Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2025. április 18.
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténység legnagyobb ünnepéhez.
A Nagyberegi Tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársai immár sokadik alkalommal rendezték meg a húsvéttal kapcsolatos foglalkozásukat azzal a céllal, hogy fiataljaink alaposabban megismerjék az ünnepkör szokásait és maradandó élménnyel gazdagodjanak.
A mostani látogatók – egy fiú- és lánycsapat – ezúttal igencsak közelről, a helyi Dobrai Péter Középiskolából érkeztek, akiket Gál Adél, a tájház programfelelőse kalauzolt el a portán, bemutatva a tisztaszoba és a konyhán át a szövőműhelyt és a kamrát, a kemencének helyet adó melléképületet. Majd a jelenlevők közös sétát tettek a Szikura József Botanikus Kertben, hogy különböző formájú leveleket gyűjtsenek a vidékünkön leginkább elterjedt berzselt tojás elkészítéséhez. Amikor is a tojásokat a rájuk rakott levelekkel együtt nejlonharisnyába kötik és úgy főzik meg hagymahéjban. A nap során a tanulók másfajta technikákat is kipróbálhattak: a szike segítségével a hagymahéjban megfőzött tojásokra hagyományos beregi mintákat karcoltak.
Az egyik legnehezebb tojásdíszítő eljárás Salánkon honosodott meg hosszú évtizedekkel ezelőtt. Ezt Gál Adéllal próbálhatták ki a fiatalok, amikor is forró viaszba mártott írókával, más néven kiccével vitték fel a motívumokat a tojásra, majd azokat finom mozdulattal aranyporral dörzsölték be. Kepics Andrea segítségével pedig a hímestojáskészítés különböző módszereit sajátították el. Míg készültek a hímesek, azalatt a konyhában Olasz Piroska, a tájház szakácsa irányítása mellett elkészült a sárgatúró, majd kisült a húsvéti kalács, a pászka is. A jelenlévők mindkettőt megkóstolhatták. Gál Adél szólt arról, hogy a katolikusok által lakott falvainkban a sonka, a bor meg a reszelt torma mellé ezek kerülnek a pászkás kosárba, melyet vasárnap, az ünnep reggelén a pap megszentel. Szó esett a húsvéthoz köthető különböző szimbólumokról és azok jelentéséről is.
Végül a tájház udvarán megelevenedett a húsvéti locsolkodás szokása is. A lányok ünnepi öltözetben, karjukon hímessel megrakott kosárral várták a tornác előtt a legényeket, akik vizes vödrökkel érkeztek, és a hagyományoknak megfelelően locsolóverset mondtak. Majd következtek a locsolás felhőtlen, vidám pillanatai. A legényektől megtudtuk, hogy húsvétkor elindulnak és felkeresik az ismerős lányos házakat, hogy megöntözzék az ott lakó virágszálakat, hogy azok még szebbek legyenek és el ne hervadjanak.
A Pro Cultura Subcarpathica húsvéti foglalkozása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.
Tíz kárpátaljai képzőművész 38 alkotását tekintheti meg a közönség azon a tárlaton, amely szeptember 9-én nyílt meg a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban. A második alkalommal megszervezett Ortutay Elemér Alkotóhét zárókiállítása vidékünk természeti és épített örökségét, a sza...
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
