„Magyarnak lenni: nagy s szent akarat…”

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2013. szeptember 20.

A kisebbségi lét soha nem volt egyszerű, a nagy nemzetek árnyékában nem könnyű megmaradni magyarnak. És még nehezebb a szórványban megőrizni anyanyelvünket, ápolni hagyományainkat. Ott, ahol a vegyes házasságoknak, a beolvadásnak köszönhetően már csupán fehér hollóként él egy-egy magyar család, ahol már erősen „biccen a szó a száj szögletén”. De ott is vannak lelkes emberek, akik lankadatlanul próbálják szervezni a magyar életet, őrizni és átadni a hagyományokat.

„Magyarnak lenni: nagy s szent akarat…”

A magyarságtudat, a nemzeti hovatartozás erősítését segíti az immáron harmadik alkalommal megrendezett Felső-Tisza-vidéki magyarok találkozója, a „FELTISZA” fesztivál, amelynek, Rahó és Visk után idén Técső adott otthont. Kézszorítások, boldog ölelések, de jó, hogy ismét találkozunk felkiáltások, mosoly és örömkönnyek – ez jellemezte a fesztivált.

Egymásra talált Máramaros népe, akiknek – mint Józan Lajos huszti református lelkész ünnepi igehirdetésé¬ben fogalmazott – különös sorsot szánt az Isten. Nem csupán az anyaországtól elszakítva, de a tömbmagyarságtól is távol, szétszórattatásban kellett megőrizni az anyanyelvet, a nemzeti kultúrát. De nem véletlenül születtünk ide, és nem véletlenül magyarnak. Feladatunk, szent küldetésünk van: megőrizni anyanyelvünket és kultúránkat, mondta Józan Lajos, aki hálát adott azért, hogy még mindig magyarul szól az Ige a szórványvidék templomaiban. Rácz István római katolikus plébános a hit és a szeretet fontosságát emelte ki. A templom és az iskola a magyarság megmaradásában játszott fontos szerepét hangsúlyozta Gajdos István parlamenti képviselő. László Károly técsői református lelkész Sajó Sándor gondolataival figyelmeztetett arra, mit jelent magyarnak lenni. Az ünnepi istentisztelet keretében Ötvös Ida (Visk) átadta a fesztivál vándorzászlaját Kékesi Sándornak (Técső). A Himnusz eléneklését követően a résztvevők a fúvószenekarok kíséretében ünnepi menetben vonultak át az egykori koronaváros főterére, ahol már felállították sátraikat a települések képviselői, hogy ott az érdeklődők megtekinthessék azokat a tárgyi értékeket, melyeket még megőriztek, s azokat a kézimunkákat, amiket ma készítenek. És persze a kulináris élvezetek sem maradtak el, hisz valamennyien elkészítették azokat a hagyományos ételeket, amiket még nagyszüleiktől tanultak, s olyanokat is, amiket már a modern konyha ízeivel ötvöznek. Volt itt szalonnás bukta, túrófánk, aranygaluska, áfonyalekváros palacsinta, szőlő- és somlekváros fánk, rántott és savanyított gomba, paraszttál abált szalonnával, házikolbásszal, töpörtyűvel és juhsajttal stb. No, meg az ahány ház – annyi szokás mondás igazáról is meggyőződtünk, hisz itt aztán minden sátorban másmilyen töltött káposztát kóstolhatott az érdeklődő. És válogathatott (akár vásárolhatott is) a mézes meg erdei gyümölcsökből készült italkülönlegességek, befőttek, szárított és savanyított gombák stb. között.

Közben a színpadon a Nereszen tánccsoport palotással megnyitja az ünnepséget. A Felső-Tisza-vidéki magyarok harmadik fesztiváljának résztvevőit üdvözli Sari József, a szervezőbizottság elnöke, Kovács Iván, Técső polgármestere, Tóth István, beregszászi magyar főkonzul, Hupka Félix az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Máramaros megyei elnöke. Köszöntőjükben valamennyien az anyanyelv, a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák. Sari József köszönetet mond a Feltisza kezdeményezőinek, Lovas Ilonánakés Mikulyák Lászlónak. Aztán szívet-lelket melengető műsorral lepték meg a nagyérdeműt a házigazda Técső mellett Kőrösmező, Rahó, Gyertyánliget, Tere¬besfehérpatak, Akna¬szla¬tina, Nagybocskó, Huszt, Bustyaháza és Visk magyar közössége. Meggyőződhettünk arról, hogy bármilyen nehéz is megmaradni magyarnak a végeken, de itt is ápolják hagyományainkat, őrzik anyanyelvünket.

A kisebbségi anyanyelvi oktatás fontosságáról, feladatairól, nehézségeiről, a szórványban működő magyar óvodák és iskolák helyzetéről, az azokban oktató-nevelő pedagógusok nehéz és nemes küldetéséről volt szó a pénteken Az oktatási intézmények, az egyházak és a társadalmi szervezetek szerepe anyanyelvünk, kultúránk, hagyományaink megtartásában, fejlesztésében címmel megtartott szakmai konferencián. Tartalmas előadást hallottak itt a résztvevők többek között Orosz Ildikótól, a KMPSZ elnökétől, Benedek Imrétől, az Aknaszlatinai Magyar Középiskola igazgatójától, a KMPSZ Felső-Tisza-vidéki régióelnökétől, Punykó Máriától, a KMPSZ szórványprogram-felelősétől, illetve ezúttal igen hasznos eszmecserére is sor került.

A fesztivál első napján Hollósy Simon festőművész halálának 95. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát és kiállítást szerveztek. Péntek este a tiszapéterfalvai Kokas Banda húzta a táncházban a talpalávalót, szombat este pedig a magyarországi Holdviola együttes adott nagyszabású koncertet.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

Események

Copyright © 2024 KMMI