A magyar kultúra napja Nyíregyházán és Szatmárcsekén

Január 22-e nem csak a magyar Himnusz, de egy kicsit az ország születése is – hangzott el szombat délután a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a megyeházán. – A kultúra nagyon fontos, hazához kötődő fogalom, melyet nagyon féltek az általános tudatlanságtól. A ma embere a könyvolvasást hanyagolja, sokaknak erőfeszítést jelent – mondta dr. Vinnai Győző kormánymegbízott.

– Huszonöt éves társaságunk, amely lényegében egy idős a magyar demokráciával is. A jövőben szeretnénk a himnusz születését megfestetni és film formájában is bemutatni – mondta dr. Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke.

– Amiket a mai televíziók sugároznak, elborzasztó. Harcolnunk kell a bulvármédia termékei ellen. Sok a fiatal és tehetséges színész, akiket nem ismerünk, mert helyettük celebek sorát mutatják – véleményezett Sarkady Pál, Szatmárcseke polgármestere.

Dr. Imre László, irodalomtörténész szerint a kultúra életadó és ember azért nem halt ki, mert felépítette maga köré. – A történelem során hazánk kultúrája és értekei sok rosszat elszenvedett már, együttesen kell ápolnunk – fogalmazott.

Az ünnepséget követően több megyebeli elöljáró is koszorút helyezett el a megyeháza előtti Kölcsey-szobornál

A Himnusz „szülőfalujában” tartottak megemlékezést a magyar kultúra ünnepe alkalmából az elmúlt vasárnap. Közéleti személyiségek, a tudomány és a művészet jelesei, vallási és egyházi vezetők is részt vettek a szatmárcsekei református templomban rendezett ökumenikus istentiszteleten. Bosák Nándor római katolikus megyéspüspök szavaival kezdődött a megemlékezés.

– Nemzetünk Himnuszára emlékezünk ezen a napon, egy egész ország sorsa megfogalmazódik benne. A kultúra az, ami előrevisz, építi jövőnket. Nemcsak használói, de felelősei is vagyunk. A felületesből a teljesség felé kell törekednünk – fogalmazott a püspök.

– Immáron tizenhét esztendeje annak, hogy először hirdettem Szatmárcsekén az igét. Fontos beszélnünk a kultúráról, mert a zűrzavarban a megnyugvást jelentheti. A kifejezés nemcsak egy könyv olvasását jelentheti, de az egymással való bánásmódot is. Ha pedig az ellenkező nézeteket valló emberekben van akkora tartás, hogy egy ilyen ünnepen leüljenek egymás mellé, akkor máris győzött az „együtt” kifejezés – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök.

Az ünnepségen átadták a Kölcsey Társaság által alapított emlékplakettet. Az elismerést az idén Vári Fábián László, József Attila-díjas költő, műfordító vehette át Jánosi Zoltántól, a Kölcsey Társaság elnökétől (Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Korniss Péter fotóművész kapta az elismerést. Az eddigi díjazottak között volt Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Szabó Dénes karnagy, Szilágyi István író, Nagy Gáspár költő, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor költő és Sebestyén Márta népdalénekes is).

A kísérőműsorban Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, a Pallagi Etelka vezényelte Vox Iuventutis gyermekkórus és Varnus Xavérorgonaművész előadásait hallhatták a vendégek. Az ünnepség zárásaként az egybegyűltek a református temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

– A Himnusz a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és egyben aranytartaléka is – hangsúlyozta a kultúráért felelős államtitkár. Halász János a sírkertben elmondott beszédében kiemelte: a Himnusz nemcsak hazaszeretetre tanít, hanem arra is, hogy elfogadjuk magunkat, és a magyarság megtanulja értelmezni sorsát a saját történelmében.

Kölcsey a jó példa arra, hogyan lehet egyszerre nemzetben és haladó európai kultúrában gondolkodni, hiszen a magyar nyelv ápolása és a magyar tudományosság megalapozása mellett az európai műveltségre való törekvést is fontosnak tartotta – fogalmazott Halász János.

Az államtitkár utalt arra, hogy a költő az utókornak mutat példát hazaszeretetével, munkájával és az igazság kimondásával.

Magyarnak lenni vállalás kérdése, ebben a vállalásban pedig a Himnusz megerősít – mondta a tárcavezető, hozzátéve: meg kell őrizni a legfőbb értéket, a fennmaradt és folyton megújuló nemzeti kultúrát, a Himnusz pedig abban segít, hogy a magyarságtudat ne csak belülről, hanem közösségi szinten is megélhető legyen.

Az államtitkár rámutatott: az anyanyelvre épülő kultúra a magyarság „ideghálózata”, a szív ritmusát mégis a Himnusz lüktetése határozza meg, amely egyben a magyar kultúra legerősebb identitásképző alkotása és aranytartaléka is.

A beszédet követően Halász János, a történelmi egyházak képviselői, valamint a térségi politikusok és települési polgármesterek megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.