Írta: Lengyel János | Forrás: Beregi Hírlap Online | 2011. február 15.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület idén már tizenötödik alkalommal rendezte meg a Csángó Bált a budapesti Petőfi Csarnokban. A február 5-i rendezvénynek Schmitt Pál köztársasági elnök volt a fővédnöke. Fő célja, hogy minél szélesebb körben megismertessék a csángó magyar hagyományokat, felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amelyek már a közösség létét fenyegetik.
A rendezvényen születésének 110. évfordulója alkalmából megemlékeztek Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanárról, történészről, néprajzkutatóról, a csángó kultúra egyik legavatottabb szakértőjéről. A műsorban részleteket vetítettek Hanák Gábor Domokos Pál Péter életéről szóló Édes hazámnak akartam szolgálni című filmjéből. A Tázló Teremben Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. Figuli Judit fotóművész munkái pedig az elmúlt évek Csángó Báljainak hangulatába engedett betekintést. Az előtérben több standnál kirakodóvásár színes forgataga várta a közönséget.
A hivatalos megnyitóra 19 órakor került sor, de a gyerekek már délután részt vehettek a Kőketánc Gyerektáncház programjában. A Duna Teremben hagyományőrző táncegyüttesek, kórusok, népdalénekesek adtak ízelítőt szülőföldjük kulturális kincseiből. A Pusztinából, Klézséből, Csíkfaluból, Hidegségből stb. érkezett előadók mellett fellépett a Somos, a Zigony, a Zurgó együttesek, Berecz András mesemondó, Nyisztor Ilona népdalénekes és még sokan mások.
Szűkebb hazánkat a Credo verséneklő együttes képviselte. Az est folyamán kétszer is felléptek, a Duna Teremben két dal erejéig, majd a Szeret Teremben adtak hosszabb koncertet Nyisztor Ilona és Kovács Krisztián pusztinai népdalcsokrát követően. Itt mutatták be Istentől keletre című legújabb CD-jüket is, amelyről a címadó dal hangzott el. Ivaskovics József, az együttes vezetője elmondta, hogy már másodszor vehettek részt a csángó fesztiválon. Meglátása szerint nincs ebben semmi különös, hiszen az igazi csángó magyarok Kárpátalján élnek. Ezzel a kárpátaljai magyarságot sújtó nehézségekre utalt.
A koncerten Bodnár Éva, Reményik Sándor, Túrmezei Erzsébet, Kányádi Sándor megzenésített versei hangzottak el. A nagysikerű előadás végén a közönség kívánságának eleget téve Varga Katalinék a szalókai és a kisgejőci fiatalokkal közösen énekelték el Horváth Sándor Mert a Haza nem eladó kezdetű költeményét. Személyi változás történt a tagok között, Fekete Zsuzsanna helyett Hajtó Georgina szalókai énektanárnő csatlakozott a zenekarhoz.
A koncerteket hajnalig tartó táncház követte, ahol a magyarországi közönség megismerkedhetett a csángó táncokkal és népdalokkal.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
