A magyar kultúra napja rendezvényei Kárpátalján

Írta: Tudósítónk | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2016. január 25.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt. Beregszászban a hagyományokhoz hűen fejet hajtottak nemzeti imánk szerzőjének emléktáblájánál, az Európa–Magyar Házban értelmiségi fórumra került sor. Ungváron immár 17. alkalommal tartották meg a Himnusz-mondó versenyt, Tiszapéterfalván pedig helyesírásból és szövegértelmezésből adott számot az ifjú nemzedék. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa folytatta azt a missziót, amellyel a külképviselet a kárpátaljai magyar kultúra, azon belül a képzőművészet támogatását, erősítését s az értékek minél szélesebb körben való megismertetését célozza.

A magyar kultúra napja rendezvényei Kárpátalján

Megemlékezés a beregszászi Kölcsey-emléktáblánál

A beregszászi ünnepség Kölcsey Ferenc emléktáblájánál kezdődött. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke szerint ebben a szűkös világban a kultúra lehet a katalizátor, ami az emberi lelkekben uralkodó depressziót egy picit feloldja, és némi bizakodást is hozhat. Hisz az irodalmi alkotások, az írott szó, a költészet, az irodalom továbbra is ott van a mindennapjainkban. Ezeket kötelességünk ápolni.

Üdvözölte az egybegyűlteket Faragó László, Magyarország beregszászi külképviseletének konzulja, majd Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. A Vérke-parti város önkormányzatát Tokár Ljudmilla jegyző és Bendik Veronika, a végrehajtó bizottság titkára képviselték. 

Értelmiségi Fórum ’2016

A koszorúzást követően a rendezvénysorozat az Európa–Magyar Házban folytatódott. Zubánics László nyitóbeszédében elmondta, Magyarország kormánya kiemelt programként támogatja a kulturális, közművelődési eseményeket. Az idei esztendő gazdag évfordulókban, s a kulturális évad nem kezdődhet másként, mint a magyar kultúra napjával.

A Himnuszt Deák Alexandra, a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola tanulója szavalta el, majd Lőrincz P. Gabriella költő idézett Kosztolányi Dezső Ábécé a nyelvről és a lélekről című művéből:

„Magyarul. Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán… Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”

Csobolya József történelemtanár Kölcsey munkásságáról, a himnusz születéséről, a szomszéd népek, köztük az ukrán himnusz kialakulásának történelméről tartott érdekfeszítő előadást.

– Kölcsey költeménye és Erkel dallama együtt alkotja nemzeti létünk és identitásunk egyik leginkább hatékony, öntudatot alapozó és közösséget teremtő szimbólumát. Igazából ezek a nemzeti jelképek – mint amilyen a piros–fehér–zöld lobogó, a magyar Szent Korona vagy nemzeti ünnepeink: Szent István napja, március 15-e és október 23-a, a magyar történelem nagy hőseinek és eseményeinek emléke – alapozzák meg és teszik teherbíróvá a magyarság nemzeti tudatát és szolidaritását. Természetesen ez mindig gondozást kíván, ezért vagyunk most együtt a magyar kultúra napján, himnuszunk ünnepén. Kijelenthetem, a magyar himnusz nemzeti történelmünk, létezésünk és közösségünk foglalata – fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia tiszteletbeli elnöke.

Az Anyanyelvi Konferencia emléklapját vehette át Szoboszlai István, a KárpátInfó főszerkesztője, a Mezővári Művészeti Iskola (Héder Lajos igazgató-helyettes képviselte az intézményt), Kovács Dániel, a Fölszállott a páva különdíjasa, Varjú Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumának igazgatója, Tóth Bálint, Tiszapéterfalva polgármestere, Erfán Ferenc festőművész, Angyal Gabriella néprajzkutató és Kiss Éva történészprofesszor. Az elismeréseket Pomogáts Béla nyújtotta át. 

Az Együtt folyóirat nívódíját Vári Fábián László József Attila-díjas költő adta át Dupka Györgynek írónak az Együtt 2015. évi lapszámaiban közölt helytörténeti témájú írásaiért. A KMMI Tehetséggondozási Pályázat díjait Csordás László és Lőrincz P. Gabriella adták át. Próza kategóriában Shrek Tímea lett az első Gyöngyösi Tibor előtt. A vers kategória győztese Nagy Tamás lett, második Tóth Dominika, harmadik Bartha Krisztina lett. Műfordításban Bics Katalin remekelt. Valamennyien a KMMI okleveleit és pénzjutalmait vehették át. 

