Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. december 18.
Az Ungvári járásban, Ungvártól 16 kilométerre fekszik Palágykomoróc települése, melynek első írásos említése 1325-ben történik.
A magyar ajkú falu egyházi élete hamar kiépülhetett, hiszen már az 1334-es pápai tizedjegyzék is említést tesz róla. Ekkor már állhatott a község központjában a homokdomb tetején az a román stílusú római katolikus tulajdonú épület, melyet a Palágyi család kegyúri templomaként emeltek.
A templom kriptájában helyezték örök nyugalomba 1575-ben Szalay Ferencet, Bereg vármegye főispánját, valamint 1845-ben ide temették gróf Buttler Jánost – akinek neve Mikszáth Különös házasság című művéből ismert. Mindketten fő patrónusai voltak a helyi református gyülekezetnek.
A 300 férőhelyes istenháza ugyanis a reformáció idején az új hitre tértek kezébe került, akik a fali képeket lemeszelték. A XVII. és XVIII. században többször is átépítették a templomot, 1895-ben pedig nagyobb felújítást végezte rajta, s ekkor nyerte el mai formáját.
A jelenlegi templom legősibb elemei – a torony, a hajó és a karzat – az épület nyugati felében találhatók. A hajó déli falában jól kivehető a csúcsíves, jelenleg befalazott déli kapu.
A templom falai téglából épültek, átlagos vastagságuk 0,8 méter, a 80–85 centiméter mély alapozása törtkőből készült. A belső tér hossza 16 m, szélessége 6 m, mind a hajó, mind a szentély területén. Nyugati homlokzata előtt egy 3х3,5 méteres alapterületű előcsarnok áll. A templomot a XV. században egy háromszög záródású szentéllyel bővítették. A gótikus boltozat 1650-ben készült el. Kívülről a templom falait különböző szerkezetű támpillérek erősítik.
Tornyának négy oldalán román kori ikerablakok vannak. A fazsindelyes toronysisak galériás, csúcsos, négy fiatoronnyal. Ez nagyon hasonlít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csarodai református templomra, valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építhették. Két harang lakik benne, a kisebbik 1651-ből, a nagyobbik 1924-ből való.
A templomban 2006-ban a Teleki László Alapítvány végzett jelentős munkálatokat, melynek során felújították a tornyot, a teljes külső falfelületet, valamint zsindelyezték a tetőt és villamosították harangszerkezetet.
Ekkor kezdték meg a templombelső XIV. századi freskóinak feltárását. A déli hajófalon restaurált kép Krisztust ábrázolja a pokol tornácán, kezében keresztes zászlót tart, másik kezét egy szakállas férfi és egy koronás nő felé nyújtja. A karzat mellvédjén a Szent László legenda látható, melyet a szokásostól eltérően jobbról balra festettek meg. A jelenetek felső részét a középkori karzat elé fából épített újabb karzat eltakarja. Felismerhető Szent László páncélos ruházata, a kun alakja és az őt bárddal megsebesítő lány is. Az északi hajófalon feltárt falfelületen egy szárnyas angyal és egy nimbusszal övezett fej töredéke vált láthatóvá.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
