Írta: Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. április 21.
Boksay József és Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola alapítói tiszteletére domborműves emléktáblát avattak Ungváron, az egykori vármegyeháza falán (1956-től itt van a kárpátaljai képzőművészeti szövetség székhelye is). Boksay József és Erdélyi Béla 1927-ben Ungváron alakította meg a művészeti szabadiskolát, majd 1931-ben, ugyancsak együtt megalakították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét.
Az általuk (is) képviselt nemzedék tagjainak nevéhez fűződik az ún. „kárpátaljai festőiskola“ létrehozása. A két vezéregyéniség emlékét a hálás utókor méltóképpen ápolja: 1993-ban Ungváron, az egykori vármegyeháza melletti sziklakertben került felavatásra Boksay és Erdélyi műemlék jellegű szobra (a két mester kedélyesen beszélget egy padon ülve). A Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum Boksay József, az Ungvári Képzőművészeti Koledzs, illetve Főiskola pedig Erdélyi Béla nevét vette fel. Ezenkívül számos rangos kitüntetés, alapítvány, ösztöndíj, utca és tér is viseli a két művész nevét, akiknek szellemi örökségét a kárpátaljai ukrán/ruszin és helyi magyar közösség is büszkén magáénak vallja.
A Vaszil Bilej fiatal kárpátaljai szobrász által elkészített emlékjelet Volodimir Csepelik, az Ukrajnai Nemzeti Képzőművészeti Szövetség elnöke, Olekszandr Ledida kormányzó, Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, Borisz Kuzma, a képzőművészeti szövetség megyei elnöke leplezte le. Ezt követően a szépművészeti múzeumban Andrij Szerbajlo, a megyei tanács elnökhelyettese, Volodimir Mikita, Sevcsenko-díjas festőművész, Olena Prihogyko művészettörténész és Borisz Kuzma elnök megnyitotta a 100 évvel ezelőtt született Kontratovics Ernő emlékkiállítását.
A magyarsághoz is kötődő Kontratovics Ernő festőnek Erdélyi Béla volt a mestere. Ungváron tanítói képesítést szerzett, a külvilágtól elzárt verhovinai magashegyi falvakban tanított hosszú ideig. Képei ezt a világot mutatják be népmesei hangulatban. 1944-től szerepelt különböző tárlatokon. A mostani emlékkiállításon több mint száz munkája tekinthető meg. A szervezők bejelentették azt is, hogy májusban az ugyancsak száz éve született Glück Gábor (1912–1983) tárlatával folytatódik a képzőművészeti rendezvénysorozat (a világhírnévre szert tett földink a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső irányítása alatt sajátította el a vászon-festészetet).
A jeles eseményt a magyar alkotóértelmiségiek közül Micska Zoltán, Földessy Péter munkácsi festőművészek, Klisza János, Erfán Ferenc, Fuchs Andrea festőművészek és Dupka György író is megtisztelte jelenlétével.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
