A szomorú pünkösdi királytól Csíksomlyóig

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2025. június 07.

Pünkösd a keresztény egyház egyik legjelentősebb ünnepe, amelyhez számos még élő hagyomány és néhány kevéssé ismert, múlóban lévő népszokás is kapcsolódik.

A szomorú pünkösdi királytól Csíksomlyóig

Az egyház születése

A pünkösd a kereszténységben a Szentlélek kiáradásának ünnepe, amely az Apostolok cselekedetei (Újszövetség ötödik irata) szerint szélzúgással és lángnyelvek megjelenésével érkezett Jeruzsálembe. Ez az esemény, amely Jézus mennybemenetele után tíz nappal történt, az egyház alapításának pillanata. A Szentlélek ugyanis bátorságot és erőt adott a tanítványoknak, hogy Krisztus üzenetét a világ minden nyelvére elvigyék.

Az Ószövetségben a pünkösd a zsidó Sávuót- Hetek ünnepéhez kötődik, amely a tóra adásának és az aratás kezdetének emléknapja volt. A keresztény pünkösd viszont új tartalommal töltötte meg ezt a hagyományt. A Szentlélek galamb formájában való megjelenése pedig máig a katolikus ikonográfia egyik központi szimbóluma.

Pünkösdi király

A pünkösdi király választása a magyar néphagyomány egyik legizgalmasabb szokása, amely a középkor óta fennmaradt. A falvakban ügyességi versenyeken – például tuskócipelés, karikába dobás vagy lovas viadalok – mérik össze erejüket a legények, hogy kiválasszák a legméltóbbat. Ez a szokás nem csupán a fizikai erő próbája, de a közösség összetartozását is erősíti, hiszen a pünkösdi király gyakran a legények vezetője is. Sok helyen ekkor avatták a fiatalokat a felnőtt férfiközösség tagjaivá.

Egyéb kiváltságokat is élvezhet a kiválasztott, minimum egy hétig, de esetenként egy évig is. Hivatalos a mulatságokba, lakodalmakba, ingyen fogyaszthat a kocsmákban, mások őrzik az állatait. Kevéssé tudott, hogy sok helyen választanak szomorú pünkösdi királyt is – mindig a kocsmában. Címéhez hűen neki nem szabad mosolyogni, és ha mégis megteszi, ő fizeti a cechet.

Pünkösdi királyné

Szó sincs arról, hogy ő pünkösdi király kedvese, mátkája, felesége lenne – na persze nem is kizáró ok, és lássuk be, sokszor a legügyesebb legény nyeri el a legkelendőbb lány szívét. Márpedig pünkösdi királynénak gyakran a helység legszebb lányát választják, vagy éppen a legfiatalabbat. Őt aztán szépen felékesítik virágokkal, szalagokkal, majd négy vagy több leány körbeviszi a faluban. A menet énekelve, jókívánságokat mondva járja az udvarokat, miközben a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek vagy fátyollal takarják. A szokás eredetileg termékenységvarázsló jellegű volt, de később, különösen a Dunántúlon, adománygyűjtéssel is kiegészült.

Hasonlóan népszerű a pünkösdölés, amely során gyerekek vagy fiatalok énekelve, táncolva járták a házakat, gyakran lakodalmi menetet utánozva, hogy tojást, süteményt vagy más ajándékokat gyűjtsenek. A három leggyakoribb pünkösdi nóta: a Pünkösdnek jeles napján az Elhozta az isten és a Mi van ma, mi van ma.

A termékenység éltetése

Pünkösd idején a természet megújulását is ünnepeljük, amelynek egyik legismertebb jelképe a májusfa. A legények éjszaka vagy kora hajnalban állítják a fát a kiszemelt lányok házához, színes szalagokkal, ételekkel és italokkal díszítve. A májusfa nemcsak a tavasz és a termékenység szimbóluma, hanem az udvarlás gesztusa is, hiszen a fa állítása ma is szerelmi vallomásként szolgál. A pünkösdi király és királyné szokását nem mindenhol tartották, ezeken a helyeken viszont pünkösdi bálokat, vagy többnapos táncmulatságokat rendeztek, hogy a fiataloknak módja legyen ismerkedni.

Sok helyen május elsején kerülnek ki a májusfák, és ahol ez a szokás él, ott pünkösdkor bontják le azokat. Emellett zöld ágakat – például bodzát, jázmint vagy pünkösdirózsát – helyeztek az ablakokba és kerítésekre, hogy megvédjék a házakat a villámcsapástól, a gonosz szellemektől, így összekapcsolva a természet erőit az emberi élettel.

Csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus közösség egyik legfontosabb zarándoklata, amelynek hagyománya a 15. századig nyúlik vissza. A hívek pünkösdszombaton érkeznek a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közötti nyeregbe. Az ottani szertartás a természet és a hit egységét szimbolizálja. A búcsú nemcsak vallási, hanem kulturális és közösségi esemény is, hiszen a Kárpát-medence magyarságának egyik legnagyobb találkozóhelyévé vált. 2018-ban a csíksomlyói kegyhelyet hungarikummá nyilvánították, elismerve annak egyedülálló szellemi értékét. A búcsú mára európai jelentőségűvé nőtte ki magát, hiszen az Európai Máriás Hálózat részeként távoli országok zarándokai is látogatják, így Csíksomlyó a magyar katolikus örökség nemzetközi szimbólumává vált. Idén is 300 ezer zarándokot várnak oda.

Pünkösd élő öröksége

Bár a modern korban sok pünkösdi szokás háttérbe szorult, a magyar falvakban és vallási közösségekben tovább élnek ezek a hagyományok. A csíksomlyói búcsú mellett számos településen rendeznek pünkösdi mulatságokat, ahol a hagyományos énekek, táncok és szertartások újjáélednek. A pünkösd üzenete – a megújulás, a közösség és a Szentlélek ereje – ma is releváns, hiszen az ünnep a hit, a kultúra és a hagyományok összefonódását testesíti meg. Legyen szó a templomok csendjéről vagy a falusi mulatságok forgatagáról, pünkösd a magyarság gazdag örökségének egyik legfényesebb fejezete.

Hírek

Események

Copyright © 2025 KMMI