Winnie the Pooh) hivatalos születésnapja is ismert: Christopher Robin (vagyis az író fia) 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára játékmackóját.

A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.

Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.

Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle – sőt, a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.

A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb regényei közül a tizenhetedik, idehaza A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé.

A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó.

Számos ország a tanrendjébe is bevette Milne művét, amely filozófiai értekezéseket is ihletett. A Micimackó első kiadása 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek. Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.

Hírek

  • Gérecz Attila-díjjal tüntették ki Lévai Aliz Máriát

    Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral állami elismeréseket és művészeti díjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban pé...

  • A szabadság kimeríthetetlen kincs – megemlékezés a Rákóczi Egyetemen

    A hagyományokhoz híven idén is megemlékezett az II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Fodó Sándor Kulturális Központ az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről Beregszászban március 13-án.

  • Az alkotás és a közös cselekvés ereje – A Kolibrik most is bebizonyították rátermettségüket és kreativitásukat

    A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákjaiból álló Kolibri nevet viselő csapat a SzékelyKapuk-ZöldKapuk vándorkiállítás versenyen már négy éve vesz részt. Felkészítő tanáruk Sztankovics Anna-Mária, akit az előzményekről és a mostani felkészülésről kérdeztünk.

  • Kokárdakészítéssel az ünnep előtt

    Március 11-én ismét diákokkal telt meg a Nagyberegi Tájház, ahol ezúttal a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum 3. osztályos tanulói vettek részt egy tematikus foglalkozáson. A program a közelgő nemzeti ünnephez, március 15-éhez kapcsolódott. A szervezők játékos, élményszerű formában ismertették meg a g...

Események

Copyright © 2026 KMMI