A kitüntetés átadására Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékezete kapcsán került sor a magyar Országházban március 12-én. A nívós elismerést Majnek Antal a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként vehette át.
Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság. Rámutatott: nem képzelhető el „egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol. „Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológiai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzátette: „Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább.”
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.
Berhidai Piusz tartományfőnök laudációjában Majnek Antal magyarsága mellett kiemelte, hogy valóban katolikus módon szolgálja a rábízottakat. Testvérként a testvérek közt, mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, és vállalva a kereszt hordozását.
Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örökfogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké.
Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani „vészterhes időkben” is. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztori ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a Munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső-Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.
Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel azt, hogy Isten minden nemzet ura ezen a Földön.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében elmondta: „Felsorolni is nehéz mindazokat az intézkedéseket, amelyet a római katolikus egyház és a kárpátaljai nemzetrész, és mi, magyarok mindannyian köszönhetünk neki. Elévülhetetlen szerepe volt a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház Szovjetunió széthullását követő újjáélesztésében és újjáépítésében, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megszervezésében, létrehozásában. Az elesetteket felkaroló Munkácsi Szent Márton Karitász létrehozásában, az ifjúság oktatása tekintetében a Munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső-Tisza-vidéki óvodák létrehozásában, valamint az Egyházmegye templomainak megújításában, a közösség lelki újjáélesztésében.”
Kiemelte, hogy a kárpátaljaiak nemzetiségtől függetlenül szerencsésnek és áldottnak érezhetik magukat, hogy egy ilyen embert kaptak a gondviseléstől. „A mai tébolyult világunkban nagy szükségünk van olyan páratlan, példaértékű papi életutakra, amilyen Antal atyáé. Az Úr az én erősségem – olvashatjuk a püspöki jelmondatában –, Isten kegyelmén keresztül pedig Antal atya lett a kárpátaljai magyar közösség támasza és erőssége” – írta közösségi oldalán az államtitkár.
Véleménye szerint nem tudna méltóbb embert, aki érdemesebb lenne az Esterházy-díjra. „Ezzel a díjjal nemcsak azt szeretnénk megköszönni, amit püspöki szolgálata alatt tett, hanem azt is, ahogyan azt mindvégig tette: alázattal, szerénységgel, tisztelettel és tisztelve, becsülettel és megbecsülve, mindenben és mindenkiben a jót keresve.”
A díjat Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke adta át a nyugalmazott püspöknek.