A Munkácsy Mihály Magyar Házban a virágvasárnapot megelőző szombaton a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves foglalkozásra várták az érdeklődőket, akik nyílt nap keretében ismerkedhettek az intézménnyel is.
A megjelenteket Pfeifer Anita kulturális menedzser üdvözölte, aki igencsak hangulatos bejárás keretében mutatta be magyar és ukrán nyelven a Latorca-parti városban 1912-ben épült Osztrák-Magyar Bank patinás épületében 2021-ben létrehozott Magyar Házat, mely a város híres festőóriás szülöttéről kapta nevét. A résztvevők a díszteremben kellemes perceket tölthettek a Munkácsy-festmények – az Ásító inas, a Honfoglalás, a Krisztus Pilátus előtt stb. – reprodukcióinak bűvkörében, melyek Pákh Imre ismert munkácsi származású, Amerikában élő műgyűjtő jóvoltából tekinthetők meg itt.
A páncélteremben megnézték a numizmatikai kiállítást, megismerkedtek az egykori bank építésének idejében kiadott pénzekkel, a pénzkötő géppel, és kézbe vehettek egy „aranyrudat” is. Ezt követően az épület tetőterében kialakított galériába látogattak, amelyről megtudták, hogy azt az átépítéskor hozták létre pontosan erre a célra, s ahol az épp aktuális tárlat festményeiben gyönyörködhettek.
Az idegenvezetést követően a gyerekek maguk is alkothattak. Az erdélyi származású Fehér Erikával – aki egyébként az épületben a közelmúltban megnyílt Monarchia étterem konyháján dolgozik a párjával – a tojás batikolásával ismerkedtek, vagyis kesice (íróka) segítségével forró viasszal rajzoltak a tojásra, amely minta a viasz alatt a festékbe mártás után fehér maradt. A gyerekek nagy lelkesedéssel batikolták a hímeseket, majd a Tiszaújhelyből érkezett „Szeresd és tedd a jót!” jótékonysági szervezet tagjaival különböző húsvéti dekorációkat, játékokat készítettek.
Az asztalok körül magyar és ukrán gyerekek közösen szorgoskodtak, s a kézművesek útmutatásai – akárcsak a tárlatvezetés – is két nyelven folyt, hisz, mint Pfeifer Anita is vallja: „A kultúrában nincsenek határok. És mi kulturális központként működünk, itt örömmel fogadunk mindenkit, nemzetiségre való tekintet nélkül.”