Írta: tamási | Forrás: karpataljalap.net | 2022. január 03.
A legalább egy évszázada fennálló hagyományhoz igazodva az év első napját gyülekezeti közösségben kezdték Badalóban, ahol január elseje mindig is kettős ünnepnek számított. Az új esztendő beköszönte mellett ilyenkor Petőfi Sándor születésének emléknapját – idén a 199.-et – is méltatjuk.
A református templomban 11 órakor kezdődő istentiszteleten Sápi Zsolt lelkipásztor hirdette az igét Mózes 5. könyvéből: „Tartsátok meg és teljesítsétek mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok, hogy élhessetek. […] Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr… (5 Mózes 8, 1–2).
Az igehirdetés végén elsőként Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklését követően az érdekvédelmi szervezet helyi vezetője a 199 éve született Petőfi Sándor rövid, de annál tartalmasabb életútját méltatta, amelynek a helyiek számára legemlékezetesebb és legkedvesebb fejleménye kétségkívül 1847 júliusához fűződik. A nagy költő útban Erdélybe, menyasszonyához, Szendrey Júliához, e szent falak tövében tartott pihenőt, amelyről 1938 óta emléktábla is tanúskodik.
Mint mondta, az előttünk álló esztendő magyar nemzetünk számára is rendkívül fontos, mondhatni, sorsdöntő lesz, mivel néhány hónap múlva ismét lehetőség nyílik arra, hogy az anyaországi és a külhoni magyarság megerősítse a 2010 óta pozitív változásokat előrevetítő irányt, amely nemzetünk számára a keresztény értékeket és a család fontosságát tartja szem előtt.
Jakab Tamás, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Karának színművész szakos hallgatója Petőfi Sándor Javulási szándék című versét adta elő.
Békésyné dr. Lukács Angéla beregszászi magyar konzul Bacskai József ungvári főkonzul és Beke Mihály András beregszászi első beosztott konzul, ideiglenes ügyvivő újévi köszöntőjét tolmácsolta a helyiek felé. A konzul asszony utalt arra, hogy egykoron Petőfi Sándor, a magyar irodalom és költészet egyik legkiemelkedőbb alkotója személyesen is járt e vidéken, és átutazóban Badalónál megpihent a református templomnál. Példaértékű az is, hogy Petőfi Sándor életére, egyedülálló költészetének nagyságára, hazaszeretetére évről évre méltósággal, versekkel, istentisztelettel emlékezik a badalói közösség, amiért hála és köszönet jár.
Köszöntötte a helyi gyülekezetet Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki a legismertebb magyar költőnek nevezte Petőfi Sándort, és méltatásában elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét emelte ki.
Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című költeményét adta elő.
A KMKSZ és a Badalói Református Gyülekezet szervezésében lezajlott megemlékezés a Szózat eléneklésével és az emléktábla megkoszorúzásával ért véget.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
