Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2025. április 18.
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténység legnagyobb ünnepéhez.
A Nagyberegi Tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársai immár sokadik alkalommal rendezték meg a húsvéttal kapcsolatos foglalkozásukat azzal a céllal, hogy fiataljaink alaposabban megismerjék az ünnepkör szokásait és maradandó élménnyel gazdagodjanak.
A mostani látogatók – egy fiú- és lánycsapat – ezúttal igencsak közelről, a helyi Dobrai Péter Középiskolából érkeztek, akiket Gál Adél, a tájház programfelelőse kalauzolt el a portán, bemutatva a tisztaszoba és a konyhán át a szövőműhelyt és a kamrát, a kemencének helyet adó melléképületet. Majd a jelenlevők közös sétát tettek a Szikura József Botanikus Kertben, hogy különböző formájú leveleket gyűjtsenek a vidékünkön leginkább elterjedt berzselt tojás elkészítéséhez. Amikor is a tojásokat a rájuk rakott levelekkel együtt nejlonharisnyába kötik és úgy főzik meg hagymahéjban. A nap során a tanulók másfajta technikákat is kipróbálhattak: a szike segítségével a hagymahéjban megfőzött tojásokra hagyományos beregi mintákat karcoltak.
Az egyik legnehezebb tojásdíszítő eljárás Salánkon honosodott meg hosszú évtizedekkel ezelőtt. Ezt Gál Adéllal próbálhatták ki a fiatalok, amikor is forró viaszba mártott írókával, más néven kiccével vitték fel a motívumokat a tojásra, majd azokat finom mozdulattal aranyporral dörzsölték be. Kepics Andrea segítségével pedig a hímestojáskészítés különböző módszereit sajátították el. Míg készültek a hímesek, azalatt a konyhában Olasz Piroska, a tájház szakácsa irányítása mellett elkészült a sárgatúró, majd kisült a húsvéti kalács, a pászka is. A jelenlévők mindkettőt megkóstolhatták. Gál Adél szólt arról, hogy a katolikusok által lakott falvainkban a sonka, a bor meg a reszelt torma mellé ezek kerülnek a pászkás kosárba, melyet vasárnap, az ünnep reggelén a pap megszentel. Szó esett a húsvéthoz köthető különböző szimbólumokról és azok jelentéséről is.
Végül a tájház udvarán megelevenedett a húsvéti locsolkodás szokása is. A lányok ünnepi öltözetben, karjukon hímessel megrakott kosárral várták a tornác előtt a legényeket, akik vizes vödrökkel érkeztek, és a hagyományoknak megfelelően locsolóverset mondtak. Majd következtek a locsolás felhőtlen, vidám pillanatai. A legényektől megtudtuk, hogy húsvétkor elindulnak és felkeresik az ismerős lányos házakat, hogy megöntözzék az ott lakó virágszálakat, hogy azok még szebbek legyenek és el ne hervadjanak.
A Pro Cultura Subcarpathica húsvéti foglalkozása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.
Negyvenöt résztvevővel, egy héten át tartó zenei, lelki és közösségi programokkal rendezték meg idén a XXIII. Kárpátaljai Keresztény Gitáros Tábort. A tábor immár több mint két évtizede kínál találkozási lehetőséget a kárpátaljai magyar fiatalok számára, ahol a gitártanulás mellett a hit megélése, a...
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Tizenötmillió oldalnyi új digitális tartalmat tett hozzáférhetővé, és elindította Széchényi Híd nevű egységes szolgáltatási felületét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Nigriny Edit (1951-2024) festőművész, grafikus és dekoratőr sokszínű életműve előtt tiszteleg az Ungvári Magyar Ház galériájában megnyílt emlékkiállítás. A tárlat képei a kárpátaljai magyar képzőművészet meghatározó alkotójának sajátos formavilágát, játékosságát és életigenlését idézik meg, és ...
