1926. október 31-én hunyt el a magyar származású Harry Houdini, mágus és szabaduló művész.
Harry Houdini magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze.
Írta: Jeki Gabriella | Forrás: ng.24.hu | 2022. november 01.
1926. október 31-én hunyt el a magyar származású Harry Houdini, mágus és szabaduló művész.
Harry Houdini magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze.
Houdini Weisz Erik néven született 1874. március 24-én Budapesten, de nevét Ehrich Weissre változtatták, miután családja négy éves korában Magyarországról Wisconsinba emigrált. 1876-ban a család többi tagja csatlakozott hozzá az Egyesült Államokban. A fiatal Ehrich – becenevén „Ehrie” vagy „Harry” – rajongott a mágiáért, különösen a híres francia varázsló, Jean-Eugène Robert-Houdin munkáiért. Amikor az 1890-es években belekezdett saját bűvészkarrierjébe, a saját hőse előtt hódolt azzal, hogy egy „i”-t adott a „Houdin” névhez, amivel létrehozta a „Harry Houdini” színpadi nevet.
Harry Houdini több mint harminc éven keresztül kápráztatta el a közönséget bravúros mutatványaival és emberfeletti kitartásával. A magyar származású szabadulóművész bilincsben, lábvasban ugrott le a hidakról, megmenekül vízzel teli és lezárt ládákból, és kitalált egy „kínai vízi kínzócellát” is, amelyben fejjel lefelé merült el. A rémisztő mutatványok általában egy egészséges adag trükközéssel és ravaszkodással is együtt jártak, de valódi kockázatot is jelentettek. 1915-ben Houdini kis híján megfulladt egy mutatvány során, amelyben megbilincselték és a föld alá temették. Karriert csinált abból, hogy túlélte a lehetetlent, ami csak még rejtélyesebbé tette 1926-os halálának körülményeit – írja a History.com online történelmi portál.
De lássuk, hogyan jutott el idáig! Harry Houdini nyolc évesen újságokat árult és cipőket csiszolt, hogy segítsen eltartani a családot. Kilenc évesen lépett először színpadra, magát így nevezte: „Ehrich, a levegő hercege”. Tizenkét évesen felpattant egy tehervagonra és elszökött otthonról. Egy évvel később visszatért New Yorkba, ahol továbbra is segítette a családját azzal, hogy futárként, nyakkendővágóként és fotózási asszisztensként dolgozott. A családjától távol töltött évéről semmit nem tudni.
Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot.
Húszévesen már kisebb fellépéseket vállalt bűvészként New Yorkban. Hamar megnősült, és csatlakozott egy cirkuszhoz, ahol elkezdte fejleszteni és tökéletesíteni a trükkjeit. Az évek során hírnevet szerzett és még egy oklevelet is kapott azért, mert meg tudott szökni egy menekülésbiztosnak tűnő börtönből. Houdini bejárta Európát, ahol kényszerzubbonyokból és koporsókból menekülve bővítette repertoárját. Végül sikerült megvalósítania azt az álmát is, hogy egy teljes show-t szentelhessen a varázslat művészetének. A filmarénába is bevitte tehetségét, ahol színészkedett és saját filmlaboratóriumot indított The Film Development Corporation néven. Évekkel később csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán.
Az 52 éves Houdini 1926. október 24-én teltház előtt lépett fel Detroitban, majd kórházba szállították vakbélgyulladással, miután J. Gordon Whitehead egyetemi hallgató – a mágus kérésére – a hasára mért egy ütést. Houdini nem volt hajlandó orvosi segítséget kérni és tovább utazott. Alig egy héttel később, 1926. október 31-én, 52 évesen belehalt sérüléseibe, csodálóinak legnagyobb megdöbbenésére.
A New York Times egyik nekrológja értetlenségét fejezte ki annak az embernek a hirtelen eltávozása miatt, aki „gyakran inkább olyannak tűnt, mint aki kicselezheti a halál óriásira tátott száját.”
Egy ideje nagy népszerűségnek örvend a nádsípfaragás a Nagyberegi Tájház programjai között. A náddal való munka, a faragás, a formázás művészete, a precíz vágások türelemre tanítják a fiatalokat. Nem volt ez másképp az elmúlt alkalommal sem.
Tíz festőművész részvételével Tavaszi Beregszász – 2024 elnevezéssel nemzetközi plein airt szerveztek a Vérke-parti városban. A festőtáborban született művek kiállításának megnyitójára ma délelőtt a városi művelődési ház előterében került sor.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében, az Együtt folyóirat szerzőinek, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjainak közreműködésével április 16. és 19. között a XV. Együtt Írótábor – Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok programsorozat keretében ismét elindult az irodalmi kara...
A Vérke-parti városból származó Beregszászi Olga művésznő Budapesten évek óta nagyszabású jótékonysági koncertet szervez több művésztársának közreműködésével és számtalan barátjának segítségével, melynek mottója „Száz perc száz emberért”. Az ebből származó adományokat aztán a művésznő, Beregszász dí...