Írta: Sz. J. | Forrás: | 2025. március 24.
Puskás László görögkatolikus lelkész-festőművész egyházi és világi alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeumban. A kárpátaljai származású alkotó ikonfestészete több szempontból is különleges. Az időszaki tárlat egyik különleges darabja a Boldog Romzsa Tódort ábrázoló ereklyetartó ikon.
A Szent vonzásában című emlékkiállítás megnyitójára március 18-án került sor a Szent Atanáz kórus közreműködésével. A rendezvényre a nemzetközi múzeumi együttműködés keretében meghívást kapott Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helyismereti Múzeum Történeti és Helyismereti Osztályának vezetője is. Dr. Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója az eseményen elmondta: annak érdekében, hogy minél több alkotást be tudjanak mutatni, még a negyedik emeleti raktárként funkcionáló egyik helyiséget is átalakították kiállítótérré.
A tárlat kurátora Puskás László lánya, dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett művészettörténész, aki köszöntőjében kiemelte: édesapja életművét három részben mutatják be.
A kiállítás fő anyagát a földszinti térben látható mozaikkartonok adják, a krakkói Isteni Irgalmasság bazilika magyar kápolnáját díszítő mozaik frízek színes vázlatai kaptak itt helyet. Puskás László ehhez hasonló mozaikokat nemcsak Krakkóban, hanem többek között Újpalotán, Ungváron és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bökönyben is készített.
A második emeleten egy kisebb válogatást láthat a közönség az alkotó világi műveiből.
– Ezeken, a még 1980-ig festett képeken rendre megjelennek a kárpátaljai motívumok: az ungvári vár, a Kárpátok vonulata, a szénaboglyák, a népi viseletek – ezek mind a fiatalkori műveinek témái voltak. Valahol azt a szálat folytatta, amit a francia modernisták kezdtek el, mint például Gauguin, amikor rácsodálkozott a bretagne-i népviselet szépségére. Ő pedig a kárpátaljai népviseletet, táncokat, hétköznapokat festette meg. Ezek azonban nem egyszerű életképek, mindegyiknek van egy mögöttes tartalma, egy kicsit rendszerkritikus, szigorú, a saját belső szabályai szerint festett – nyilatkozta dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett. – A festészet emlékezni tanít – ez a Nagy Szent Gergelytől származó gondolat jellemzi az egész kiállítást – tette hozzá a művészettörténész.
A tárlat harmadik részében ikonokat láthat a közönség.
Az emlékkiállítás Nyíregyházán a Görögkatolikus Múzeumban 2025. december közepéig tekinthető meg.
Puskás László Ungváron született, az 1960-as és 1970-es években a Kárpátalja művészeti életének kiemelkedő alakja volt. Nemcsak a világi művészetet, hanem a szakrálist is tanulmányozta, kutatta a kárpátaljai görögkatolikus egyház történetét. Amikor családjával már Magyarországon élt, elvégezte a Pázmány Péter Hittudományi Akadémiát, majd 1993-ban a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjává szentelték. Nemcsak kiemelkedő művész és tanár volt, hanem sokat tett Chira Sándor, Orosz Péter Pál és a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye más vértanúi boldoggá avatásának ügyében is.
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...
Közel ezren töltötték meg szeptember 13-án a beregszászi Barátság Stadiont, hogy részt vegyenek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának hagyományos családi napján. Az esemény külön öröme volt a tombolasorsolás, amiből a szervezők a befolyt összeget a beregszászi Oázis ját...
A színház nem csupán egy kulturális közeg, hanem egyszerre nagyszerű közösségi tér is, ahol az emberek találkoznak, az előadás előtt megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, utána pedig személyesen, vagy a közöségi média segítségével megvitatják az előadás során látottakat. Megbeszélik azt, hogy a szóban ...
