A húzás művészete

Írta: Pusztai-Tárczy Beatrix | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. augusztus 15.

Augusztus 9-én megtartotta soros műhelymunkáját a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT). A tagok közül Csordás László, Kovács Eleonóra, Ámorth Angelika, Pák Diána, Ráti Emese, Shrek Tímea, Kertész Dávid, Pógyor Levente, Kurmai-Ráti Szilvia, Gálfi Dezső és Pusztai-Tárczy Beatrix volt jelen. Ezúttal a téma a húzás művészete volt, amit Kosztolányi Dezső Egy és más az írásról c. esszéje alapján vitattunk meg. „Munkád kitűnő. Talán csak egyet kifogásolnék. Néha túlságosan kielégít. Jobb volna, ha kissé éhesen bocsátanál el. Az írást is akkor kell abbahagyni, mint az evést: amikor legjobban esik” – mondja Kosztolányi.

A húzás művészete

S valóban: sokan vélik úgy, hogy íróként vagy költőként szaporítani kell a szót, húzni kell az időt, jelzők halmazával kell cifrázni a szöveget; mégis: egy irodalmi alkotás pont attól válhat izgalmassá, hogy az olvasóra bízza az értelmezést, illetve nem magyarázza túl az amúgy is érthetőt, lealacsonyítva ezzel az olvasót. Pályakezdőként számos stílusbeli hibát is el lehet követni: fölösleges kiszólásokkal, nagyotmondással, szövegkörnyezetbe nem illő kifejezésekkel, következetlenséggel és szószaporítással. Mindezek egy ígéretes írást is elronthatnak. Mind próza-, mind pedig versíráskor érvényes lehet tehát: a kevesebb néha több.

Szintén Kosztolányi mondta fentebb említett esszéjében: „Hidd el, nincs nagyobb művészet a törlésnél. Én, ha tőlem függne, az iskolában ezt előbb tanítanám, mint a fogalmazást” Ezt szem előtt tartva a KVIT-tagok a kreatív írásgyakorlat során Ambrus Flóra Candy c. kisregényének egy részét kapták meg előzetesen, hogy húzzák ki belőle az általuk fölöslegesnek ítélt részeket, nem sértve ezzel a szerző eredeti mondandóját. A közös beszélgetés során sok kérdés merült fel a regényrészlet körül: mit bír el a naplóforma; a humor szükségessége egy olyan nehéz témában, mint egy gyógyíthatatlan betegség; a szerkesztő felelőssége; az író célja és célközönsége.

A közös beszélgetésen és íráselemzésen túl szó esett még a következő kreatív gyakorlatról, az Együtt-tábor részleteiről, illetve csapatépítő alkalmak megszervezéséről.

Következő találkozóját a társaság szeptember 6-án tartja, amelyre szeretettel várnak minden irodalom iránt érdeklődőt a már megszokott helyszínen, az Európa–Magyar Házban.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI