A magyar kultúra napját méltatták Szatmárcsekén

Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2013. január 20.

2013-ban, a 190. évfordulón is számos kulturális és művészeti rendezvény szolgálja a nemzeti kultúra ápolásának, erősítésének ügyét megyénkben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés szombaton délután a megyeháza nagytermében tartott ünnepséget, amelyen előbb a Cantemus kórus tagjai fakadtak dalra Szabó Dénes karnagy vezetésével, majd dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, dr. Jánosi Zoltán rektor, a Kölcsey Társaság elnöke, Sarkadi Pál, Szatmárcseke polgármestere szólt a Bessenyei terem hallgatóságához.

A magyar kultúra napját méltatták Szatmárcsekén

Az ünnepség az idei Kölcsey Ferenc szónokverseny győztesének előadásával és koszorúzással folytatódott a megyeháza előtt, Kölcsey szobránál.

A szatmárcsekei templomban több százan emlékeztek arra, hogy a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 190 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. Az ünnepség keretében megtartott istentiszteleten igét hirdetett Bosák Nándor római katolikus püspök, aki szentbeszédében elmondta: amikor a kultúrát, a hagyományokat és annak jövőformáló hatását vizsgáljuk, akkor könnyen meg lehet találni a kapcsolatot a keresztények egységért való imádsága és az ember konkrét céljai és feladatai között.

A kultúra napján emlékezünk nemzetünk kultúrájára, amely a múltunkban, életünkben, nyelvünkben, irodalmunkban és művészetünkben, mindennapi életünk szenvedéseiben, küzdelmeiben ölt testet. Ebből a helyzetből keressük, és erre a helyzetre keressük az útmutatást - tette hozzá a katolikus püspök.

Bölcskei Gusztáv református püspök igehirdetésében a kultúra egyetemességéről beszélt. A kultúra az az egyetemes emberi megbízatás és feladat, amit az ember a teremtés története szerint parancsba kapott Istentől - emelte ki az egyházi vezető.

A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a helyi református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotóművész kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet; a Kölcsey Társaság által alapított elismerést a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén vasárnap.

A Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől vehette át a fotóművész a község református templomában megtartott ünnepségen.

Korniss Péter pályafutása során 1961-től több évtizedig a Nők Lapja fotóriportere és képszerkesztője volt, képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinokban is megjelentek. Fotóriporteri tevékenységén túl több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort készített. Első magyarországi kiállítása 1974-ben nyílt a budapesti Műcsarnokban.

A zömmel fekete-fehér technikával készített fotográfiáin főként az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmódot ábrázolta dokumentarista stílusban. Foglalkozott a vidékről Budapestre utazó és ott dolgozó vendégmunkások életével; az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.

A fotóművész számos szakmai szervezetben tevékenykedik: 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között az egyik legjelentősebb sajtófotó-kiállítás, a World Press Photo zsűrijének volt tagja, majd 1983-tól ennek nemzetközi tanácsadó testülete hívta meg tagjai sorába.

Korniss Péter lett az első fotóművész, akit 1999-ben Kossuth-díjjal tüntettek ki. A fotóművész negyvenéves fotográfusi pályafutását összefoglaló Kötődés című albuma 2008-ban jelent meg.

Az embert a fotográfia segítségével lehet a leghitelesebben bemutatni. Nagyjaink - így Kossuth, Bartók, Petőfi, vagy Ady - fényképekről megismert arcai itt élnek bennünk - fogalmazott ünnepi beszédében Korniss Péter.

A fotóművész hozzátette: a fotográfia nemcsak portrékat őriz, hanem azt a világot is, ami körülveszi az embert, "azt a kultúrát, amiben él."

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Sebestyén Márta népdalénekes vehette át az elismerést; az eddigi díjazottak között volt például Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

Hírek

  • Az ungvári miniszobrok nyomában

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...

  • Elérhetővé váltak online Liszt Ferenc levelei és naplói az OSZK Copia felületén

    Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...

  • „Az, hogy mindannyian zenészek vagyunk, egy közös pont az életünkben…”

    Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...

  • A Dnyepertől a Dunáig – zenei utazás Kárpátalja sokszínűségében

    Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...

Események

Copyright © 2026 KMMI