A görögkatolikus egyház 1646-ban történt megalakulása óta (ungvári unió) a hívek lelki gondozását végző több mint 7500 áldozópap életrajzi adatait tartalmazó könyv bemutatására került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban.
A Bendász-hagyaték sorozat negyedik kötetének megjelenése igazi mérföldkő, hisz így válik igazán láthatóvá, hogy a görögkatolikusok milyen nagy mértékben járultak hozzá az egyházi élet, ezen belül az egyetemes magyar kultúra, történelem és tudomány gyarapításához, hangzott el a Munkácson megtartott könyvbemutatón, amelynek résztvevői a továbbiakban azt hangsúlyozták, hogy a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár munkatársai ily módon szeretnék ösztönözni a fiatal szakembereket, hogy a Kárpátalja területén működő többi egyház történelmével kapcsolatban is hasonló kutatásokat folytassanak.
– Főkonzulátusunk munkatársaként büszke vagyok arra, hogy a hitvalló Bendász István görögkatolikus kanonok életművének feldolgozását és a kötet megvalósulását Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma jelentős összeggel támogatta – mondta a könyvbemutatón Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja. Kárpátalja legértékesebb történelmi öröksége a sok nyelvet beszélő, sokféle kultúrát hordozó emberek együttélése. A görögkatolikus egyház éppen ennek az egyetemes összetartozásnak, a mindenkori megmaradás reményének hordozója évszázadok óta ezen a vidéken, emlékeztetett rá a diplomata.
Köszöntőjében Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója örömét fejezte ki, hogy vidékünkön a háborús kihívások ellenére a szellemi műhelyek továbbra is működnek, és ilyen és ehhez hasonló kiemelkedő teljesítményekre képesek. Intézményünk mindig szívesen biztosít lehetőséget hasonló könyvbemutatóknak – mutatott rá Tarpai József.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, a kötet egyik szerkesztője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nemrég megjelent könyvet nem csupán az egyház képviselői forgatják majd haszonnal, hanem azok a családok is, akiknek a felmenőik, a szűkebb rokonságuk körében voltak görögkatolikus papok. A kutatás eredményei ugyanis a világhálón elérhető valamennyi érdeklődő számára.
– Az egyházmegye papjai életrajzi adatainak gyűjtését Bendász István már 1943-ban, tehát több mint nyolcvan esztendővel ezelőtt elkezdte –emlékeztetett rá Marosi Anita, a kötet másik szerkesztője. – A korábban megjelent három kötet a Bendász és a Bacsinszky papcsaládok történetével, az egyházépítés különböző korszakaival foglalkozik – tájékoztatott a szerkesztő, aki a továbbiakban rámutatott, hogy a gyakran csupán néhány soros életrajzi adatból rengeteg minden kiderül. A rövid papi életrajzokból adalékokat kaphatunk arról, hogy a görögkatolikusok miként vették ki részüket a magyarság szabadságküzdelmeiből, milyen áldozatokkal jártak körükben a vidékünkön végigsöprő különböző járványok, illetve, hogy az áldozópapok közül hányan szolgáltak tábori lelkészként az első és a második világháborúban. De nyomon követhetjük azt is, hogy milyen tudományos munkát végeztek, s hogy szolgálati helyük (településük) neve miként változott az elmúlt évszázadok során.
A további tervekről szólva Marosi István arról tájékoztatott, hogy ezúttal a kommunizmus évtizedeit veszik górcső alá, amely időszakot a katakombaszolgálat korszakaként is jegyzik, hisz Sztálin utasítására 1949-ben a Szovjetunióban betiltották a görögkatolikus egyházat. Ez egyben a vértanúság időszaka is, hisz a lágerekbe hurcolt bő száz pap közül több mint húszan haltak mártírhalált. Marosi István arra biztatta a vidékünkön történelme iránt érdeklődő fiatalokat, hogy jöjjenek el a görögkatolikus szakkollégiumba és végezzenek kutatásokat annak levéltárában, hisz az elmúlt évek során rengeteg anyagot sikerült összegyűjteni. A kutatást emellett hatalmas, bő egy évszázadot felölelő fényképgyűjtemény is segíti.
A bemutató végén a szerkesztők a Bendász-hagyaték számos dedikált példányát ajándékozták a munkácsi oktatási intézményeknek, könyvtáraknak.
