Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. december 18.
Az Ungvári járásban, Ungvártól 16 kilométerre fekszik Palágykomoróc települése, melynek első írásos említése 1325-ben történik.
A magyar ajkú falu egyházi élete hamar kiépülhetett, hiszen már az 1334-es pápai tizedjegyzék is említést tesz róla. Ekkor már állhatott a község központjában a homokdomb tetején az a román stílusú római katolikus tulajdonú épület, melyet a Palágyi család kegyúri templomaként emeltek.
A templom kriptájában helyezték örök nyugalomba 1575-ben Szalay Ferencet, Bereg vármegye főispánját, valamint 1845-ben ide temették gróf Buttler Jánost – akinek neve Mikszáth Különös házasság című művéből ismert. Mindketten fő patrónusai voltak a helyi református gyülekezetnek.
A 300 férőhelyes istenháza ugyanis a reformáció idején az új hitre tértek kezébe került, akik a fali képeket lemeszelték. A XVII. és XVIII. században többször is átépítették a templomot, 1895-ben pedig nagyobb felújítást végezte rajta, s ekkor nyerte el mai formáját.
A jelenlegi templom legősibb elemei – a torony, a hajó és a karzat – az épület nyugati felében találhatók. A hajó déli falában jól kivehető a csúcsíves, jelenleg befalazott déli kapu.
A templom falai téglából épültek, átlagos vastagságuk 0,8 méter, a 80–85 centiméter mély alapozása törtkőből készült. A belső tér hossza 16 m, szélessége 6 m, mind a hajó, mind a szentély területén. Nyugati homlokzata előtt egy 3х3,5 méteres alapterületű előcsarnok áll. A templomot a XV. században egy háromszög záródású szentéllyel bővítették. A gótikus boltozat 1650-ben készült el. Kívülről a templom falait különböző szerkezetű támpillérek erősítik.
Tornyának négy oldalán román kori ikerablakok vannak. A fazsindelyes toronysisak galériás, csúcsos, négy fiatoronnyal. Ez nagyon hasonlít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csarodai református templomra, valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építhették. Két harang lakik benne, a kisebbik 1651-ből, a nagyobbik 1924-ből való.
A templomban 2006-ban a Teleki László Alapítvány végzett jelentős munkálatokat, melynek során felújították a tornyot, a teljes külső falfelületet, valamint zsindelyezték a tetőt és villamosították harangszerkezetet.
Ekkor kezdték meg a templombelső XIV. századi freskóinak feltárását. A déli hajófalon restaurált kép Krisztust ábrázolja a pokol tornácán, kezében keresztes zászlót tart, másik kezét egy szakállas férfi és egy koronás nő felé nyújtja. A karzat mellvédjén a Szent László legenda látható, melyet a szokásostól eltérően jobbról balra festettek meg. A jelenetek felső részét a középkori karzat elé fából épített újabb karzat eltakarja. Felismerhető Szent László páncélos ruházata, a kun alakja és az őt bárddal megsebesítő lány is. Az északi hajófalon feltárt falfelületen egy szárnyas angyal és egy nimbusszal övezett fej töredéke vált láthatóvá.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
