Írta: Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. április 21.
Boksay József és Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola alapítói tiszteletére domborműves emléktáblát avattak Ungváron, az egykori vármegyeháza falán (1956-től itt van a kárpátaljai képzőművészeti szövetség székhelye is). Boksay József és Erdélyi Béla 1927-ben Ungváron alakította meg a művészeti szabadiskolát, majd 1931-ben, ugyancsak együtt megalakították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét.
Az általuk (is) képviselt nemzedék tagjainak nevéhez fűződik az ún. „kárpátaljai festőiskola“ létrehozása. A két vezéregyéniség emlékét a hálás utókor méltóképpen ápolja: 1993-ban Ungváron, az egykori vármegyeháza melletti sziklakertben került felavatásra Boksay és Erdélyi műemlék jellegű szobra (a két mester kedélyesen beszélget egy padon ülve). A Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum Boksay József, az Ungvári Képzőművészeti Koledzs, illetve Főiskola pedig Erdélyi Béla nevét vette fel. Ezenkívül számos rangos kitüntetés, alapítvány, ösztöndíj, utca és tér is viseli a két művész nevét, akiknek szellemi örökségét a kárpátaljai ukrán/ruszin és helyi magyar közösség is büszkén magáénak vallja.
A Vaszil Bilej fiatal kárpátaljai szobrász által elkészített emlékjelet Volodimir Csepelik, az Ukrajnai Nemzeti Képzőművészeti Szövetség elnöke, Olekszandr Ledida kormányzó, Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, Borisz Kuzma, a képzőművészeti szövetség megyei elnöke leplezte le. Ezt követően a szépművészeti múzeumban Andrij Szerbajlo, a megyei tanács elnökhelyettese, Volodimir Mikita, Sevcsenko-díjas festőművész, Olena Prihogyko művészettörténész és Borisz Kuzma elnök megnyitotta a 100 évvel ezelőtt született Kontratovics Ernő emlékkiállítását.
A magyarsághoz is kötődő Kontratovics Ernő festőnek Erdélyi Béla volt a mestere. Ungváron tanítói képesítést szerzett, a külvilágtól elzárt verhovinai magashegyi falvakban tanított hosszú ideig. Képei ezt a világot mutatják be népmesei hangulatban. 1944-től szerepelt különböző tárlatokon. A mostani emlékkiállításon több mint száz munkája tekinthető meg. A szervezők bejelentették azt is, hogy májusban az ugyancsak száz éve született Glück Gábor (1912–1983) tárlatával folytatódik a képzőművészeti rendezvénysorozat (a világhírnévre szert tett földink a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső irányítása alatt sajátította el a vászon-festészetet).
A jeles eseményt a magyar alkotóértelmiségiek közül Micska Zoltán, Földessy Péter munkácsi festőművészek, Klisza János, Erfán Ferenc, Fuchs Andrea festőművészek és Dupka György író is megtisztelte jelenlétével.
A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...
A művészeti szakkör diákjainak munkáiból nyílt különleges kiállítás február 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetében. A tárlat a fiatal alkotók közös munkájának első jelentős mérföldköve, amely bepillantást enged abba a kreatív folyamatba, amely az inté...
Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő...
Platthy György festőművészre 1908. január 26-án látta meg a napvilágot Ungváron. Felmenői között büszke lehetett gyógyszerész nagyapjára, aki harcolt az 1848/1849-es szabadságharcban, majd Angliába menekült a megtorlás elől. A kiegyezés után hazatért Ungvárra és gyógynövények termesztésével, vegyi k...
