A nevem Freja – premier a beregszászi színházban

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. október 22.

A színház központi témája, tárgya tulajdonképpen maga az ember. Azok a szituációk, azok az élethelyzetek, magatartásformák, azok az érzések, amelyek az emberből és az emberi közösségből fakadnak, amelyeket a hétköznapokban mi magunk is megélünk. Igyekszünk ezeket érthetővé tenni a gyerekek, illetve a fiatalok számára is, fogalmazott Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója legújabb előadásuk premierjén.

A nevem Freja – premier a beregszászi színházban

A beregszászi színházi nevelési programja több éve sikeresen zajlik, számos olyan előadást vittek színre, amelyek különböző korosztályokat, az őket foglalkoztató témákat dolgozza föl. Egy ilyen, ezúttal interaktív előadás született most Gyevi-Bíró Eszter rendezésében. A nevem Freja című előadás premierjére október 21-én került sor, s ebben a napjainkban egyre inkább elterjedt iskolai bántalmazás, a kirekesztés problematikáját dolgozzák fel, illetve igyekeznek a nézőkkel közösen megoldásokat is találni.

De miről is szól ez a darab? A történet Svédországban játszódik, napjainkban. Freja (Heczel Jázmin) és szülei (Vass Magdolna és Ferku Szilveszter) a nagyváros szélén élnek. A szülők értelmiségiből lett biotermelők és méhészek. Nem könnyű az életük, anyagi gondokkal küszködnek. Freja sem érzi jól magát a saját bőrében. Ő a legkisebb az osztályban, emiatt sokat bántják, ahogy sokat bántják a legkisebb, legnagyobb, legvékonyabb vagy épp a legtestesebb gyereket egymás közt. Nincs társa az osztályközösségben. Tetszik neki Erik (Ferku Szilveszter), akivel alsós korukban nagyon jó barátok voltak, most viszont ő a „király” a „menő”, a hangadó lányok, Mira (Vass Magdolna) és Lykke (Gál Natália) társaságában, s hatásukra ő is csúfolja az érzékeny lányt. Állandóan azzal ugratja, hogy nyilván tudja, mit szimbolizálnak a méhek és a beporozás. Freja egyszerre szégyelli magát, egyszerre próbálja képviselni szülei fontos misszióját, de szeretne a közösséghez tartozni, nem kirekesztettként élni. Otthon nem mondja el szüleinek, mi történik az iskolában, ám zárkózott, hallgatag lesz. Emiatt szülei pszichológushoz viszik...

A darabból kiderül, hogy a bántalmazók életében sincs minden rendben, igazából nem tudnak megfelelni a szülői elvárásoknak, vagy éppen az egyik szülő hiányától szenvednek…

Aztán Erik hirtelen megváltozik, ismét a régi, szerethető barát lesz. Aki Mira és Lykke álmait felrúgva Freját viszi az évzáró bálba. Az ott kialakult drámai helyzetet viszont a rendező megállítja, s a színészek a közönséggel együtt keresik a megoldásokat, közösen alakítják tovább a történetet. Ami itt végül is nem zárul le, hanem továbbgondolásra inspirál mindenkit…

– Nagyon fontos, hogy a fiatalok számára olyan témát válasszunk, amelyik a korosztályukat érdekli. Ezért gondoltam, hogy a bullyingolás, a gyengébbnek, a kiszolgáltatottnak a rendszeres bántalmazása, kirekesztése – ami egyébként nem most kezdődött, már az én időmben és még régebben is volt – érdekes és izgalmas lehet. A nevem Freja c. darab, úgy vélem, ilyen – vallja Gyevi-Bíró Eszter. – A színészekkel egy közös, kemény munka eredményeként született az előadás. Azzal, hogy nyitunk a közönség felé, hogy bevonjuk őket a történet alakításába, a fiatalok még inkább magukénak érezhetik ezt a történetet. Jobban átélhetik, mennyire fontos az egymásra figyelés, az együttműködés, az egymáshoz illeszkedés és az egymás elfogadása. S azt hiszem most ebben a korban, s itt, ebben a régióban is ez nagyon fontos.

Mint Sin Edinától megtudtuk, a produkciót tantermi előadás formájában, a KMKSZ és a Pro Agricultura Carpatika támogatásával, a megye különböző iskoláiba is el szeretnék vinni.

Hírek

  • Szelmenc – a kettézárt falu története

    Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak...

  • Hagyományőrző szüreti nap a Rezeda Folkműhelyben

    A Beregszászi Rezeda Folkműhelyben idén is megszervezték a már hagyományosnak mondható szüreti napot. Az esemény keretében a folkműhely diákjai kézműves-foglalkozásokon, táncházon, valamint a szüreti hagyományokat felelevenítő kulturális programon vehettek részt.

  • A Nemzeti Színház és a beregszászi színház közösen lép fel Egerben

    Egerbe érkezik az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban kulturális programsorozat: október 24. és 27. között művészeti produkciók, kiállítások és családi programok is várják az érdeklődőket.

  • Hagyományőrző csoportok műsora a Rákóczi Főiskolán – A népi kultúra közöségteremtő műfajainak támogatása

    2024-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő nyílt és meghívásos pályázatot hirdetett a Csoóri Sándor Alapból a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatására, melynek keretében hatszáz határon túli csoportot díjaztak. Örvendetes, hogy közt...

Események

Copyright © 2024 KMMI