Írta: H. Cs. | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. november 11.
A hétvégén Beregszászban, az Európa-Magyar Házban a Beregszászért Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében emlékkonferenciára, illetve táblaavatásra került sor Beregszász alapításának 950., és a város visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. – Számunkra kedves évfordulók ezek, hiszen Beregszászt 950 esztendővel ezelőtt alapította Lampert herceg, és a város Magyarországhoz való visszatérésének is immár 75 éve.
Úgy véltük, hogy ezeknek az évfordulóknak méltó emléket állítunk: táblát avatunk, és emlékkonferenciát tartunk – mondta Zubánics László, a KMMI elnöke, majd köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak dr. Nagy Petronella, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Kázmér Dávid, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitányságának képviselői, a Beregszászért Alapítvány Baráti Körének tagjai, városunk lokálpatriótái.
Avató beszédében Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: éppen 75 évvel ezelőtt, 1938. november 9-én lépték át honvédjeink az akkori határt és szabadították fel Beregszász városát a 20 éves cseh megszállás alól – erre emlékezünk ma, ez az apropója az összejövetelünknek, a tábla felavatásának.
– Beregszász 75 évvel ezelőtti visszatérésről sajnos nem nagyon írnak, nem nagyon emlegetik, pedig felemelő és történelmi napról van szó – mondta Dalmay Árpád. Lőrincz P. Gabriella és Bakos Kiss Károly rövid irodalmi összeállítással tisztelegtek a történelmi évfordulók előtt.
A megemlékezés zárásaként Dalmay Árpád és dr. Nagy Petronella konzul leleplezték az Ortutay Zsuzsa által készített emléktáblát. Ezután a jelenlévő szervezetek és intézmények vezetői elhelyezték a tisztelet koszorúit az emléktáblánál.
Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatójának jóvoltából a város visszatérésének 75. évfordulójára a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben egy korabeli fotókat bemutató kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.
A város alapításának 950. évfordulójára és az 1938-as eseményekre konferencia keretében emlékeztek. Dr. Takács Péter történész (Debreceni Egyetem) Lampert herceg. Rege vagy valóság Beregszász megnépesüléséről című előadásában azokat a történelmi folyamatokat elemezte, amelyek a honfoglalástól a városias lét kialakulásáig vezettek. Mint elmondta, a települések első írásos említése nem jelent egyet annak alapításával, azaz azok jóval korábban is létrejöhettek. Igy van ez Beregszász esetében is, ahol az 1063-as alapítás valós is lehet, hiszen annak a folyamatnak a kezdetét jelenti, amikor a Lengyelországba vezető nagy országút egyik kiindulópontján létrejött egy szőlészettel foglalkozó, szász telepesek által felvirágoztatott település.
Zubánics László történész (Ungvári Nemzeti Egyetem) Beregszász települési jogállásának változásai című előadásában a város alapításától a XX. századi viszontagságokig terjedő időszak fontosabb okmányait, a városnak nyújtott különböző privilégiumokat elemezte, külön kitérve a munkácsi vár mindenkori tulajdonosaival szemben folytatott küzdelmeikre. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet az évfordulóra emléklapot készíttetett, amelyen IV. Béla király 1247. évi kiváltságlevelének hiteles szövege olvasható.
Dr. Bene János történész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója Beregszásznak az anyaországhoz való 1938-as visszatéréséről szólt. Mint előadásában kifejtette, az események kiindulópontját a trianoni békediktátumban kell keresni, amely Beregszászt és vidékét elválasztotta „hátországától”, a magyar Alföldtől, s megyeszékhelyből egyszerű nagyközséggé degradálta le. Mint megtudhattuk, november 9-én a városba a nyíregyházi 22. tüzérosztály egységei léptek be. Mint a korabeli tudósításokból kiderült, a kivonuló csehszlovák csapatok még a kivonulást megelőző órákban is „a város lakosait a legnagyobb terror alatt tartották és a várost zászlódísszel ellátni nem engedték”. Ennek ellenére a magyar honvédség bevonulásának pillanatára előkerültek a régi és új nemzeti lobogók százai, s a Kossuth Lajos téren rögtönzött emelvénynél virágerdővel várták a katonákat.
Dr. Lisztóczky László irodalomtörténész A Felvidék hazatérésének visszhangja költészetünkben című tanulmányát Dalmay Árpád olvasta fel. A szerző Márai Sándor, Győry Dezső és Mécs László versein keresztül mutatta be azt az össznemzeti lelkesedést, amely az elcsatolt nemzetrészek visszatérését övezte. Babits Mihály Áldás a magyarra című versében ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
“Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.”
A Beregszászért Alapítvány az ünnepi alkalomra emléklapot és emlékérmet adott ki (alkotója Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész), amelyet a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Beregvidéki Múzeum és a Beregszászi Városi Tanács kapott meg. Az évfordulója tiszteletére jelent meg a Beregszász és környéke című minikönyv második kiadása Andruskó Károly fametszeteivel.
A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával jött létre.
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
