Írta: H. Cs. | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. november 11.
A hétvégén Beregszászban, az Európa-Magyar Házban a Beregszászért Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében emlékkonferenciára, illetve táblaavatásra került sor Beregszász alapításának 950., és a város visszatérésének 75. évfordulója alkalmából. – Számunkra kedves évfordulók ezek, hiszen Beregszászt 950 esztendővel ezelőtt alapította Lampert herceg, és a város Magyarországhoz való visszatérésének is immár 75 éve.
Úgy véltük, hogy ezeknek az évfordulóknak méltó emléket állítunk: táblát avatunk, és emlékkonferenciát tartunk – mondta Zubánics László, a KMMI elnöke, majd köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak dr. Nagy Petronella, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Kázmér Dávid, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitányságának képviselői, a Beregszászért Alapítvány Baráti Körének tagjai, városunk lokálpatriótái.
Avató beszédében Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: éppen 75 évvel ezelőtt, 1938. november 9-én lépték át honvédjeink az akkori határt és szabadították fel Beregszász városát a 20 éves cseh megszállás alól – erre emlékezünk ma, ez az apropója az összejövetelünknek, a tábla felavatásának.
– Beregszász 75 évvel ezelőtti visszatérésről sajnos nem nagyon írnak, nem nagyon emlegetik, pedig felemelő és történelmi napról van szó – mondta Dalmay Árpád. Lőrincz P. Gabriella és Bakos Kiss Károly rövid irodalmi összeállítással tisztelegtek a történelmi évfordulók előtt.
A megemlékezés zárásaként Dalmay Árpád és dr. Nagy Petronella konzul leleplezték az Ortutay Zsuzsa által készített emléktáblát. Ezután a jelenlévő szervezetek és intézmények vezetői elhelyezték a tisztelet koszorúit az emléktáblánál.
Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatójának jóvoltából a város visszatérésének 75. évfordulójára a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben egy korabeli fotókat bemutató kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.
A város alapításának 950. évfordulójára és az 1938-as eseményekre konferencia keretében emlékeztek. Dr. Takács Péter történész (Debreceni Egyetem) Lampert herceg. Rege vagy valóság Beregszász megnépesüléséről című előadásában azokat a történelmi folyamatokat elemezte, amelyek a honfoglalástól a városias lét kialakulásáig vezettek. Mint elmondta, a települések első írásos említése nem jelent egyet annak alapításával, azaz azok jóval korábban is létrejöhettek. Igy van ez Beregszász esetében is, ahol az 1063-as alapítás valós is lehet, hiszen annak a folyamatnak a kezdetét jelenti, amikor a Lengyelországba vezető nagy országút egyik kiindulópontján létrejött egy szőlészettel foglalkozó, szász telepesek által felvirágoztatott település.
Zubánics László történész (Ungvári Nemzeti Egyetem) Beregszász települési jogállásának változásai című előadásában a város alapításától a XX. századi viszontagságokig terjedő időszak fontosabb okmányait, a városnak nyújtott különböző privilégiumokat elemezte, külön kitérve a munkácsi vár mindenkori tulajdonosaival szemben folytatott küzdelmeikre. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet az évfordulóra emléklapot készíttetett, amelyen IV. Béla király 1247. évi kiváltságlevelének hiteles szövege olvasható.
Dr. Bene János történész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója Beregszásznak az anyaországhoz való 1938-as visszatéréséről szólt. Mint előadásában kifejtette, az események kiindulópontját a trianoni békediktátumban kell keresni, amely Beregszászt és vidékét elválasztotta „hátországától”, a magyar Alföldtől, s megyeszékhelyből egyszerű nagyközséggé degradálta le. Mint megtudhattuk, november 9-én a városba a nyíregyházi 22. tüzérosztály egységei léptek be. Mint a korabeli tudósításokból kiderült, a kivonuló csehszlovák csapatok még a kivonulást megelőző órákban is „a város lakosait a legnagyobb terror alatt tartották és a várost zászlódísszel ellátni nem engedték”. Ennek ellenére a magyar honvédség bevonulásának pillanatára előkerültek a régi és új nemzeti lobogók százai, s a Kossuth Lajos téren rögtönzött emelvénynél virágerdővel várták a katonákat.
Dr. Lisztóczky László irodalomtörténész A Felvidék hazatérésének visszhangja költészetünkben című tanulmányát Dalmay Árpád olvasta fel. A szerző Márai Sándor, Győry Dezső és Mécs László versein keresztül mutatta be azt az össznemzeti lelkesedést, amely az elcsatolt nemzetrészek visszatérését övezte. Babits Mihály Áldás a magyarra című versében ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
“Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.”
A Beregszászért Alapítvány az ünnepi alkalomra emléklapot és emlékérmet adott ki (alkotója Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész), amelyet a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Beregvidéki Múzeum és a Beregszászi Városi Tanács kapott meg. Az évfordulója tiszteletére jelent meg a Beregszász és környéke című minikönyv második kiadása Andruskó Károly fametszeteivel.
A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával jött létre.
A Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című kiadvány vidékünk hegycsúcsait, az itt fellelhető látnivalókat mutatja be harmincöt gyalogtúra-leíráson keresztül. A Gorgánok, a Keleti-Beszkidek, a Borzsa-, a Kraszna-, a Róna-, a Szvidovec-, valamint a Máramarosi-havasok és számos hegység túraútvon...
Hősünket, Ferencet egy idő óta állandó életveszély fenyegeti. Mármint az, hogy öngyilkossági kísérleteit a környezete folyton megakadályozza, rendre kihúzzák a Dunából, bármelyik hídról is ugorjon le. Tehát számára az az életveszély, hogy minduntalan életben marad. Éppen emiatt most taktikát változt...
Április 19–20-án Értékőrzés, értékteremtés címmel tartott kétnapos konferenciát a Magyar Újságírók Közössége. A jelentős találkozónak a Hungarikum Liget adott otthont, ahol a Lakiteleki Népfőiskola is működik.
Kiállítással emlékeznek a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesületet megalapításának tizedik évfordulójára. A „mesés tárlat” a Fonó Budai Zeneházban a hónap végéig látogatható.
