Kifejtette, fontosnak tartja azt is, hogy az ünnepségen nagyon sokan megjelentek, ugyanis – ahogyan fogalmazott – sokan erősek vagyunk. Külön kitért arra, hogy sokan már magyar állampolgárokként vettek részt a rendezvényen, ami szerinte segít abban, hogy halljuk egymás szívdobbanását, ez pedig az egész nemzetet erősíti.
A folytatásában Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága Kapcsolattartási Főosztályának vezetője köszöntötte az ünnepelteket, kitüntetetteket, ünneplőket egyaránt. Beszédét a Himnusz első sorával kezdte, majd kifejtette, a himnusz nem győzelmi induló vagy csatadal, hanem egy nép kétségbeesett imádsága, éppen ezért ez az alkotás összeforrt a hazáért való aggódással és a hazaszeretettel. Kifejtette, nem véletlen, hogy a himnusz születésének évfordulója a főhajtás, a tisztelgés a legfontosabb kincsünk, a magyar kultúra előtt, majd hozzátette, a magyar kultúra tágabb értelemben a közösségért való aktív cselekvés is, ugyanis ennek köszönhetően építhetjük magunkat, közösségünket. Szerinte ennek az építkezésnek ad keretet a közelmúltban elfogadott nemzetstratégia és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiája is.
Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa gratulált a díjazottaknak, és köszönetet mondott alkotásaikért, művelődésszervezői tevékenységükért, pedagógiai munkásságukért, áldozatos munkájukért. Kifejtette, minden díjban benne van a kitartás elismerése, ami átlag fölötti, kiemelkedő színvonalat eredményezett, talán nem mindig, minden pillanatban, nem minden alkotásban, de mindenképpen a középszerű fölé emelkedik. A kultúra alakulásának és fejlődésének szerves része az emlékezet, nem spórolhatjuk, nem vághatjuk sutba felelőtlenül, de nem is suvickolhatjuk fényesre emlékezetünk minden pontját, mondta Lovas Ildikó, majd kitért a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájának jelentőségére is, hiszen – ahogyan fogalmazott – talán ez az, amiben a vajdasági magyarság kulturális valósága különbözik más közösségekétől.
Az ünnepség folytatásában átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét. Magyar Életfa díjban részesült Lepár Ferenc nagykikindai amatőr színjátszó és rendező, Nemes Fekete Edit szabadkai keramikusművész, Pekár Tibor szabadkai hegedűművész-tanár, helytörténész és Vicsek Károly újvidéki filmrendező. Aranyplakettet Msgr. Huzsvár László ny. nagybecskereki megyéspüspök, plakettet pedig Hegedűs János, a nyékincai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Kisimre Szerda Anna topolyai népzeneoktató, Koncz Lázár, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Kovács Magdaléna, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnöke, Rontó Márta muzslyai népzeneoktató és az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ kapott.
A díjátadást követően kezdetét vette a különleges hangulatú ünnepi műsor, amelyben a budapesti Liszt-díjas Auer vonósnégyes tagjai, Oláh Vilmos, Berán Gábor, Gálfi Csaba és Takács Ákos, valamint Hajvert Ákos bácsfeketehegyi Radnóti-díjas előadóművész vettek részt. Ezt követően átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Szép Magyar Könyv díját is, amit Terék Anna Duna utca című kötetéért az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélték oda. A tavalyi év legszebb gyermekkönyve Csík Mónika a zEtna Kiadó gondozásában megjelent Mákvihar című kötete lett. A legszebb albumért járó díjat az Életjel Kiadó kapta Sirbik Attila Színes por – Szajkó István portré című könyvéért, a legszebb értekező prózai könyv díját szintén az Életjel Kiadó érdemelte ki Dömötör Gábor A holdleány álma című könyvéért. Dicsérő oklevelet kapott továbbá a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ Szöllősy Vágó László „Hagyományok büszke őre...” című kötetéért, a szabadkai Életjel Kiadó Fekete J. József Ami átjön – Magyar olvasókönyv című könyvéért, valamint az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet Bogdán József Bíborbogár és Másnap, Burány Nándor Articsóka és Gerold László Retro című kötetéért.
