Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. augusztus 04.
A ma már közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó Búcsú temetőjében száz évvel ezelőtt még különös, csónak alakú fejfák alatt aludták örök álmukat a település egykori lakói. Próbáltuk felkutatni a fejfákat, de úgy tűnik, hogy az enyészet áldozatává váltak.
Hasonló fejfák a mai napig találhatóak Szatmárcsekében, Kölcsén, Túristvándiban, Hajdúböszörményben és Kunhegyesen.
A néprajzi szakirodalomba az 1930-as években Solymossy Sándor vezette be a „csónak alakú fejfa” kifejezést. Azóta a fejfák alakját és díszítését többféleképpen magyarázták a néprajzkutatók. Vannak, akik emberi arcot, öreg, fejkendős asszonyokat vélnek felfedezni rajtuk. Mások szerint az ősi ugor csónakos temetkezési szokás emlékei. Az ugorok ugyanis az elhunyt csónakját szúrták le a sír fejfájaként. Ismét másoknak az a véleménye, hogy a csónakalak a víz közelségére, a gyakori áradásokra és a csónak állandó használatára utal.
Mindenesetre a szatmári vidéken elterjedt fejfákhoz hasonlóak állnak a búcsúi temetőben is.
Balogh Edgár író 1927-től többször is megfordult Kárpátalján. A búcsúi temetőt is felkereste, melyről így írt: „Már túl járunk Bulcsún, és betévedünk a temetőbe. Különös látvány. Mintha csupa csónak volna leszúrva egy-egy sír fölé. Hosszú sorokban egymás mögött faragott kálomista fejfák. Állunk a temető szélén, a gyümölcsösben, és csak nézünk. A fejfák törzse fönt hosszú, vízszintes élben végződik, oldalról jól látni, hogy az élben végződő felső rész előrehajlik, mint a csónak orra. A csónak fara mélyen a földbe, a sírban van. Ady Endre fejfája ez.”
Ady Endre első sírja ugyanis a Kerepesi temetőben csónak alakú fejfa volt.
A búcsúi fejfák mást is megihlettek. Győry Dezső költő verset írt róluk A bulcsúi fejfák között címmel.
A képen: csónak alakú fejfák Szatmárcsekén (www.mek.oszk.hu)
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
