A modern Erkel

Hogy mi köze a magyar nemzeti opera megteremtőjének, a Himnusz zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek Apollóhoz, az Igricekhez, a sakkhoz, a derivált áramkörhöz vagy mondjuk Kárpátaljához? Hogyan lehet közel hozni és megjeleníteni művészi pályáját a kortárs művészetekben a humor segítségével, kreatív ötletekkel? Nos, lehet erre vállalkoztak annak a rendezvénynek a résztvevői, akik egy borús őszi délutánon rendhagyó módon megidézték a nagy zeneszerző szellemét és hagyatékát.

Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére „Mert a haza nem eladó...” címmel műveltségi vetélkedővel egybekötött irodalmi matinét szervezett a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) és a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lap. A rendezvénynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara adott otthont. A találkozót Lizanec Péter professzor, a kar dékánja nyitotta meg, majd Kőszeghy Elemérnek adta át a szót. A MÚKSZ elnöke röviden bemutatta az általa vezetett szakmai szövetséget, szólt az Élet-Jel című művelődési és a Vitamin+ ifjúsági magazinról, valamint az egyetlen országos magyar lapról, a Kárpáti Igaz Szóról. Emlékeztetett, hogy még tart az az esszépályázat, amelyet az Erkel-emlékév jegyében hirdetett meg az újságíró szövetség.

A találkozó két részből állt. Antonenko Miklós Erkel Ferenc munkásságáról tartott átfogó áttekintést. A magyar filológiai tanszék előadója érdekes mozzanatokat elevenített fel Erkel és Kárpátalja vonatkozásában. Egyik legtehetségesebb tanítványa például Ung megyéből származott.

A találkozó két részből állt. Antonenko Miklós Erkel Ferenc munkásságáról tartott átfogó áttekintést. A magyar filológiai tanszék előadója érdekes mozzanatokat elevenített fel Erkel és Kárpátalja vonatkozásában. Egyik legtehetségesebb tanítványa például Ung megyéből származott. Nagy Emese énekmondó előadásában, Dracs­kó Béla gi­tárkiséretében a rendezvény mottójául választott Horváth Sándor verset hallhattuk, ami stílszerűen szólva, megadta az alaphangot a műveltségi vetélkedőhöz. A nyolc fős ítészek munkáját Kőszeghy Elemér zsűrielnök irányította.

A versenyre négy csapat nevezett be. Az öt fős formációk felkészülését a kar tanáraiból választott mentorok irányították. A négy szakirányból a történészek az Apolló fiai (Tóth Evelin, Márton István, Linc Alexandra, Joó Orsolya és Csala Róbert) nevet választották (felkészítőjük Kulcsár Tímea előadótanár volt). A fizikus-matematikus vegyes­csapat, a Deriváltak (Peles­kei Evelin, Szabó Béla, Szűcs Róbert, Dávid Norbert és Nagy Csaba) Imre Gyula előadótanár utasításait követte. A Lelkes keblek (Zeke Zsuzsa, Bagó Krisztina, Szabó Gizella, Bartos Edit és Sárközi Viktória) az ötödik évfolyam magyar filológus hallgatóiból verbuválódott. Ők Seres Kristóf előadótanár ötleteit is figyelembe véve vetélkedtek a győzelemért. Az Igricek (Dorgay Márton, Lőrincz Róbert, Bakos Éva, Kő­szeghy Máté és Lipszki And­rea) csapata az elsős magyar szakosok közül kerültek ki, akiket Antonenko Miklós látott el tanácsaival.

A feladatok nem voltak könnyűek. Elsőként a csapatoknak rímbe szedve kellett bemutatni a nevüket. Ötletekben gazdag produkciók születtek. A Lelkes keblek például eszperente nyelven, míg az Apolló fiai zenei kísérettel adta elő a produkciót. A második lecke egy interjú készítése volt a megidézett Erkel Ferenccel. Ennek lényege, hogy a nagy zeneszerzőt a mostani korban kellett megjeleníteni, a kárpátaljai magyar művészetekről, azok képviselőiről, a kultúra hiányosságairól kellett kikérni a képzelt riportalany véleményét. Erkelt és a riportert egy-egy csapattag alakította. Itt is kitűnő produkciók születtek. A legkreatívabbnak a Lelkes keblek bizonyult. A csapatok egy talk-showba hívták meg a Mestert, ahol kiderült, a zeneszerző, ha ma köztünk élne, legszívesebben Vári Fábián László Tábori posta című művéből írna operát és a beregszászi színház társulatával adatná elő. Kőszeghy Elemér és Horváth Sándor egy-egy művét pedig feldolgozná egy kárpátaljai magyarokról szóló zenedrámában.

Ezután reklámplakátot kellett megtervezniük a versenyzőknek. A feladat szerint egy kortárs művészeti témában – zene, színház, kiállítás, koncert és filmművé­szet (mozi) – kellett hirdetményt készíteni, amellyel a fiatalok meghívnák Erkelt, ha Kárpátaljára érkezne. Volt itt romantikus, szerelmes moziplakát, Kárpátia-koncertre és zenés-irodalmi estre való invitálás. Itt minden kétséget kizáróan a plakátjukon kortárs kárpátaljai költőkkel való találkozót reklámozó matematikusok-fizikusok csapata tarolt.

A legnagyobb sikert a színpadi jelenetek aratták. Erkel valamelyik műve alapján modern színpadi változatra átdolgozva kellett előadni egy-egy operarészletet. A matek-fizikusok Bátori Mária című művét Bill Gates és a Microsoft birodalmába vitték. A reálosok le sem tagadhatták volna szakirányukat: volt min derülni a lefagyott számítógéptől a szórakozott tudósokig. A történészek Erkel egyetlen vígoperáját a Saroltát dolgozták át modern változatra. A sok-sok poénnal teli produkciót élvezettel követte végig a közönség és persze a zsűri. Külön ki lehet emelni az egyik csapattag, Csala Róbert produkcióját, aki Sarolta szerepére vállalkozott. Ám mindez kevés volt ahhoz, hogy ők kapják a legtöbb pontot. Az Igricek Erkel Dózsa György című operájának modern változatával taroltak a zsűri előtt. Dózsa szerepére nagyon kreatívan Lőrincz Róbert vállalkozott. És talán ez utóbb, talán a többi jól előadott produkciónak is köszönhetően, ők nyerték meg a műveltségi vetélkedőt. A képzelt dobogó második fokára a történészek, vagyis Apolló fiai, a harmadikra a filológusok, a Lelkes keblek kerültek, míg az ugyancsak kitűnően versenyző matek-fizikusok Deriváltak csapata a negyedik lett. A csapatok pénzjutalomban részesültek.