Az ünnepség zárásaként az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke átadta az általuk odaítélt díszoklevelet Szöllősy Vágó Lászlónak a Kárpát-medencei közművelődésért, kultúráért tett erőfeszítéseiért
Kárpát-medencei Kulturális Fórum: a magyarság gyarapódó közösség legyen
A külhoni magyarságnak képesnek kell lennie megszervezni a saját közösségi életét, ebben a magyar állam partnerként segít – erről is beszélt Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a szombaton Zentán megtartott X. Kárpát-medencei Kulturális Fórumon. A tanácskozáson felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos bemutatni a nagyobb közönség számára a szórványban élő magyar közösségek kulturális értékeit.
A külhoni magyarság kulturális önszerveződéséről és a magyar nemzetpolitika céljáról, hogy a magyarság gyarapodó közösség legyen, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a határon túli közösségek számára a magyar állam partner, ugyanakkor nem kívánja és nem is tudja átvállalni a környező országok magyar szervezeteinek feladatait.
A magyarországi és vajdasági szervezetek által megszervezett X. Kárpát-medencei Kulturális Fórumon kulturális intézetek, a vajdasági magyar művelődési egyesületek, szervezetek és közintézmények vezetői, valamint munkatársai vettek részt. A zentai tanácskozáson a nemzetpolitikai stratégiáról és a 2018-ig terveket és teendőket megfogalmazó vajdasági magyar kulturális stratégiáról is beszéltek az előadók és a hozzászólók.
Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke javasolta az egész Kárpát-medencével foglalkozó általános kulturális stratégia megalkotását és a kulturális programok összehangolását.
Lovas Ildikó, a délvidéki magyarság részleges autonómiáját ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa a novemberen elfogadott vajdasági kulturális stratégia első feladatairól elmondta, hogy a délvidéki magyarságnak „birtokba kell vennie” kulturális örökségét, magyar szakemberek segítségével fel kell tárni és be kell mutatni a levéltárak és könyvtárak raktáraiban megtalálható történelmi és kulturális emlékeket. Ennek a munkának eredményeként kívánnak létrehozni egyháztörténeti múzeumot Nagybecskereken. Eleméren az aradi vértanúkról szóló múzeumot kívánnak nyitni. A faluban található az egyik aradi vértanú, Kiss Ernő altábornagy sírja.
Emellett a másik fontos célkitűzés a kulturális értékteremtés, amelyet pályázatok kiírásával is elő kívánnak segíteni.
Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ügyvezető alelnöke hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványban élőkre különös figyelmet kell fordítani, mert a szórvány nélkül a tömbmagyarság kerül veszélybe. Hangsúlyozta, hogy a népességcsökkenést, a nyelvvesztést, az asszimilációt is vissza lehet fordítani. Szerinte az MNT több témakörrel foglalkozó stratégiái lehetőséget nyújtanak a pozitív fordulatra.
Sutus József, a Makedóniai Magyarok Teleház Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy négy éve „mini” stratégiát fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a harmadik generációs magyarokba „visszaneveljék” a magyarságot, megismertessék velük a magyar kultúrát és nyelvet. Ebben a vajdasági magyar kapcsolataik is segítenek, mert helyi magyar iskolákba tudnak fiatalokat küldeni néhány hetes tanulásra.
Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy továbbra is fontosnak tartja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal működtetését, azonban ahhoz a „kultúrfelvilágosító” munkához, amelyet végeznek, mindenképpen szükség van egy megbízható anyaországi partnerre is. Ez lehet többek között a Bethlen Alap által létrehozott Magyarság Háza is. Fontos továbbra is fenntartani a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok programsorozatát, amelyet páros esztendőkben az anyaország különböző régióiban, páratlanokban pedig a határon túli régiókban kellene megszervezni. A korábbi évek gyakorlatából átmentett irodalmi és képzőművészeti karavánok sikeresen töltik be feladatukat, hiszen általuk a határon túli írott szó végre eljuthat olyan régiókba is, ahol alig hallottak egymás irodalmáról.
A vajadasági kulturális stratégiáról szólva Zubánics László köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Tanácsnak az elvégzett munkáért, hiszen a többi régiói is alapos módszertani segítséghez jutott ezáltal, s nem kell mindenkinek egyenként feltalálnia a spanyolviaszt.
Mézes Rudolf, a Csemadok országos alelnöke a Felvidéken zajló kulturális események széles palettáját vázolta fel.
A szombat délutáni órákban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) ülésezett a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal, amelyen döntés született azokról a feladatokról, amelyet a 2012. esztendőben szeretnének megvalósítani. A Kerekasztal tagjai február elején Budapesten tanácskoznak legközelebb.
