„A táncház nem produkció, hanem olyan szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc – zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként – eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg” – fogalmazott a „modern” táncházakról Halmos Béla népzenész, népzenekutató. Akinek kezdeményezésére 2012-től, a táncházmozgalom elindulásának ötvenedik évfordulója óta május 6-án méltatjuk a táncház napját. A táncházmozgalom Kárpátaljára csak a rendszerváltást követően ért el. A tiszta forrásból táplálkozó népzene- és néptánchagyományokat lényegében a Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestáborokban elevenítették fel, mozgalomként a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület indította el, ma pedig a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) koordinálja ezt a munkát. Négy éve vidékünk néptáncosai is méltatják a táncház napját. Május 9-én Mezőváriban mentorprogrammal, a Magyarpalatkai Banda fergeteges koncertjével és természetesen táncházzal ünnepeltek.
Mint Becske Adrienntől, a Hagyományok Háza – Kárpátalja hálózati referensétől, az idei programsorozat főszervezőjétől megtudtuk, a HHHK, a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet, valamint a Csoóri Sándor Alap támogatásával immáron negyedik alkalommal szervezték meg a táncháznapi programot Kárpátalján. Idén az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásának köszönhetően a Magyarpalatkai Banda, a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara is jelen van az eseményen. (Magyarpalatka az erdélyi Mezőségen található, s régóta a környék egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák korábban nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település zenei igényeit is kielégítették. Mára kevesen maradtak. Tudásukat hagyományosan továbbadják a generációk között. A zenekar egyaránt játszik magyar, román és cigány népzenét.)
– Számunkra ez a rendezvény minden évben ünnep, a táncház ünnepe, ami a néptáncról, népzenéről szól, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, határok nélkül – vallja Becske Adienn. Aki arról is beszámolt, hogy ezúttal egy rendezvénysorozattal készültek az ünnepre Váriban, Visken és Técsőn. Mindhárom helyszínen Kodoba Florin és fiai húzzák a táncházban a talpalávalót – miközben a gyerekek a szintén erdélyi Pillich Balázs, a Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa vezetésével mezőségi tánclépéseket tanulnak –, illetve a palatkai muzsikusok egy mezőségi népzenei koncerttel is megajándékozzák a résztvevőket.
– A táncház napját idén a mentorprogrammal is összekapcsoltuk – nyilatkozta az alkalom házigazdája, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet vezetője, Kovács Sándor. – A mentorokat a Hagyományok Háza biztosítja számunkra, akiknek segítségével különböző tájegységek táncaival ismerkedhetnek meg gyerekeink. A tavalyi évtől a Kolozsvárról érkezett Pillich Balázs néptáncoktató foglalkozik fiataljainkkal, illetve a most is jelen lévő benei, csomai, oroszi néptáncosokkal, akikkel majd júniusban a Sátoraljaújhelyen a Kárpátaljai Néptánctábor keretében megrendezett mentortalálkozón mutatjuk be közösen, amit az év folyamán, s így a mai alkalommal is tanultunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy idén a Magyarpalatkai Banda is velünk van, akiktől az itteni népzenészek is sokat tanulhattak. Ezen az alkalmon, spontán, egy nemzetközi zenészegyüttes is összeállt: a három Kodoba mellett – ők inkább román nyelven beszélnek – én is felvettem a brácsát, a harmonikát, a fiam, Tamás a nagybőgőt, és a ruszin nemzetiségű Lemen Iván nagyszerű prímás barátunkkal együtt a zene szárnyán, egy nyelvet beszélve, lelket megnyitva egybe tudtunk forrni.
– Milyen tájegység táncaival ismerkednek ezúttal? – kérdeztük Pillich Balázst.
– Nagy öröm számomra, hogy idén hat csapatot – Vári, Bene, Csoma, Oroszi, Visk és Técső – tudtam mentorálni, segíthettem fejlődésüket, megmaradásukat – kezdi válaszát a mentor. – Mindenki ragaszkodott ahhoz, hogy erdélyi anyagot próbáljunk tanítani. Mivel itt az ismert okok miatt most elég kevés a fiú és rengeteg a lány, így felcsíki táncokat tanulunk mind a hat csapattal, s majd a közös produkciót előadjuk Sátoraljaújhelyben. Örülök, hogy mentoráltjaink szép eredményeket értek el különböző találkozókon, legutóbb például a Szól a Fülemüle népzenei és néptánc tehetségkutatón. Nagyon hasznosnak tartom a mentorprogramot, és örülök, hogy tudunk segíteni. Mert sajnos több kárpátaljai néptáncegyüttesben is hiányoznak az oktatók. És öröm látni a csapatokban a lelkesedést, az elkötelezettséget, jó együtt táncolni. Ezt nagyszerű közösségépítő lehetőségként élem meg, s megtapasztaljuk, hogy az erdélyi és a kárpátaljai emberek „egy nyelvet beszélnek”.
Az egész napos program – melyen a táncon, a zenén kívül kézműveskedés is volt, s a szorgos asszonyok finom bográcsossal és hagyományos „parasztlekváros” fánkkal gondoskodtak a résztvevők testi töltekezéséről – este a Magyarpalatkai Banda fergeteges hangulatú koncertjével zárult, melyen Kodoba Martin „Florin” és fiai adtak ízelítőt a mezőségi, azon belül a magyarpalatkai román, magyar és cigány népzenéből, majd táncházba invitálták a résztvevőket.
