A salánki „országgyűlés” 300. évfordulójára emlékeztek a múlt hét végén a nagyszőlősi járási Salánk községben. A reggeli ragyogó napsütés hamar zimankós télre váltott: egymást váltotta a havaseső, a hózápor (még mindig jobban jártunk, mint Rákóczi kurucai 300 esztendeje, amikor akkora hó esett a Hömlőc lábánál, hogy ökrökkel kellett utat tapostatni). Ennek ellenére a Kárpátaljai Református Egyházkerület és a Salánki Községi Tanács meghívására határon innen s túlról több ezren érkeztek a nagyszőlősi járási településre.
Miért éppen Salánk volt a helyszíne II. Rákóczi Ferenc rendi állama utolsó országgyűlésének? Kovács Sándor „Kárpátalja – a kuruc szabadságharc bölcsője” című tanulmányában erről így ír: „1711. január 13-án a fejedelem egy hónapra fegyverszünetet kötött a császárral. Január 31-én gróf Pálffy János császári tábornagy átnyújtotta neki a békefeltételeket.
A békefeltételek megvitatására Rákóczi a vadászatok alkalmával megismert salánki kastélyba hívta össze tanácsosait és szenátorait. E kastély a szatmári főispánból kuruc generálissá lett Károlyi Sándor anyósa, Barkóczyné Koháry Judit birtokában volt. A fejedelem 1711. február 10-én érkezett a tanácskozás színhelyére. Ezt a tanácskozást a helyiek Rákóczi utolsó országgyűléseként tartják számon. A tanácskozás döntésével elutasította a Habsburgok békefeltételeit. I. Péter, orosz cár segítségnyújtásával kapcsolatban Rákóczi személyes találkozást tartott fontosnak, amelyre lehetőség kínálkozott a cár lengyelországi tartózkodása alkalmával. A fejedelem távolléte idejére Károlyi Sándort nevezték ki a kuruc seregek főparancsnokává. A tanácskozás kidolgozta Munkács várának védelmi tervét is. Február 18-án Rákóczi elutazott Salánkról Munkácsra.
A tanácskozás színhelye az 1717-es utolsó tatárbetöréskor tűz martaléka lett, helyén az egykori borospince még ma is megtalálható. Ezért 1935-ben, Rákóczi halálának 200. évfordulóján a salánki református templomban avattak emléktáblát:
„II. Rákóczi Ferenc fejedelem
salánki ország gyűlésének és utolsó itt tartózkodásának emlékére
1711. február11–18.
Halála 200 éves évfordulóján
1935. Ápr. 8.”
A délelőtti rendezvénysorozat a református templomban vette kezdetét, ahol Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész rövid előadását követően dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tartott hálaadó istentiszteletet. Az áhítatot követően a vendégek, a salánki és tarpai hagyományőrzők, az Ugocsa-Máramarosi Egyházmegye lelkészeinek és híveinek népes gyülekezete a Rákóczi-emlékparkban méltatta a nevezetes történelmi eseményt. Ünnepi beszédében Tóth István, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, a rendezvény fővédnöke kifejtette: a kuruc hagyományokhoz való ragaszkodás egyik fő ismérve az ugocsai településeknek, közülük is méltán kiemelkedik Salánk. A kezdeményezés, miszerint a jövőben minden esztendőben megemlékeznek majd a Rákóczi-szabadságharc eme fontos eseményéről, támogatásra méltó.
Az ünnepség befejeztével a jelenlévő szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit a Nagyságos Fejedelem szobrának talapzatán.
Ezután az ünnepi menet a Barkóczi-kastély romjaihoz (közismertebb nevén Rákóczi-pince), majd a Mikes Kelemen Középiskolához vonult, ahol a tarpai és a salánki hagyányőrzők történelmi játék keretében bemutatták a Rákóczi-szabadságharc fontosabb eseményeit. A nagyszőlősi járás műkedvelő együtteseinek fellépése közben felszólalt Kész Barnabás történész, Rezes Károly, a Nagyszőlősi járási közigazgatási hivatal elnöke és Viktor Aljohin polgármester.
A salánki református egyházközség tagjai szeretetvendégségen látták el a településre érkezőket. A babgulyás mellett a kőttes kalácsnak és a forró teának volt a legnagyobb sikere.
A délután során a református templom a KRISZ, a Credo együttes, valamint Nagy Csaba tárogatóművész fellépésének adott helyet, a szomszédos ifjúsági központban a KRE Levéltára és Múzeuma Salánk múltját egyháztörténeti kiállítás keretében mutatta be (ugyancsak itt kapott helyet a Sion Rádió stúdiója is, amely élőben közvetítette az eseményeket).
A salánki gyűlés évfordulójára a helyi református egyházközség megjelentette Horkay Lajos lelkész 1936-ban napvilágot látott „Beszélő kövek” című könyvének bővített kiadását (az 1936–2010 közötti időszak történéseit Székely Marianna vetette papírra). Horkay Lajos előszavában így ajánlotta hívei figyelmébe munkáját: „ Salánki Nemes és Szent Egyház! Neked ajánlom ezt a szerény dolgozatot, amellyel szívedbe akarom vésni szép múltad feléd sugárzó tanításait. A mécsvilág, amellyel a messze távolba bevilágítok, avult pergamentek szemrontó betűiből pislákolt felém s tudós történetírók legújabb hiteles kutatásainak leszűrt eredménye. Célom, hogy hitet, öntudatot és önbizalmat ébresszenek e sorok a te lelkedben, salánki magyar kálvinista nép! Meglátod e mécsvilágnál, kik voltak apáid százados robotban, szenvedésben, jogfosztásban, védekezésben, természeti és elemi csapásokban, a hadak útján életben, halálig hűen, tűrő, szenvedő, de hivő, reménykedő és kitartó magyar kálvinista nép! Fogadd tőlem jó szívvel hát e szerény munkát, amelyet leteszek most az asztalodra s szeretném a szívedre kötni, hogy soha el ne feledd ami benne van s Sionunk mennyegzői ruhába való felöltözésének örömünnepén hiszem, hogy megdobban a szíved s a hála, az emlékezés s az öröm szemedben megcsillanó könnyei arról fognak beszélni, hogy ami voltál a múltban, az vagy a jelenben s az kívánsz lenni a jövőben is: hivő, remélő, kitartó, mindhalálig hű magyar kálvinista nép. Ámen.”
Az esti órákban a görög katolikus templomban tartott liturgiát követően (a szentmisét Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Bendász Dániel beregi esperes mutatta be nagyszámú papi segédlettel) a református templomban emlékkonferenciára került sor. Zán Fábián Sándor református püspök igehirdetését követően Misák Marianna, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének munkatársa, Kis Endre József, a Sárospataki Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója, Bendász Dániel, görög katolikus esperes,Vári Fábián László költő, Csatári György történész és Kész Margit néprajzkutató emlékeztek II. Rákóczi Ferencre.
A KRE Levéltára és Múzeuma Kiadványai sorozatban a konferenciára látott napvilágot Csatáry György A salánki „országgyűlés” című tanulmánya, amelyben a szerző a tanácskozás történelmi jelentőségéről, annak körülményeiről számol be, mellékelve a korabeli történelmi forrásokat, köztük II. Rákóczi Ferenc Salánkon kelt leveleit.
