Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2025. január 18.
143 éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó szülőatyja, A. A. (Alan Alexander) Milne. A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.
A skót származású író a tanár szülei által alapított londoni iskolába járt, majd Cambridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, tanulmányai befejeztével a lapnál helyezkedett el.
Milne ismert pacifista volt, az első világháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Honour című műve), a Somme-i csatában is részt vett, ahol 1916. július 7-én megsérült. Korábban egyébként a legtöbb katonához hasonlóan a tetvek által terjesztett fertőző betegséget, a lövészároklázat is elkapta.
A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. A világhírnevét és a halhatatlanságot a minden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti.
Micimackó (angolul Winnie the Pooh) hivatalos születésnapja is ismert: Christopher Robin (vagyis az író fia) 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára játékmackóját.
A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-könyvek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.
A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humoros magyarításában, szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján.
A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle – sőt, a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.
A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb regényei közül a tizenhetedik, idehaza A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé.
A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó.
Számos ország a tanrendjébe is bevette Milne művét, amely filozófiai értekezéseket is ihletett. A Micimackó első kiadása 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek. Milne ismert volt színpadi szerzőként is, több mint huszonöt színdarabja született, számos regényt, novellát és verset írt, a Micsoda négy napból Angliában film készült.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
A csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház a Szomszédolás című új előadásával mutatta be Erdély gazdag hagyományait táncban, zenében és szóban a Munkácsy Mihály Magyar Ház színpadán.
