A félelmen túli tartomány polgárai

A főcímben idézett mottóval írt megemlékezést Nagy Gáspárról Vári Fábián László (elhangzott a költő emlékére 2012. május 17-én megtartott konferencián is). Az Együtt új száma a szerkesztőbizottság elnökének Már ma éjjel című versével kezdődik, amelyben szüleire emlékezik. Hosszú hallgatás után két verssel (Vidéki idill, Szög) jelentkezett Bakos Kiss Károly, a kritika rovat vezetője.

Ugyancsak két költeménnyel van jelen Lőrincz P. Gabriella, akinek műveiből beválogattak Az év versei 2012 antológiába. A fiatalabb nemzedékhez tartozó Marcsák Gergelytől a Zuhanás című kispróza mellett két verset is olvashatunk. A szerkesztőbizottság ezúttal e sorok írójának Ébredés című versét is közlésre méltónak találta.

Az olvasók már megszokhatták, hogy az Együtt szinte minden számában találkozhatnak Bartha Gusztáv nevével. Ez alkalommal az Álomfejtés című novelláját olvashatják. Locsogós karácsony címmel, a sajátos egymondatos stílusában írt novellát Nagy Zoltán Mihály, akinek a közelmúltban jelent meg Túl a fényeken című kötete. Kurmai-Ráti Szilvia A diploma predesztinál című tárca-novellája az ukrajnai valóság egy szeletét tárja az olvasó elé. Hűen ábrázolja a magyar nemzetiségű frissdiplomások sajátos helyzetét, akik többsége a sokéves tanulás után megalázó körülmények között kénytelen feliratkozni az ukrán munkaügyi hivatal, a „birzsa” listájára.

Folytatódik Cseh Sándor Akácfák alatt című regénye, amely önéletrajzi elemeket felhasználva idézi fel Badaló község múltját. Befejező részéhez érkezett Ortutay Péter Buli az Igaz Szónál című dokumentum-novellája, amely finom humorral vezeti be az olvasót a szovjet éra meghatározó magyar nyelvű lapjának kulisszái mögé.

A viski Ernyei Beáta színikritikájának témája ezúttal a debreceni Csokonai Színház márciusban bemutatott Az ember tragédiája című előadása, amelyben számos kárpátaljai színész kapott fontos szerepet. Pallagi László történelemtanár tanulmánya Som község 1944 és 1953 közötti történetével foglalkozik. Ugyancsak kárpátaljai vonatkozású Paládi Viktória történelmi tanulmánya, amelynek címe A csehszlovák nemzetiségi politika hatása a pravoszlávia terjedésére Kárpátalján (1920-1938). „A XIX. század végén kialakult Kárpátalja nagytáj — Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye — központi része, lényegében a jelenlegi Kárpátalja területe a Kárpát-medencei magyar honfoglalás első színtere volt, és a történelmi Magyarország része maradt 1918–1920-ig. A Kárpátalja szó, mai alakjában 1889. október 27-én tűnt fel először nyomtatásban a Munkácson induló Kárpátalja című, politikai és társadalmi hetilap fejlécén.”

„Kárpátalja életében évszázadokon keresztül jelentős szerepet töltött be a zsidóság, amely már az Árpád-korban jelen volt a vidék kereskedelmi és közigazgatási központjaiban, ezért is II. Endre király 1233. évi beregi oklevele korlátozta a zsidók és izmaeliták helybeli működését. Tömeges betelepülésük a Rákóczi-szabadságharc után kezdődött és a XX. század elejéig folyamatossá vált.” Részlet a Dupka György – Zubánics László szerzőpáros A zsidóság múltja és jelene Kárpátalján című tanulmányából. Dupka Györgynek az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a legújabb kötete, A mi Golgotánk címmel, amely az 1944–45 között háromnapos munkára elhurcolt kárpátaljai magyarok és németek embertelen sorsát mutatja be. Dupka állítja össze a folyóirat végén található kárpátaljai kultúrkrónikát is.

Csökkenő növekedés címmel írt újabb recenziót a fiatal nemzedékhez tartozó Kovács Eleonóra. Művének tárgya Dupka György 2011-ben megjelent, Fogyó, gyarapodó nemzetiségek, érdekképviseletek Kárpátalján című könyve. „A kiadvány felhívja a figyelmet Kárpátalja színes etnikai térképére, a nemzetiségi megoszlás mikéntjére és mértékére. Sorra veszi és jellemzi a nemzetiségeket történelmi, kulturális tekintetben, felsorolja az érdekvédelmi szervezeteiket, demográfiai adatok tükrében beszámol az arányukról.”

Az Együttből ezúttal sem maradhattak ki a Vári Fábián László által gyűjtött népdalok. Az idei harmadik számban a Nincsen nékem egyebem címűt közölték, amit 1988-ban Nagydobronyban énekelt az 1902-ben született Baksa Ferenc. A magyar költészet gyöngyszemeiből című rovatban Kosztolányi Dezső A magyar romokon című verse szerepel, amit 1919 szeptemberében írt, a vérlázító országcsonkítás előestéjén.

A lapszámot Kocsis Csaba fotografikáival illusztrálták.