Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. december 18.
Az Ungvári járásban, Ungvártól 16 kilométerre fekszik Palágykomoróc települése, melynek első írásos említése 1325-ben történik.
A magyar ajkú falu egyházi élete hamar kiépülhetett, hiszen már az 1334-es pápai tizedjegyzék is említést tesz róla. Ekkor már állhatott a község központjában a homokdomb tetején az a román stílusú római katolikus tulajdonú épület, melyet a Palágyi család kegyúri templomaként emeltek.
A templom kriptájában helyezték örök nyugalomba 1575-ben Szalay Ferencet, Bereg vármegye főispánját, valamint 1845-ben ide temették gróf Buttler Jánost – akinek neve Mikszáth Különös házasság című művéből ismert. Mindketten fő patrónusai voltak a helyi református gyülekezetnek.
A 300 férőhelyes istenháza ugyanis a reformáció idején az új hitre tértek kezébe került, akik a fali képeket lemeszelték. A XVII. és XVIII. században többször is átépítették a templomot, 1895-ben pedig nagyobb felújítást végezte rajta, s ekkor nyerte el mai formáját.
A jelenlegi templom legősibb elemei – a torony, a hajó és a karzat – az épület nyugati felében találhatók. A hajó déli falában jól kivehető a csúcsíves, jelenleg befalazott déli kapu.
A templom falai téglából épültek, átlagos vastagságuk 0,8 méter, a 80–85 centiméter mély alapozása törtkőből készült. A belső tér hossza 16 m, szélessége 6 m, mind a hajó, mind a szentély területén. Nyugati homlokzata előtt egy 3х3,5 méteres alapterületű előcsarnok áll. A templomot a XV. században egy háromszög záródású szentéllyel bővítették. A gótikus boltozat 1650-ben készült el. Kívülről a templom falait különböző szerkezetű támpillérek erősítik.
Tornyának négy oldalán román kori ikerablakok vannak. A fazsindelyes toronysisak galériás, csúcsos, négy fiatoronnyal. Ez nagyon hasonlít a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csarodai református templomra, valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építhették. Két harang lakik benne, a kisebbik 1651-ből, a nagyobbik 1924-ből való.
A templomban 2006-ban a Teleki László Alapítvány végzett jelentős munkálatokat, melynek során felújították a tornyot, a teljes külső falfelületet, valamint zsindelyezték a tetőt és villamosították harangszerkezetet.
Ekkor kezdték meg a templombelső XIV. századi freskóinak feltárását. A déli hajófalon restaurált kép Krisztust ábrázolja a pokol tornácán, kezében keresztes zászlót tart, másik kezét egy szakállas férfi és egy koronás nő felé nyújtja. A karzat mellvédjén a Szent László legenda látható, melyet a szokásostól eltérően jobbról balra festettek meg. A jelenetek felső részét a középkori karzat elé fából épített újabb karzat eltakarja. Felismerhető Szent László páncélos ruházata, a kun alakja és az őt bárddal megsebesítő lány is. Az északi hajófalon feltárt falfelületen egy szárnyas angyal és egy nimbusszal övezett fej töredéke vált láthatóvá.
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.
