A magyar hősök napjára emlékezett a Credo klub

Május 29-én, vasárnap, a magyar hősök napján, a kárpátaljai Credo klub családi kirándulást szervezett a vereckei emlékműhöz. Reggel nyolc órakor indultunk Beregszászból. Kissé aggódva vágtunk neki az útnak, mivel szabadtéri programra készültünk és igencsak borús volt az időjárás. Ahogy elhagytuk Munkácsot, egyre sötétebb esőfelhőkbe ütköztünk. Szolyva szakadó esővel fogadott minket.

Megérkezvén Alsóvereckére nagy örömmel tapasztaltuk, hogy megszűnt az eső és a sötét felsők is szakadozni kezdtek. Fölfelé menet a hágóra egyre jobb idő köszöntött ránk, míg a hágó tetejére érve kellemes kirándulóidő fogadott minket.

Tizenegy óra körül megérkeztek barátaink, kipakoltunk, sátrat bontottunk. A szalókai Breza Enikő a tárogató csodálatos hangjával hívogatott mindenkit az emlékmű lábához, oda, ahol Dávid Árpád mezőgecsei református lelkész hirdette köztünk Isten élő igéjét.

Mint az már szokássá vált, a Credo koncertet dr. Tóth Csaba Attila szekszárdi fogorvos, a magyarországi Credo Alapítvány elnöke nyitotta meg, közben a felettünk keringő sas szemével láthattuk a 91 évvel ezelőtti időket, amikor még a Kárpát-haza egységes volt. A Credo együttes koncertjének első felében a trianoni békediktátum 91. évfordulójára emlékeztünk.

Ezt követően hozzáláttunk a közös szalonnasütéshez, hogy a gazdag lelki táplálék után a testünket is tápláljuk. Sokan először találkoztak, mégis ismerősökként köszöntötték egymást, úgy érezték, van valami közös bennük, ami idevonzotta őket a Kárpátok szent bércére, a vereckei emlékműhöz.

Folyamatosan érkeztek barátaink Kárpátaljáról és az anyaországból egyaránt. Adorján Béla barátommal érkezett meg Varga B. Tamás dalnok, ismert előadóművész és nagy meglepetésünkre Kátai Zoltán, Magyarország egyik legismertebb énekmondója és lantművésze is. Hamar előkerült a csomagtartóból a lant, a koboz és a gitár. Szalonnasütés közben fölcsendültek az ismerős dallamok, amelyek közös éneklésre késztették a tűz körül ülőket. Egyszercsak megszólalt a jászkürt, ami a Credo verséneklő együttes koncertjének folytatására hívogatott. A hangulat egyre inkább fokozódott, körbeálltuk az emlékművet, Árpád-házi és nemzeti színű zászlók alatt énekkel és imádsággal mostuk le a gyalázatot: köztudott, hogy a vandálok korábban többször is megrongálták az emlékművet. A Credo együttes után Varga B. Tamás koncertje következett. Dalai jókedvre derítették még a felhőket is, mert lassan eltáncoltak a fejünk felől. A belőlük feltörő hazafias érzület nemcsak a lelkünket melegítette fel, hanem a testünket is a néha fel-feltámadó szélben.

Őt követte Marcsák Gergely ungvári egyetemista, aki ismert előadók gitáron játszott dalaival ajándékozott meg minket.

Kátai Zoltán előadása az égiekhez és a földi emberekhez egyaránt szólt, a lant és a koboz csodálatos hangjai és a históriás énekek visszarepítettek bennünket régi dicső múltunkba. Felemelőek voltak azok a pillanatok, amikor magyar dallamoktól, magyar énekektől zengett Verecke, amit zászlóink susogása még magasztosabbá tett.

Egy életre szóló élménnyel és új barátokkal lettem gazdagabb.

Nagy örömömre szolgál, hogy a magyar hősök napjára méltóképpen emlékeztünk az egyik legnagyobb történelmi emlékhelyünkön, a Vereckei-hágón. Örülök annak is, hogy vannak még bátor nemzettestvéreink, itt Kárpátalján és az anyaországban egyaránt, akik vették a fáradságot, eljöttek Vereckére, hogy együtt emlékezhessünk, s nem tántorította vissza őket sem a kellemetlen időjárás, sem azok a rémhírek, amelyek a rendezvényt megelőzően kaptak szárnyra és szerették volna lejáratni és megakadályozni összejövetelünket.

A Credo klub nevében köszönjük Kovács Béla EP-képviselőnek a rendezvény lebonyolításához nyújtott támogatását, és Adorján Bélának a meglepetésvendéget, Kátai Zoltánnak, valamint a Sion Rádiónak a közreműködést. Ezúton is köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akikkel együtt tölthettük ezt az emlékezetes napot!