A rendezvényen könyvbemutatóra is sor került. Karácsonykor jelent meg Sepa János és Kovács Elemér Fedák Sári – a legismertebb beregszászi című kiadványa. A Beregvidéki Múzeum igazgatója elmondta, 35 éves munkája teljesedett ki a 220 postai képeslapot tartalmazó könyvben.

– Tisztelegni szerettem volna a primadonna előtt. Úgy hiszem, ez a kiadvány értékes ajándéknak is kiváló, hiszen egyedi, unikumnak számít egész Európában – jegyezte meg Sepa János.

A résztvevők megismerkedtek Zubánics László Világok végein című könyvével, amely a történelmi Magyarország északkeleti részének politikáját, gazdaságát és kultúráját mutatja be a XVI–XVIII. században. A rendezvényen fellépett a BorzsaVári zenekar, illetve az Akkord Melodi harmonikaegyüttes.

XVII. Himnusz-mondó verseny

Az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában XVII. alkalommal rendeztek Himnusz-mondó versenyt. A zsűri – amelynek tagjai között ott volt Buhajla József ungvári főkonzul, Horváth Katalin, a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság alelnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára és Györke Magdolna egyetemi docens – döntése értelmében a 7–9. osztályosok kategóriájában Kovács Emília (Drugeth Gimnázium) győzött Pekárovics Alex és Csorni Krisztián (mindkettő Dayka Gábor Középiskola) előtt. A 9–11. osztályosok mezőnyében az ítészek Marton Dzsennifert (Drugeth Gimnázium) látták a legjobbnak, őt Biró István (Dayka Gábor Középiskola) és Dunda Fruzsina (Drugeth Gimnázium) követte a képzeletbeli dobogón. Az Ungvári Főkonzulátus különdíját Kovács Emília érdemelte ki. A Dayka Gábor Középiskola ugyanilyen elismeréssel jutalmazta két tanulója, Szlucky Ferenc és Rimár Viktória produkcióját. A Rákóczi Szövetségnek köszönhetően a dobogósok pénzjutalomban részesült, emellett minden résztvevő könyvcsomagot kapott.

VII. Carpatika Art Expo 

A MÉKK és a KMMI által a magyar kultúra napja alkalmából szervezett programjainak második napján került sor a VII. Carpatika Art Expo kiállításra az ungvári Skanzenban.
Az ünnepség megnyitójaként Kovács Emília, az Ungvári Drugeth Gimnázium VII. osztályos diákja, a XVII. Himnusz-mondó verseny győztese mondta el Kölcsey örökbecsű költeményét, majd a BorzsaVári Népzenei Együttes fellépése után Dupka György, a MÉKK elnöke és Angyal Gabriella, a Kárpátaljai Népművészeti és Népi Építészeti Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. 

Ünnepi beszédet mondott Jurij Hleba, a megyei közigazgatási hivatal művelődési főosztályának vezetője, Kuti László Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, Péter Mihály, a Kárpátaljai Szlovák Képzőművészek Egyesületének elnöke, Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai szervezetének elnöke, Soltész Péter, a MÉKK Munkácsy Mihály Egyesületének társelnöke.

Kétnyelvű beszédében Zubánics László, az UMDSZ és a KMMI elnöke a himnusz születésének körülményeiről szólt, majd a kárpátaljai közművelődési életről beszélt. Bár a fiatalok – így többek között a tárlaton bemutatkozó ArtTisza Művészeti Egyesület tagjai – kénytelenek a nagyvilág különböző szegleteiben megkeresni a kenyérre való, a gyökerek révén még mindig kötődnek Kárpátaljához. Az, hogy ez a kapcsolódás legyen tartós, az itt maradottak is felelősséggel tartoznak. Ezután Zubánics László átadta az Anyanyelvi Konferencia okleveleit azon közéleti személyiségeknek, akik az elmúlt években sokat tettek a közösség szolgálatában.

