Írta: Sz. J. | Forrás: | 2025. március 24.
Puskás László görögkatolikus lelkész-festőművész egyházi és világi alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeumban. A kárpátaljai származású alkotó ikonfestészete több szempontból is különleges. Az időszaki tárlat egyik különleges darabja a Boldog Romzsa Tódort ábrázoló ereklyetartó ikon.
A Szent vonzásában című emlékkiállítás megnyitójára március 18-án került sor a Szent Atanáz kórus közreműködésével. A rendezvényre a nemzetközi múzeumi együttműködés keretében meghívást kapott Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helyismereti Múzeum Történeti és Helyismereti Osztályának vezetője is. Dr. Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója az eseményen elmondta: annak érdekében, hogy minél több alkotást be tudjanak mutatni, még a negyedik emeleti raktárként funkcionáló egyik helyiséget is átalakították kiállítótérré.
A tárlat kurátora Puskás László lánya, dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett művészettörténész, aki köszöntőjében kiemelte: édesapja életművét három részben mutatják be.
A kiállítás fő anyagát a földszinti térben látható mozaikkartonok adják, a krakkói Isteni Irgalmasság bazilika magyar kápolnáját díszítő mozaik frízek színes vázlatai kaptak itt helyet. Puskás László ehhez hasonló mozaikokat nemcsak Krakkóban, hanem többek között Újpalotán, Ungváron és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bökönyben is készített.
A második emeleten egy kisebb válogatást láthat a közönség az alkotó világi műveiből.
– Ezeken, a még 1980-ig festett képeken rendre megjelennek a kárpátaljai motívumok: az ungvári vár, a Kárpátok vonulata, a szénaboglyák, a népi viseletek – ezek mind a fiatalkori műveinek témái voltak. Valahol azt a szálat folytatta, amit a francia modernisták kezdtek el, mint például Gauguin, amikor rácsodálkozott a bretagne-i népviselet szépségére. Ő pedig a kárpátaljai népviseletet, táncokat, hétköznapokat festette meg. Ezek azonban nem egyszerű életképek, mindegyiknek van egy mögöttes tartalma, egy kicsit rendszerkritikus, szigorú, a saját belső szabályai szerint festett – nyilatkozta dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett. – A festészet emlékezni tanít – ez a Nagy Szent Gergelytől származó gondolat jellemzi az egész kiállítást – tette hozzá a művészettörténész.
A tárlat harmadik részében ikonokat láthat a közönség.
Az emlékkiállítás Nyíregyházán a Görögkatolikus Múzeumban 2025. december közepéig tekinthető meg.
Puskás László Ungváron született, az 1960-as és 1970-es években a Kárpátalja művészeti életének kiemelkedő alakja volt. Nemcsak a világi művészetet, hanem a szakrálist is tanulmányozta, kutatta a kárpátaljai görögkatolikus egyház történetét. Amikor családjával már Magyarországon élt, elvégezte a Pázmány Péter Hittudományi Akadémiát, majd 1993-ban a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papjává szentelték. Nemcsak kiemelkedő művész és tanár volt, hanem sokat tett Chira Sándor, Orosz Péter Pál és a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye más vértanúi boldoggá avatásának ügyében is.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
