Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2023. november 30.
A mezővári kultúrház két fiatal vezetője számos településen mutatta már be azt, hogy a hagyományőrzés napjainkban is él. A magyar kultúra őrzését felvállaló Kovács házaspár a népszokások megtartása és óvása köré szervezik tevékenységüket. Vallják, ezek az események, szokások, ünnepek közösségösszetartó erővel bírnak.
– Egy célért, a magyar néphagyomány fennmaradásáért küzdenek.
Kovács István: 2012-ben frissdiplomásként kerültem a mezővári kultúrházba, ahol egy éven keresztül Karikás Andreával dolgoztam együtt, majd átkerültem a borzsovai művelődési házba. Később Varga Tamás, Mezővári elöljárója felkért, hogy térjek vissza, így 2021-ben már a feleségemmel, Radvánszki-Kovács Krisztinával közösen vettük át a mezővári kultúrház vezetését. Azóta együtt törekszünk a néphagyományok népszerűsítésére, az elfeledett szokások felelevenítésére.
Radvánszki-Kovács Krisztina: Nekem ez a terület teljesen új volt, 2021-ben kapcsolódtam be ebbe a körforgásba. Az elmúlt két évben igyekeztem felnőni a feladathoz, bővíteni a tudásomat, így mára már otthonosan érzem magamat ebben a szakmában. A közös munka közös célokat eredményezett, amelyek mentén haladva igyekszünk a faluban és a környező településeken is feléleszteni a magyar kultúra iránti érdeklődést.
– Milyen programokat szerveznek a mezővári kultúrházban?
István: Igyekszünk mindig az aktuális helyzethez alkalmazkodni. 2021-ben a koronavírus-járvány, majd az azt követő évben a háború nehezítette meg az életünket. Főképp magyar népdalok és néptáncok, versek oktatására fektettük a hangsúlyt, ám természetesen az ukrán nemzeti ünnepek, mint például a Tarasz Sevcsenko-nap méltatását is megszerveztük.
Krisztina: Programok terén igyekszünk felölelni minden fontosabb eseményt, ezért nőnapi, anyák napi, karácsonyi koncerteket is adunk. Emellett számos meghívást kapunk más falvak alkalmaira is, nemrég voltunk a borzsovai szüreti délutánon, illetve idén részt vettünk a Beregszászban szervezett jótékonysági koncerten is, ahol a fegyveres erők megsegítésére gyűjtöttünk. Nyáron részt vettünk a KárpátHáz Civil Szervezet találkozóján, illetve ősszel hagyományőrző szilvalekvárfőző délutánt szerveztünk Halász László, Ukrajna érdemes művelődési dolgozójának közreműködésével.
– Néptáncoktatással is foglalkoznak.
Krisztina: Fontosnak tartjuk e hagyomány megőrzését, hisz ez kultúránk része. Többféle – rábaközi, dél-alföldi, kalocsai, kalotaszegi – néptáncot is oktatunk, ezt főképpen István végzi, én a népi énekekben vagyok jártas. A gyerekek viszont élvezik ezeket a táncokat, szeretik a szép magyar népviseleteket.
– A koronavírus-járvány és a háború milyen hatással volt a kultúrház működésére?
Krisztina: Az utóbbi néhány év eléggé nehéznek bizonyult, sokszor nem tudtunk nagyszabású rendezvényeket szervezni, fellépések, fesztiválok maradtak el, és jelenleg is inkább kisebb eseményekben gondolkodhatunk. A háború miatt számos család költözött külföldre, a kivándorlás miatt mi is megtizedelődtünk, de bízunk abban, hogy nemsokára minden újra a régi lesz.
– Milyen programokkal készülnek még az idén?
Krisztina: Már az évzáró karácsonyi koncertre tanuljuk az új táncokat, énekeket és verseket. Egy tánc begyakorlása ugyanis 2-3 hónapot is igénybe vesz, így ezt már október elején el szoktuk kezdeni.
– Célok, tervek?
Krisztina: Célunk, hogy minél több gyermeket bevonjunk a kulturális életbe, illetve részvételükkel – amennyiben a körülmények is engedik – minél több nagyobb volumenű rendezvényt is szervezzünk. Emellett a jövőben is szeretnénk eleget tenni a meghívásoknak, minél színesebb műsorral fellépni az eseményeken, így hirdetni a magyar népdal és néptánc időtlenségét.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