A VII. Carpatika Art Expon az idén az alábbi művészek mutatkoztak be: Bodó Attila (Ungvár), Homoki Gábor (Péterfalva), Klisza János, Klisza Ilona, Klisza Krisztina (Ungvár) Kovács Anton, Kurucz Adriána (Ungvár), Kutlán Pál (Nagyszőlős), Matl Péter (Munkács), Nigriny Edit (Ungvár), Puhlik-Beleny Magda (Ókemence), Réti János, Soltész Gabriella, Soltész Martin, Soltész Péter, Sütő Miklós, Szkakandij Olga (Ungvár), Tarzíciusz Varga testvér (Csepe), Turák Angéla (Ungvár). Az ArtTisza (Beregszász) művészeti egyesület képviseletében a következő művészek állítottak ki: Bakos Zsuzsanna, Baraté Ágnes, Biláncsik Szergej, Fényes András, Gogola Zoltán, Kalitics Erika, Lizák Alex, Máté Edvárd, Nigriny Géza, Pohil Katalin, Rácz Gábor, Szalontai Alexandra, Szenyó Dianna. Valamennyien a KMMI és a MÉKK okleveleit vehették át.

A rendezvény jó hangulatáról a BorzsaVári Népzenei együttes (művészeti vezető: Kovács Sándor, a vári Művészeti iskola tanára) gondoskodott. Az eszenyi hagyományőrzők (vezető Szabó Tibor) jóvoltából a vendégek ízelítőt kaptak a magyaros vendégszeretetből és megkóstolhatták a népi gasztronómia remekeit.

A magyar kultúra napja rendezvényeit a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Bethlen Gábor Alap támogatták. 

****************

Megtartották a Nyelvem az én ékességem elnevezésű helyesírási és szövegértelmezési versenyt a Tiszapéterfalvai Művelődési Házban. A több éves múltra visszatekintő megmérettetésen – melyet Pallagi Ágnes és Varga Jolán könyvtárosok, Sárközi Katalin és Zeke Zsuzsanna pedagógusok szerveztek és bonyolítottak le – a Tiszapéterfalvai Kölcsey Ferenc Középiskola négy csapata vett részt. A 6–7 osztályos nebulóknak rendhagyó módon nem az iskolai „száraz” tananyag kérdéseire kellett helyes választ adniuk. Ehelyett a XXI. századi szleng és internetes tolvajnyelv kifejezéseinek megfejtésétől a kecskerím-faragáson át a régies kifejezések értelmezésekig kellett megfelelniük.

Kiállítás és koncert a beregszászi főiskolán

A magyar kultúra napját méltatta január 22-én Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet. Az idén jubiláló – immáron ötéves – egyesület kiállítással és koncerttel ünnepelt, megkezdve ezzel 2016-os kulturális évadát.

Mindkét eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az intézmény Gross Arnold kiállítótermében Garanyi József, Harangozó Miklós és Zicherman Sándor festményeiből nyílt tárlat. Ennek anyagát Kovács László gyűjtő bocsátotta rendelkezésre.

A megjelenteket Kudlotyák Krisztina, a PCS igazgatója köszöntötte. Elmondta: igenis, van értelme a szépet, a kultúrát ápolni, terjeszteni, akkor is, ha sokan ennek ellenkezőjét állítják. Azt is megosztotta az egybegyűltekkel, hogy a születésnapos szervezet a jubileumra való tekintettel az év folyamán számos meglepetéssel, különleges rendezvénnyel készül a kultúra iránt fogékonyak számára.

A képek alkotóiról Kovács László nyújtott áttekintést. A megnyitót Szanyi Ketura, a Mezővári Művészeti Iskola növendékének szaxofonjátéka színesítette. Szép példája volt ez a különböző művészeti ágak összefonódásának.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja.

Kultúránk ünneplése ezzel azonban nem ért véget. A kiállítás megnyitóját követően a főiskola dísztermében a Kokas Banda adott koncertet. Kokas Károly zenekarvezető elmondta: idén ők is ünnepelnek – immáron tíz éve kezdtek muzsikálni. A népzenei formáció határainkon innen és túl méltán ismert és elismert – ezúttal sem okoztak csalódást hallgatóiknak.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mányi István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Molnár D. István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Alapszervezetének elnöke, valamint Soós Katalin, a Rákóczi-főiskola szakképző intézetének vezetője.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI