Írta: | Forrás: MTI | 2023. december 26.
Noha a katolikus egyház nyolc napon keresztül ünnepli Jézus születését, ma mégis kilép ebből a folyamból, változik a liturgia, hiszen most az első vértanú, Szent István kerül a figyelem középpontjába.
Ezt a váltást a liturgia színének módosulása is jelzi, hiszen a fehér helyett ma a vérre és a szenvedésre utaló piros uralkodik.
Az első keresztény vértanú történetét Az apostolok cselekedetéből ismerjük. Ebből tudhatjuk, hogy István közvetlenül a Jézus halálát követő időkben lett a jeruzsálemi keresztény közösség diakónusa, akit emiatt éppen úgy a szanhedrin, vagyis a főtanács elé vittek, mint ahogyan Jézust is.
Esetében még a vádak is azonosak voltak: istenkáromlás. Ezzel beteljesült a Megváltó egyik jövendölése: „elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket” (Lk 12,11). Azt a kaput, amelyen keresztül Istvánt a városon kívülre vitték, hogy ott kivégezzék, Jeruzsálemben mindmáig István-kapunak hívják.
A szent szerző így írta le István halálát: „Erre hangosan kiáltoztak, bedugták a fülüket, és egy akarattal rárohantak, azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig felsőruháikat egy Saul nevű ifjú lába elé tették le. Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!« Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: »Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!« És amikor ezt mondta, meghalt. Saul pedig egyetértett István kivégzésével. Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén. Kegyes férfiak azonban eltemették Istvánt, és nagy siratást tartottak felette. Saul pedig pusztította az egyházat, házról házra járt, férfiakat és nőket hurcolt el, és börtönbe vetette őket. Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét.” (Ap. csel. 6,1–8,2)
Megtérését így írja le a Biblia: „Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának követői, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.”
Saulból így lett Paul, a damaszkuszi úton történteket pedig mindmáig pálfordulásként említjük.
Az 5. század végén, 6. század elején élt, szentként tisztelt Ruspei Fulgentius észak-afrikai egyházatya magyarázta el, hogy miért. Tanításában ugyanis párhuzamot vont Jézus születése és István halála között: „Tegnap ünnepeltük Királyunk időbeli születését – ma ünnepeljük az ő vitézének diadalmas szenvedését. Tegnap az Úr testet öltve alászállt a földre – ma az ő szolgája vértanúsággal koronázva följut a mennybe. Azért juthatott föl az, akit ellenségei megköveztek, mert előbb alászállott az, akit az angyalok énekeltek. Tegnap dicsőséget énekeltek Istennek az angyalok – ma örömmel fogadják körükbe István vértanút. Tegnap Krisztust anyja pólyába takarta – ma Istvánt Krisztus a halhatatlanság köntösébe öltözteti. Tegnap a jászol szűkössége fogadta a kisded Jézust – ma a mennynek végtelensége fogadja be a győztes Istvánt.”
Kultusza töretlenül ível át két évezredet. Nem véletlen, hogy a pogányságban még Vajknak nevezett első királyunk a keresztségben az ő nevét vette fel, hogy aztán népünket már e névvel, Istvánként vezesse a római egyház kebelére.
A képen: Annibale Carracci: Szent István vértanúsága (1603-04) Forrás: Wikipédia
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
