Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. augusztus 04.
A ma már közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó Búcsú temetőjében száz évvel ezelőtt még különös, csónak alakú fejfák alatt aludták örök álmukat a település egykori lakói. Próbáltuk felkutatni a fejfákat, de úgy tűnik, hogy az enyészet áldozatává váltak.
Hasonló fejfák a mai napig találhatóak Szatmárcsekében, Kölcsén, Túristvándiban, Hajdúböszörményben és Kunhegyesen.
A néprajzi szakirodalomba az 1930-as években Solymossy Sándor vezette be a „csónak alakú fejfa” kifejezést. Azóta a fejfák alakját és díszítését többféleképpen magyarázták a néprajzkutatók. Vannak, akik emberi arcot, öreg, fejkendős asszonyokat vélnek felfedezni rajtuk. Mások szerint az ősi ugor csónakos temetkezési szokás emlékei. Az ugorok ugyanis az elhunyt csónakját szúrták le a sír fejfájaként. Ismét másoknak az a véleménye, hogy a csónakalak a víz közelségére, a gyakori áradásokra és a csónak állandó használatára utal.
Mindenesetre a szatmári vidéken elterjedt fejfákhoz hasonlóak állnak a búcsúi temetőben is.
Balogh Edgár író 1927-től többször is megfordult Kárpátalján. A búcsúi temetőt is felkereste, melyről így írt: „Már túl járunk Bulcsún, és betévedünk a temetőbe. Különös látvány. Mintha csupa csónak volna leszúrva egy-egy sír fölé. Hosszú sorokban egymás mögött faragott kálomista fejfák. Állunk a temető szélén, a gyümölcsösben, és csak nézünk. A fejfák törzse fönt hosszú, vízszintes élben végződik, oldalról jól látni, hogy az élben végződő felső rész előrehajlik, mint a csónak orra. A csónak fara mélyen a földbe, a sírban van. Ady Endre fejfája ez.”
Ady Endre első sírja ugyanis a Kerepesi temetőben csónak alakú fejfa volt.
A búcsúi fejfák mást is megihlettek. Győry Dezső költő verset írt róluk A bulcsúi fejfák között címmel.
A képen: csónak alakú fejfák Szatmárcsekén (www.mek.oszk.hu)
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
Bonis Bona díjjal jutalmazták Budapesten dr. habil. Váradi Natáliát, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, a Rákóczi Egyetem Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének docensét.
