A táncház napja Kárpátalján – Tánctanulás, kézműveskedés, népzenei koncert

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2025. május 12.

„A táncház nem produkció, hanem olyan szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc – zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként – eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg” – fogalmazott a „modern” táncházakról Halmos Béla népzenész, népzenekutató. Akinek kezdeményezésére 2012-től, a táncházmozgalom elindulásának ötvenedik évfordulója óta május 6-án méltatjuk a táncház napját. A táncházmozgalom Kárpátaljára csak a rendszerváltást követően ért el. A tiszta forrásból táplálkozó népzene- és néptánchagyományokat lényegében a Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestáborokban elevenítették fel, mozgalomként a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület indította el, ma pedig a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) koordinálja ezt a munkát. Négy éve vidékünk néptáncosai is méltatják a táncház napját. Május 9-én Mezőváriban mentorprogrammal, a Magyarpalatkai Banda fergeteges koncertjével és természetesen táncházzal ünnepeltek.

A táncház napja Kárpátalján – Tánctanulás, kézműveskedés, népzenei koncert

Mint Becske Adrienntől, a Hagyományok Háza – Kárpátalja hálózati referensétől, az idei programsorozat főszervezőjétől megtudtuk, a HHHK, a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet, valamint a Csoóri Sándor Alap támogatásával immáron negyedik alkalommal szervezték meg a táncháznapi programot Kárpátalján. Idén az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásának köszönhetően a Magyarpalatkai Banda, a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara is jelen van az eseményen. (Magyarpalatka az erdélyi Mezőségen található, s régóta a környék egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák korábban nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település zenei igényeit is kielégítették. Mára kevesen maradtak. Tudásukat hagyományosan továbbadják a generációk között. A zenekar egyaránt játszik magyar, román és cigány népzenét.)

– Számunkra ez a rendezvény minden évben ünnep, a táncház ünnepe, ami a néptáncról, népzenéről szól, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, határok nélkül – vallja Becske Adienn. Aki arról is beszámolt, hogy ezúttal egy rendezvénysorozattal készültek az ünnepre Váriban, Visken és Técsőn. Mindhárom helyszínen Kodoba Florin és fiai húzzák a táncházban a talpalávalót – miközben a gyerekek a szintén erdélyi Pillich Balázs, a Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa vezetésével mezőségi tánclépéseket tanulnak –, illetve a palatkai muzsikusok egy mezőségi népzenei koncerttel is megajándékozzák a résztvevőket. 

– A táncház napját idén a mentorprogrammal is összekapcsoltuk – nyilatkozta az alkalom házigazdája, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet vezetője, Kovács Sándor. – A mentorokat a Hagyományok Háza biztosítja számunkra, akiknek segítségével különböző tájegységek táncaival ismerkedhetnek meg gyerekeink. A tavalyi évtől a Kolozsvárról érkezett Pillich Balázs néptáncoktató foglalkozik fiataljainkkal, illetve a most is jelen lévő benei, csomai, oroszi néptáncosokkal, akikkel majd júniusban a Sátoraljaújhelyen a Kárpátaljai Néptánctábor keretében megrendezett mentortalálkozón mutatjuk be közösen, amit az év folyamán, s így a mai alkalommal is tanultunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy idén a Magyarpalatkai Banda is velünk van, akiktől az itteni népzenészek is sokat tanulhattak. Ezen az alkalmon, spontán, egy nemzetközi zenészegyüttes is összeállt: a három Kodoba mellett – ők inkább román nyelven beszélnek – én is felvettem a brácsát, a harmonikát, a fiam, Tamás a nagybőgőt, és a ruszin nemzetiségű Lemen Iván nagyszerű prímás barátunkkal együtt a zene szárnyán, egy nyelvet beszélve, lelket megnyitva egybe tudtunk forrni.

– Milyen tájegység táncaival ismerkednek ezúttal? – kérdeztük Pillich Balázst.

– Nagy öröm számomra, hogy idén hat csapatot – Vári, Bene, Csoma, Oroszi, Visk és Técső – tudtam mentorálni, segíthettem fejlődésüket, megmaradásukat – kezdi válaszát a mentor. – Mindenki ragaszkodott ahhoz, hogy erdélyi anyagot próbáljunk tanítani. Mivel itt az ismert okok miatt most elég kevés a fiú és rengeteg a lány, így felcsíki táncokat tanulunk mind a hat csapattal, s majd a közös produkciót előadjuk Sátoraljaújhelyben. Örülök, hogy mentoráltjaink szép eredményeket értek el különböző találkozókon, legutóbb például a Szól a Fülemüle népzenei és néptánc tehetségkutatón. Nagyon hasznosnak tartom a mentorprogramot, és örülök, hogy tudunk segíteni. Mert sajnos több kárpátaljai néptáncegyüttesben is hiányoznak az oktatók. És öröm látni a csapatokban a lelkesedést, az elkötelezettséget, jó együtt táncolni. Ezt nagyszerű közösségépítő lehetőségként élem meg, s megtapasztaljuk, hogy az erdélyi és a kárpátaljai emberek „egy nyelvet beszélnek”.

Az egész napos program – melyen a táncon, a zenén kívül kézműveskedés is volt, s a szorgos asszonyok finom bográcsossal és hagyományos „parasztlekváros” fánkkal gondoskodtak a résztvevők testi töltekezéséről – este a Magyarpalatkai Banda fergeteges hangulatú koncertjével zárult, melyen Kodoba Martin „Florin” és fiai adtak ízelítőt a mezőségi, azon belül a magyarpalatkai román, magyar és cigány népzenéből, majd táncházba invitálták a résztvevőket.

Hírek

  • 114 éve született Gyarmati Fanni

    114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.

  • Kisboldogasszony napja – Szűz Mária születésének ünnepe

    Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.

  • Mesélő romok II. – Kárpátalja várai a történelem visszfényében

    A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...

  • Női énekkör alakult Nagyszőlősön

    A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...

Események

Copyright © 2026 KMMI