A magyar kultúra napját méltatták Szatmárcsekén

Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2013. január 20.

2013-ban, a 190. évfordulón is számos kulturális és művészeti rendezvény szolgálja a nemzeti kultúra ápolásának, erősítésének ügyét megyénkben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés szombaton délután a megyeháza nagytermében tartott ünnepséget, amelyen előbb a Cantemus kórus tagjai fakadtak dalra Szabó Dénes karnagy vezetésével, majd dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, dr. Jánosi Zoltán rektor, a Kölcsey Társaság elnöke, Sarkadi Pál, Szatmárcseke polgármestere szólt a Bessenyei terem hallgatóságához.

A magyar kultúra napját méltatták Szatmárcsekén

Az ünnepség az idei Kölcsey Ferenc szónokverseny győztesének előadásával és koszorúzással folytatódott a megyeháza előtt, Kölcsey szobránál.

A szatmárcsekei templomban több százan emlékeztek arra, hogy a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 190 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. Az ünnepség keretében megtartott istentiszteleten igét hirdetett Bosák Nándor római katolikus püspök, aki szentbeszédében elmondta: amikor a kultúrát, a hagyományokat és annak jövőformáló hatását vizsgáljuk, akkor könnyen meg lehet találni a kapcsolatot a keresztények egységért való imádsága és az ember konkrét céljai és feladatai között.

A kultúra napján emlékezünk nemzetünk kultúrájára, amely a múltunkban, életünkben, nyelvünkben, irodalmunkban és művészetünkben, mindennapi életünk szenvedéseiben, küzdelmeiben ölt testet. Ebből a helyzetből keressük, és erre a helyzetre keressük az útmutatást - tette hozzá a katolikus püspök.

Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében a kultúra egyetemességéről beszélt. A kultúra az az egyetemes emberi megbízatás és feladat, amit az ember a teremtés története szerint parancsba kapott Istentől - emelte ki az egyházi vezető.

A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a helyi református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotóművész kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet; a Kölcsey Társaság által alapított elismerést a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén vasárnap.

A Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől vehette át a fotóművész a község református templomában megtartott ünnepségen.

Korniss Péter pályafutása során 1961-től több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt, képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinokban is megjelentek. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort készített. Első magyarországi kiállítása 1974-ben nyílt a budapesti Műcsarnokban.

A zömmel fekete-fehér technikával készített fotográfiáin főként az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmódot ábrázolta dokumentarista stílusban. Foglalkozott a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével; az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.

A fotóművész számos szakmai szervezetben tevékenykedik: 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között az egyik legjelentősebb sajtófotó-kiállítás, a World Press Photo zsűrijének volt tagja, majd 1983-tól ennek nemzetközi tanácsadó testülete hívta meg tagjai sorába.

Korniss Péter lett az első fotóművész, akit 1999-ben Kossuth-díjjal tüntettek ki. A fotóművész negyvenéves fotográfusi pályafutását összefoglaló Kötődés című albuma 2008-ban jelent meg.

Az embert a fotográfia segítségével lehet a leghitelesebben bemutatni. Nagyjaink - így Kossuth, Bartók, Petőfi, vagy Ady - fényképekről megismert arcai itt élnek bennünk - fogalmazott ünnepi beszédében Korniss Péter.

A fotóművész hozzátette: a fotográfia nemcsak portrékat őriz, hanem azt a világot is, ami körülveszi az embert, "azt a kultúrát, amiben él."

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Sebestyén Márta népdalénekes vehette át az elismerést; az eddigi díjazottak között volt például Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

Hírek

  • „A könyvtár olyan találkozási pont, ahol helye van az életnek” – kisfilm készült a kárpátaljai könyvtárosokról

    A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...

  • A zene valóban varázsolt a II. ZeneVarázslat Klasszikuszenei Táborban – Megtelt a szeretetbatyu

    A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...

  • Elhunyt Lizanec Péter nyelvészprofesszor

    Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...

  • A háromszor felépült, kétszer lerombolt erősség

    Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!

Események

Copyright © 2026 KMMI