A tudományok útján – Beszélgetés Pallay Katalin pedagógia szakos tanárral

Írta: Kurmay Anita | Forrás: Kárpátinfo.net | 2022. április 20.

Pedagógusnak lenni nagy kihívás, de egyben az egyik legszebb hivatás. Felsőoktatásban dolgozni talán még felelősségteljesebb, hisz a jövő tanárai, a tudományos munka művelői az oktatók kezei alatt formálódnak. Pallay Katalin, a Rákóczi Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének munkatársa szívvel-lélekkel végzi munkáját. Vallja: fontos, hogy partnerként együtt tudjon dolgozni oktató és hallgató. Ismerjük meg őt!

A tudományok útján – Beszélgetés Pallay Katalin pedagógia szakos tanárral

– Meséljen magáról.

– Beregszászban születtem, jelenleg is a Vérke-parti városban élek. Tanulmányaimat a helyi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában végeztem. Pedagóguscsaládban születtem és nevelkedtem. Édesapám, édesanyám és nagymamám is a tanításnak szentelték életüket – tanítottak, oktattak, neveltek, gyakran még otthon is. Már gyerekkoromban is megvolt az indíttatás, hogy ezt a pályát válasszam, melyet a családom inspirációja még jobban megerősített, így az érettségi megszerzését követően felvételt nyertem a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanítói szakára. 2015-ben pedig a Munkácsi Állami Egyetemen magiszteri szintű pedagógiatanári oklevelet is szereztem.

– Ma pedig a Rákóczi Főiskola oktatójaként képzi a felnövekvő nemzedéket.

– Az alapképzést követően szerettem volna a szakmában elhelyezkedni és alsó tagozaton tanítani, de abban az időben nem volt pedagógushiány Kárpátalján, telítettek voltak a tanítói állások. A főiskola specialist képzésén továbbtanulva kapcsolódtam be mélyebben a tudományos életbe, részt vettem a Zrínyi Ilona Szakkollégiumban, tudományos diákköri konferenciákon mutattam be eredményeimet. A diplomaszerzést követően lehetőséget kaptam, hogy tanársegédként az intézményben maradjak, s vállaltam, hogy folytatom tanulmányaimat.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

– 2016-ban felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori programjára. Itt számos kutatói és oktatói tapasztalatra tettem szert, amit a munkámban is hasznosítani tudok. Szeretek tanítani és együtt dolgozni a hallgatókkal. Kutatásmódszertant, nevelésszociológiát és didaktikát tanítok a főiskolán. A tanító szakos hallgatóknál témavezetőként is tevékenykedem. Fontos, hogy partnerként kezeljük a hallgatókat, együtt tervezzük meg a kutatásokat, iránymutatást nyújtsunk az eredmények elemzéséhez. Az elmúlt tanévben az egyik hallgatómmal felvételt nyertünk a Balassi Bálint Ösztöndíjprogram Klebelsberg Kuno tehetséggondozó programjába, ahol mentori tevékenységet végezhettem.

– Hogyan hatott munkájára az elmúlt időszak?

– A koronavírus és a jelenlegi háborús helyzet számos kihívás elé állította az oktatókat és a hallgatókat. A világjárvány kitörésekor meg kellett ismerkednünk a megfelelő távoktatási platformokkal, ahol mind az előadásokat, mind a szemináriumi foglalkozásokat le tudtuk vezetni. A Rákóczi Főiskola hallgatói tanulmányaik megkezdésekor egységes belső informatikai rendszerbe regisztráltak, amit alkalmazni tudunk a távoktatás során. Ennek köszönhetően minden hallgatóval fel tudtuk venni a kapcsolatot, könnyedén ki tudtuk alakítani a Google Classroomokat, ahol rendszeres a kapcsolattartás. Az órákat órarendnek megfelelően tartottuk. A hallgatók könnyedén alkalmazkodtak a digitális oktatáshoz, zökkenőmentesen zajlott a távoktatás a karanténintézkedések idején. A jelenlegi helyzet ismét akadályt gördít az oktatási folyamat elé. A távoktatásból nyert tapasztalatokat jól tudjuk kamatoztatni, az oktatás most is órarendnek megfelelően gördülékenyen zajlik, de számos kihívással kell még szembe néznünk, például a megváltozott felvételi rendszerrel.

– A tanítás mellett kutatómunkát is végez.

– A főiskola bázisán működő Lehoczky Tivadar Kutatóközpont kutatójaként is dolgozom, továbbá a Debreceni Egyetem Felsőoktatás-kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-Hungary) is tagja vagyok. Hazai és nemzetközi kutatásokban is részt vettem. Leginkább felsőoktatás-kutatásokkal foglalkozom, melyek keretében a kisebbségi oktatást, a hallgatói célú mobilitást, a hallgatói lemorzsolódást, a hallgatók tanulmányi eredményességét, társadalmi beágyazódását vizsgálom.

– Nemrég doktori fokozatot szerzett. Milyen érzései vannak ezzel kapcsolatban?

– Mindenképp egy mérföldkő számomra. Megtiszteltetés, hogy témavezetőmtől, egyetemi tanáraimtól, bírálóimtól pozitív visszajelzéseket kaptam. Nagy öröm számomra, hogy sikerült végig járni ezt az utat. Bizonyos értelemben egy elvárás teljesítése is, hiszen napjainkban a doktori fokozat elengedhetetlen azok számára, akik felsőoktatásban és kutatásban kívánnak elhelyezkedni. Egy fellélegzést is jelenthetne, de szeretném folytatni a kutatást, új kihívásokat keresni.

– A munkája mellett milyen tevékenységekkel foglalkozik még?

– A tanításon kívül – mint említettem – kutatómunkával is foglalkozom, hiszen ez is a hivatásom része. Emellett társszerkesztőként bedolgozom a Kárpátalja.ma internetes hírportálnak, ahol naprakész, oktatással kapcsolatos hírekkel igyekszem ellátni az olvasókat.

– Mit jelent önnek a munkája?

– Nagyon szeretem a munkámat, ebben tudok kiteljesedni. A munkahelyem egy érték számomra, rengeteg fejlődési lehetőséget és motivációt biztosít. Ezen kívül azért is kedves a szívemnek, mert itt ismertem meg a férjemet. A jövőben pedig szeretnénk családot alapítani. Valamint szeretném folytatni a kutatómunkát, a tanítást, további szakmai és tudományos eredményeket elérni.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI