Megyeszerte számos rendezvényen méltatták a Magyar Kultúra Napját, több eseményre pedig ezután kerül sor. Beregszászban, az Európa–Magyar Házban eszmecserére, kiállításra, könyvbemutatóra, illetve díjak átadására került sor. Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) vezetője, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
– Az idén emlékezünk Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára. A helytörténeti kutatók szerint a zeneszerző Kárpátalján is járt, méghozzá barátja, Plotényi Nándor hegedűművész, nagylázi földbirtokos meghívására. Ennek emlékére a település kastélyának falán 2010 őszén avatták fel Plotényi és Liszt emléktábláját, Mihajlo Beleny szobrász alkotásait.
Kincs Gábor, Beregszász alpolgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke elmondta: az, hogy Beregszász Kárpátalja legmagyarabb városa, nemcsak megtisztelő, de kötelezettségekkel is jár. Ezt a kötelességtudatot kell továbbadni a felnövekvő nemzedéknek, hogy ők is ugyanolyan szeretettel, odaadással gondoskodjanak emlékhelyeinkről, hagyományainkról, a magyar kultúráról.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnöke három fogalomról: a magas kultúráról, a tömegkultúráról és a népi kultúráról beszélt bővebben. Sajnálattal szögezte le, napjainkban egyre jobban eluralkodik a tömegkultúra. Ez kevésbé színvonalas, kevésbé eredeti kulturális szférának a terméke, sajnos nap mint nap találkozni lehet vele. S még elszomorítóbb, hogy csupán a személyiség leépítésére szolgál.
– A magas kultúra hozza létre egy-egy közösségnek, egy nemzetnek az egységét, a gondolkodásmódját, a szolidaritását – mondta az irodalomtörténész. – Mi, magyarok pedig különösen rá vagyunk utalva, hiszen nemzeti egységünket Trianonban határokkal darabolták fel. Ezért a magyar magas kultúra jelenít meg bennünket, bárhol is éljünk a nagyvilágban.
A rendezvényen került sor Kocsis Csaba fotográfus (Berettyóújfalu) Énfalum című kiállításának megnyitójára, ahol Kovács Sándor és zenekara előadásában népi muzsika csendült fel. Az ünneplés a beregszászi posta falán lévő Kölcsey-emléktáblánál folytatódott. A beregszászi konzulátus nevében Pető János konzul szólt Kölcsey Ferencről. Pomogáts Béla aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar nemzet egyre csak fogy, és lehet, hogy nemsokára már nem lesz, aki továbbvigye a hagyományokat. Zubánics László viszont optimistább volt e tekintetben, hiszen az, hogy a délelőtti konferencián sok diák vett részt, reményt ad arra, hogy még nagyon sokáig fog élni a magyar kultúra itt, Kárpátalján. A beregszászi rendezvénysorozat a művészeti iskolában ért véget.
Díjak és díjazottak
Kincs Gábor, az UMDSZ alelnöke nyújtotta át a 2011-es Kárpátaljai Magyar Nívódíjakat. A Pós Alajos Újságírói Díjat Kovács Elemér, a KárpátInfó főmunkatársa, a Drávai Gizella Közoktatási Díjat Győrffy István, a Beregszászi Magyar Gimnázium fizikatanára, a Fodó Sándor Közösségi Díjat Szajkó Tibor pedagógus, képviselő kapta.
A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja és az Együtt irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsága nívódíját Csordás László irodalmár kapta. Az Anyanyelvi Konferencia oklevelében részesült Vári Fábián László költő, Mihajlo Beleny szobrászművész, Molnár Bertalan újságíró, Kovács Sándor népzenész, és Homoki Gábor, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola igazgatója.
Az alkotói pályázatok eredményei
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet a Tehetséggondozási Program keretében immár harmadik alkalommal hirdette meg alkotói pályázatát vers, széppróza, grafika, műfordítás és fotó kategóriákban, s január 18-án döntést hozott.
A vers kategóriában Lengyel Vanda végzett az élen Pák Diána és Fodor-Nagy Gergely előtt. Különdíjban Dobai István részesült. A próza kategóriában az ítészek döntése értelmében Héder Ingrid szerezte meg az első helyet, második Kovács Eleonóra, a harmadik Hájas Csilla lett. A műfordítás kategóriát Tárczy Andor nyerte meg Fedák Anita és Pliszka Mihály előtt. A fotó kategóriában Kárpáti P. Zoltán lett az első, őt a képzeletbeli dobogón Sztecenkó Andrea és Almási Irén követte. A grafika kategória legjobbja Imre Ádám lett, második helyen Sárközi Kitti, a harmadikon Ferenci Mária végzett.
A magyar kultúra napja az ungvári egyetemen
A regionális kultúra volt a vezérgondolata az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudomány Karán megrendezett ünnepi megemlékezésnek. Lizanec Péter professzor, a kar dékánja szólt az 1963-ban megnyílt magyar filológiai tanszéknek a helyi művelődési életben betöltött kiemelkedő szerepéről.
Antonenko Miklós adjunktus előadásában a kárpátaljai magyar kultúra múltjáról és jelenéről beszélt. Itt a magyar kultúra egyet jelent a képző-, ipar-, zeneművészettel, valamint az irodalommal és a tudománnyal. Utóbbi szorosan kapcsolódik a nemzeti egyetemhez. A magyar filológiai kutatásokkal, a rendszeres folklórgyűjtéssel, a nyelvjárások atlaszának elkészítésével nemzetközi hírnévre tett szert, tette hozzá.
Horváth Katalin docens a Himnuszról tartott előadást, kiemelve: „Nyugat felé tekintő értékrendszerünkben a saját, regionális kultúránk megőrzése a legfontosabb. Legyünk büszkék arra, hogy kárpátaljai magyarok vagyunk, egy olyan közösség tagjai, mely jeles képzőművészeket, irodalmárokat és tudományos kutatókat adott a magyar kultúrának.”
