Írta: Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. április 21.
Boksay József és Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola alapítói tiszteletére domborműves emléktáblát avattak Ungváron, az egykori vármegyeháza falán (1956-től itt van a kárpátaljai képzőművészeti szövetség székhelye is). Boksay József és Erdélyi Béla 1927-ben Ungváron alakította meg a művészeti szabadiskolát, majd 1931-ben, ugyancsak együtt megalakították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét.
Az általuk (is) képviselt nemzedék tagjainak nevéhez fűződik az ún. „kárpátaljai festőiskola“ létrehozása. A két vezéregyéniség emlékét a hálás utókor méltóképpen ápolja: 1993-ban Ungváron, az egykori vármegyeháza melletti sziklakertben került felavatásra Boksay és Erdélyi műemlék jellegű szobra (a két mester kedélyesen beszélget egy padon ülve). A Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum Boksay József, az Ungvári Képzőművészeti Koledzs, illetve Főiskola pedig Erdélyi Béla nevét vette fel. Ezenkívül számos rangos kitüntetés, alapítvány, ösztöndíj, utca és tér is viseli a két művész nevét, akiknek szellemi örökségét a kárpátaljai ukrán/ruszin és helyi magyar közösség is büszkén magáénak vallja.
A Vaszil Bilej fiatal kárpátaljai szobrász által elkészített emlékjelet Volodimir Csepelik, az Ukrajnai Nemzeti Képzőművészeti Szövetség elnöke, Olekszandr Ledida kormányzó, Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, Borisz Kuzma, a képzőművészeti szövetség megyei elnöke leplezte le. Ezt követően a szépművészeti múzeumban Andrij Szerbajlo, a megyei tanács elnökhelyettese, Volodimir Mikita, Sevcsenko-díjas festőművész, Olena Prihogyko művészettörténész és Borisz Kuzma elnök megnyitotta a 100 évvel ezelőtt született Kontratovics Ernő emlékkiállítását.
A magyarsághoz is kötődő Kontratovics Ernő festőnek Erdélyi Béla volt a mestere. Ungváron tanítói képesítést szerzett, a külvilágtól elzárt verhovinai magashegyi falvakban tanított hosszú ideig. Képei ezt a világot mutatják be népmesei hangulatban. 1944-től szerepelt különböző tárlatokon. A mostani emlékkiállításon több mint száz munkája tekinthető meg. A szervezők bejelentették azt is, hogy májusban az ugyancsak száz éve született Glück Gábor (1912–1983) tárlatával folytatódik a képzőművészeti rendezvénysorozat (a világhírnévre szert tett földink a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső irányítása alatt sajátította el a vászon-festészetet).
A jeles eseményt a magyar alkotóértelmiségiek közül Micska Zoltán, Földessy Péter munkácsi festőművészek, Klisza János, Erfán Ferenc, Fuchs Andrea festőművészek és Dupka György író is megtisztelte jelenlétével.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
