Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. március 18.
A 19. század közepén a nők oktatása legalább olyan forradalmi eszme volt, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavai. Teleki Blanka volt az, aki megalapította Magyarországon az első nőnevelő intézetet, hogy aztán a reformkor szelleme a szabadságharcba is magával ragadja az újító szellemű úrhölgyet.
A korábban Münchenben és Párizsban is művészi tanulmányokat folytató grófnő 1843-ban tért vissza Pestre, ahol rögtön elvarázsolta a haza és haladás érdekeiért folytatott küzdelem. Sorsdöntő írása, a Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében 1845. december 9-én jelent meg a Pesti Hírlapban.
Ebben kifejtette nézetét, miszerint a magyar arisztokraták lányainak idegen nép szülöttei által idegen nyelven, idegen szellemben történő neveltetése eltávolítja a leendő magyar úrhölgyeket nemzetüktől, elszakítja őket a magyar nyelvtől. A korban jellemzően angol, német vagy francia nevelőnők kiváltására Teleki Blanka egy Magyarországon, magyar nyelven oktató nőnevelő intézmény elképzelését vázolta fel, amely 1846 őszén már meg is nyitotta kapuit.
Az újdonság ereje ebben az esetben inkább a kezdeményezés ellen hatott. Az intézetben összegyűlt kiváló szakembergárda dacára (például Vasvári Pál, Leövey Klára, Hanák János) eleinte alig jelentkeztek növendékek, egy év kellett ahhoz, hogy tizennégy tanulóig emelkedjen a létszám.
A tanítók elkötelezettsége a magyar nemzet ügye iránt a kezdetektől megmutatkozott, és ez a tanítványokra is átragadt: a házi dolgozatokban mind gyakrabban jelentek meg a nemzeti érzelmek, több tanítvány is fogadkozott, hogy hazatérése után a környékükön élőket is megismertetik az itt tanult csodálatos eszmékkel.
Az 1848-as forradalom idején Teleki Blanka saját maga szavalta el tanítványai előtt a Nemzeti dalt, később pedig tanárok és növendékek közösen megfogalmazott követelésekkel álltak elő a női egyenjogúság, elsősorban a szavazati jog kiterjesztése iránt.
A későbbi események miatt azonban Teleki az iskola bezárására kényszerült: mire Windisch-Grätz seregei 1848 decemberében Pestre értek, az úrnő hazaküldte tanítványait, maga pedig a forradalmi kormány után ment Debrecenbe. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésénél is jelen volt, amikor pedig 1849 áprilisában Vasvári Pál saját szabadcsapatot alakított, annak zászlóanyjává Teleki Blankát kérte fel.
A világosi fegyverletétel után a grófnő szatmárpálfalvai birtokán a maga eszközeivel folytatta a küzdelmet: bujdosókat menekített, terjesztette a hatalom által betiltott könyveket, írásokat, és jelentéseket küldött Párizsba a nép hangulatáról. 1851-ben a hatóságok letartóztatták, és két év vizsgálati fogság után 10 év láncban töltendő várbörtönre ítélték.
Teleki Blanka nem kért kegyelmet, végül négy év után, általános amnesztiával szabadult 1857-ben. Élete hátralévő részét külföldön, önkéntes száműzetésben töltötte. 1862. október 23-án Párizsban hunyt el, hamvai a montparnasse-i temetőben nyugszanak. 2006-ban, születésének 200. évfordulóján párizsi lakóházán emléktáblát helyezett el a Párizsi Magyar Intézet.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
