Írta: Jónás Ágnes | Forrás: Felvidék.ma | 2014. szeptember 14.
Az első Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozójával indult a Hagyományok Háza őszi évada: a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal közös rendezvény szeptember 5-én zártkörű szakmai nappal, szeptember 6-án családi programokkal várta a látogatókat Szentendrén. A nagyszabású kezdeményezés egyértelműen jelzi: a táncházmozgalom nemcsak terjed, de folyamatosan fejlődik, a népzene még mindig élő, őrzésre, ápolásra termett műfaj.
Még soha nem találkozott kétszáz népzenész egy helyen, a szentendrei skanzenben szeptember első hétvégéjén azonban ez is megtörtént: itt rendezték meg ugyanis az első Kárpát-medencei Táncházzenész Találkozót, melyen részt vett mások mellett a Fonó Zenekar, a Lakatos Róbert brácsaművész által alapított, felvidéki és magyarországi zenészekből álló RÉV zenekar, valamint Michal Noga kassai prímás és zenekara is. Az esemény mintáját a kilenc éve a Gyimesben működő Erdélyi Táncházzenészek Találkozója adta.
A rendezvény szeptember 5-i szakmai programja keretében négy mesterkurzust indítottak a Pap-szigeten. „A találkozó zártkörű rendezvényén a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy a sokszor egymás mellett haladó pályákon tevékenykedő zenészek végre találkozzanak. Erre ritkán van lehetőség, hiszen amíg az egyik együttesnek Zalaegerszegen, addig a másiknak épp Szolnokon vagy Nyíregyházán van előadása. Azok a rendezvények, amelyek elsősorban a látványnak és a nagyközönségnek szólnak, nagyon ritkán alkalmasak arra, hogy egymás ügyes-bajos dolgait kitárgyaljuk zenészkörben. Meglehetősen ritkán tudunk kilépni a szolgáltatói szerepből" – árulta el Agócs Gergely népzenész, a Hagyományok Házának tudományos munkatársa, majd hozzátette: " Egy adott régió stílusát képviselő hagyományőrző művészek történeteit éppolyan értékes volt hallgatni, mint a szakma kutatóinak előadásain elhangzottakat. Az első nap remek alkalom volt arra, hogy egyfajta közösségi élményt kapjanak maguk a muzsikusok is."
Szeptember 6-án a több mint 40 éves táncházmozgalom népszerű zenészei, hangszeres szólistái szórakoztatták a nagyközönséget a szentendrei skanzenben. Az itt eltöltött nap varázsa Agócs szerint a következőkben rejlett: „A csodálatos az volt, hogy nem előadóterem pódiumán találtuk magunkat, ahol koncertszerűen lehetett hallgatni minket, nem is táncházban voltunk, ahol mulatni lehet arra a muzsikára, amelyet mi előadunk. A skanzenben testközelből figyelhettek, hallgathattak minket a látogatók. Sokkal bensőségesebb hangulat töltötte be a parasztudvarokat, zenész és hallgatója előtt megnyílt a lehetőség a beszélgetésre is. Szofisztikált, gazdag találkozás volt ez."
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum észak-magyarországi falu és felföldi mezőváros tájegységein belül minden egyes ház udvarának megvolt a maga sajátos atmoszférája, aszerint, hogy a Magyar Tekerőzenekar, a Khamoro Budapest Band, a Fonó zenekar, a Vujicsics együttes vagy az Üsztürü zenekar játszott-e ott.
Az eseménysor központi helyszínének a szervezők a felföldi mezővárost tették meg, itt állították fel a közönséget egész napos műsorral (népdaltanulások, hangszerbemutatók és koncertek) szórakoztató színpadot. A folyamatosan szóló népzene mellett családi programok (kézműves foglalkozások, játék- és tánctanítás, mesemondás, énektanítás, hangszerbemutató, vásártér) zamatos borok, helyben sütött forró kenyérlángos és kürtőskalács várta az érdeklődőket.
A Hagyományok Háza és a skanzen a program keretében fotókiállítással emlékezett meg a 2013-ban elhunyt Széchenyi-díjas Halmos Béla népzenekutatóról, a táncházmozgalom egyik megalapítójáról.
A találkozót az este 19 órakor kezdődő, a találkozón részt vevő zenészek, zenekarok, hagyományőrző mesterek gálaműsora zárta. Csakúgy, mint a magyar népmeséknek, a találkozónak is van örökérvényű tanulsága: az ember belső értékmérője, hogy ki milyen kifejezőeszközökkel képes élni élete során. Ha valami dallam segítségével bontakozik ki a lelkünkben, az növeli értékünket. A magyar népzene hagyományőrző képviselői itt élnek közöttünk. A zene távlatokat, csatornákat nyit meg, amelyeken keresztül képességet és lehetőséget kapunk a világgal való kommunikációra.
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
Ünnepi hangulatú kiállításmegnyitóra került sor advent időszakában Magyarország Ungvári Főkonzulátusa épületében. A „Karácsonyi ritmusok” című tárlaton Kopriva Attilafestőművész, művészettörténész, egyetemi tanszékvezető, valamint tanítványai – Janco Mária, Ruscsák Natália és Verbovszka Zsófia – mut...
Félévzáró ünnepi műsorra várták a Rezeda Folkműhely növendékei a szülőket, hozzátartozókat, vendégeket. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban megtartott műsor résztvevőit Orosz Enikő köszöntötte.
