Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. január 22.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) nemzeti imádságunk, a Himnusz megírásának 200. évfordulója előtt tisztelegve 2023. január 19-én Beregszászon megtartotta a Magyar Kultúra Napja hagyományos rendezvénysorozatát.
A programok a beregszászi Európa–Magyar Házban kerültek megrendezésre. Kölcsey Ferenc Himnusz c. költeményét Karmacsi Bence, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanulója szavalta el. Matl Péter Ötössével / Po pjaty című II. grafikai sorozat kiállításának megnyitója után az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes és a BorzsaVári zenekar adott ízelítőt a magyar népzene és néptánc kincsestárából. Ezután díjak, kitüntetések átadására került sor.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége okleveleket, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet díszokleveleket adott át a kárpátaljai művelődési élet kiemelkedő személyiségeinek, intézményeinek.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége részéről oklevélben részesült:
Az elismeréseket dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, író, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója, az ELTE BTK docense adta át.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet díszoklevelét vehette át:
Az okleveleket dr. Zubánics László, a KMMI elnöke és dr. Dupka György, a KMMI igazgatója adta át.
Az Együtt folyóirat Nívódíját a beregszászi születésű Gerzsenyi Gabriellának ítélték oda. A nyertest Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke méltatta. A laudáció előtt egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a 2022 novemberében 59 évesen elhunyt Bartha Gusztáv prózaíróról, aki – mint Vári Fábián László mondta – „nemcsak a kárpátaljai magyar irodalomnak, hanem a kortárs magyar irodalomnak is egy különös hangú alkotója volt”.
A Beregszászi értelmiségi fórumon Zubánics László, a KMMI elnöke felkonferálásában a kárpátaljai magyarság a háború árnyékában témakörben előadást tartott dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, dr. Kalmár Ferenc nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott, dr. Pomozi Péter nyelvtörténész, az ELTE BTK docense, Zán Fábián Sándor református püspök, dr. Zékány Krisztina, az UNE UMOTI tanszékvezetője, dr. Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója, dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke, dr. Dupka György, a KMMI igazgatója, a MÉKK elnöke.
A konferencia résztvevőinek nevében Vári Fábián László és dr. Pomozi Péter felavatta a KMMI emlékfalán a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány adományát, Széchenyi István domborműves emléktábláját. A bronz dombormű Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész alkotása és ajándéka.
„Ez ma Beregszász legnagyobb és alighanem egyik legszebb és legértékesebb emléktáblája” – tolmácsolta Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumi elnökének szavait Zubánics László. Dalmay Árpád üzenetében kiemelte annak fontosságát, hogy a városban „minél több tárgy emlékeztessen Beregszász magyar múltjára, a városban született, tevékenykedett, elhunyt, illetve az ide látogatott személyiségekre”.
Végezetül Zubánics László és Dupka György megkoszorúzta Kölcsey Ferenc emléktábláját a beregszászi posta épületénél.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...
