A nyári éjek hangoskodója

Írta: -nyomkereső- | Forrás: KISZó | 2020. július 20.

Így nyár közepén, faluhelyen az éjszakát egyre gyakrabban veri fel egy kísérteties hang: víkk-víííík-kuvííík, hangzik az a falusi ablakok alatt, és sokan bizony még ma is megborzonganak e hang hallatán. Szólott a halálmadár – mondják, és jobb esetben kővel, de néha akár légpuskával is, de mindenképpen távozásra szeretnék bírni a hangoskodót, ami pedig nem más, mint a közép-európai kuvik.
A nyári éjek hangoskodója

Most is, mikor e sorokat írom, épp az ablakom előtti körtefán méltatlankodik egyikőjük, mely lassan két éve az Ubul névre hallgat (nem igaz, nem hallgat semmilyen névre, hiszen vadmadár), és mára éppúgy hozzátartozik a portához, mint a vén körtefa, amin esti monológját mondja. Persze nem volt egyszerű elfogadtatni a családdal és a szomszédokkal, hogy márpedig Ubulnak akceptált jogai vannak a portámon, de végül sikerült.

Sikerülnie kellett, hiszen Ubul népe az egyik legkedvesebb és legkultúrakövetőbb bagolyfaj. A régi görögök Pallas Athéné szent madarának tartották, mely ott ül az istennő vállán, és bölcs tanácsokat súg a fülébe. Ez persze éppúgy mese, mint halálmadári mivolta, de a kuvik akkor is megérdemli a védelmet, hiszen a házak környékén több egeret-pockot fogdos össze, mint három pákosztos és tolvaj macska. Nyárközépi fékevesztett hangoskodása pedig azzal magyarázható, hogy a fiókák ilyenkor kezdenek új vadászterületet foglalni.

„Apuka” és „anyuka” pedig hangosan igyekszik rábírni őket, hogy tessék elhagyni a mamahotelt, mert mostanra bizony saját szárnyatokon kell megéljetek.

Néha bizony még oda is kell egyik-másik ragaszkodóbb fióka fejebúbjára koppintani, hogy most pedig aló-mars!, és ez bizony nem megy hangoskodás nélkül. Kegyetlennek tűnik? Szerintem nem, csak olyan, amilyennek a természet elrendelte. A kuvikok mindemellett pedig a hűség példaképei is. Párt egy életre választanak, és a kuvik-házasok bizony a költési időn kívül is, egyikük haláláig, kitartanak egymás mellett. Szóval ne a halálmadarat lássuk benne, ha megszólal ablakunk alatt, hanem egy kedves albérlőt, aki az egerek és kellemetlenkedő verebek legnagyobb ellensége.

Hírek

  • Több is veszett Mohácsnál – 500 éve történt a mohácsi csata

    500 esztendeje pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. Az Oszmán Birodalom hadai ellen 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatát történetírásunk úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg ez a magyar hadtörténelem legtöbbet taglalt ütközete.

  • „Add tovább az áldást!” – több száz fiatal töltődött fel a Villámtöltésen

    Több száz fiatal gyűlt össze augusztus 26-án Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés Ifis Találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelk...

  • Kárpátaljától Kistarcsáig őrzik Cipő emlékét – emlékfát ültettek a legendás zenész tiszteletére

    Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcs...

  • Alkotás a szabadban – élmények, motívumok, gondolatok

    Augusztus 17-22 között Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban második alkalommal szerveztek alkotótábort, melynek keretében tíz kárpátaljai képzőművész – Kalitics Erika, Kopriva Attila, Natália Moszkalyova, Szerhij Lakatos, Petrosevics Vivien, Jaroszlava Katran, Erfán Ferenc, Mat...

Események

Copyright © 2026 KMMI