A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

Írta: Kovács Elemér | Forrás: karpatinfo.net | 2025. április 18.

A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténység legnagyobb ünnepéhez.

A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

A Nagyberegi Tájházat működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársai immár sokadik alkalommal rendezték meg a húsvéttal kapcsolatos foglalkozásukat azzal a céllal, hogy fiataljaink alaposabban megismerjék az ünnepkör szokásait és maradandó élménnyel gazdagodjanak. 

A mostani látogatók – egy fiú- és lánycsapat – ezúttal igencsak közelről, a helyi Dobrai Péter Középiskolából érkeztek, akiket Gál Adél, a tájház programfelelőse kalauzolt el a portán, bemutatva a tisztaszoba és a konyhán át a szövőműhelyt és a kamrát, a kemencének helyet adó melléképületet. Majd a jelenlevők közös sétát tettek a Szikura József Botanikus Kertben, hogy különböző formájú leveleket gyűjtsenek a vidékünkön leginkább elterjedt berzselt tojás elkészítéséhez. Amikor is a tojásokat a rájuk rakott levelekkel együtt nejlonharisnyába kötik és úgy főzik meg hagymahéjban. A nap során a tanulók másfajta technikákat is kipróbálhattak: a szike segítségével a hagymahéjban megfőzött tojásokra hagyományos beregi mintákat karcoltak.

Az egyik legnehezebb tojásdíszítő eljárás Salánkon honosodott meg hosszú évtizedekkel ezelőtt. Ezt Gál Adéllal próbálhatták ki a fiatalok, amikor is forró viaszba mártott írókával, más néven kiccével vitték fel a motívumokat a tojásra, majd azokat finom mozdulattal aranyporral dörzsölték be. Kepics Andrea segítségével pedig a hímestojáskészítés különböző módszereit sajátították el. Míg készültek a hímesek, azalatt a konyhában Olasz Piroska, a tájház szakácsa irányítása mellett elkészült a sárgatúró, majd kisült a húsvéti kalács, a pászka is. A jelenlévők mindkettőt megkóstolhatták. Gál Adél szólt arról, hogy a katolikusok által lakott falvainkban a sonka, a bor meg a reszelt torma mellé ezek kerülnek a pászkás kosárba, melyet vasárnap, az ünnep reggelén a pap megszentel. Szó esett a húsvéthoz köthető különböző szimbólumokról és azok jelentéséről is.

Végül a tájház udvarán megelevenedett a húsvéti locsolkodás szokása is. A lányok ünnepi öltözetben, karjukon hímessel megrakott kosárral várták a tornác előtt a legényeket, akik vizes vödrökkel érkeztek, és a hagyományoknak megfelelően locsolóverset mondtak. Majd következtek a locsolás felhőtlen, vidám pillanatai. A legényektől megtudtuk, hogy húsvétkor elindulnak és felkeresik az ismerős lányos házakat, hogy megöntözzék az ott lakó virágszálakat, hogy azok még szebbek legyenek és el ne hervadjanak.

A Pro Cultura Subcarpathica húsvéti foglalkozása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg. 

Hírek

  • Felhangolva: Búzavirág együttes

    Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...

  • A versvándor ismét Beregszászon: Petőfi és Arany barátsága - Tóth Péter Lóránt előadóestje az Ortutay Görögkatolikus Központban

    Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...

  • Kárpátalja anno: a nagybaktai kastély

    „A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....

  • Gabóda Éva: „… a legszebb szín a világon az, amelyik jól mutat a viselőjén”

    Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.

Események

Copyright © 2025 KMMI