Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. augusztus 04.
A ma már közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó Búcsú temetőjében száz évvel ezelőtt még különös, csónak alakú fejfák alatt aludták örök álmukat a település egykori lakói. Próbáltuk felkutatni a fejfákat, de úgy tűnik, hogy az enyészet áldozatává váltak.
Hasonló fejfák a mai napig találhatóak Szatmárcsekében, Kölcsén, Túristvándiban, Hajdúböszörményben és Kunhegyesen.
A néprajzi szakirodalomba az 1930-as években Solymossy Sándor vezette be a „csónak alakú fejfa” kifejezést. Azóta a fejfák alakját és díszítését többféleképpen magyarázták a néprajzkutatók. Vannak, akik emberi arcot, öreg, fejkendős asszonyokat vélnek felfedezni rajtuk. Mások szerint az ősi ugor csónakos temetkezési szokás emlékei. Az ugorok ugyanis az elhunyt csónakját szúrták le a sír fejfájaként. Ismét másoknak az a véleménye, hogy a csónakalak a víz közelségére, a gyakori áradásokra és a csónak állandó használatára utal.
Mindenesetre a szatmári vidéken elterjedt fejfákhoz hasonlóak állnak a búcsúi temetőben is.
Balogh Edgár író 1927-től többször is megfordult Kárpátalján. A búcsúi temetőt is felkereste, melyről így írt: „Már túl járunk Bulcsún, és betévedünk a temetőbe. Különös látvány. Mintha csupa csónak volna leszúrva egy-egy sír fölé. Hosszú sorokban egymás mögött faragott kálomista fejfák. Állunk a temető szélén, a gyümölcsösben, és csak nézünk. A fejfák törzse fönt hosszú, vízszintes élben végződik, oldalról jól látni, hogy az élben végződő felső rész előrehajlik, mint a csónak orra. A csónak fara mélyen a földbe, a sírban van. Ady Endre fejfája ez.”
Ady Endre első sírja ugyanis a Kerepesi temetőben csónak alakú fejfa volt.
A búcsúi fejfák mást is megihlettek. Győry Dezső költő verset írt róluk A bulcsúi fejfák között címmel.
A képen: csónak alakú fejfák Szatmárcsekén (www.mek.oszk.hu)
A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...
Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) k...
A Magyarországon öt évvel ezelőtt útjára indított Déryné Program immár átlépte az országhatárt, így a külhoni magyarsághoz is eljut a színházaink által közvetített magas kultúra. A legfőbb cél az, hogy a legkisebb, legeldugottabb településeken élők számára is hozzáférhetővé váljanak a program által ...
A Ficseri Gyermekstúdiót mintegy harminc éve Vidnyánszky Éva indította el, majd kisebb kihagyás után a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, Vass Magdolna és Domáreckájá Júlia élesztették újra. Az idei évadban Vass Magdolna munkáját Heczel Jázmin, Huzina Eszter és Rajkó Balázs segített...
