50 képeslap Kárpátaljáról

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. március 03.

A Magyar Turista Egyesület (MTE) 1939 tavaszától kezdve az év utolsó hónapjáig készített felvételeket Kárpátalján. Az így összegyűjtött fényképekből aztán karácsonyra egy 50 darabos levelezőlap-sorozatot jelentetett meg. Hiánypótlásnak szánták a kiadványt, hiszen térségünkről korábban nem készült ilyen teljes – tájakat, embereket, településeket, életmódot bemutató –, magyar szerkesztésű összeállítás. Az MTE arra törekedett, hogy a levelezőlapok hűen tükrözzék a bemutatott vidékek sajátosságait, ugyanakkor művésziek is legyenek. A felvételeket dr. Pettier Gyula, Kotsis Ferenc, Fábián Dénes, Papp Dénes és Krizsán Endre készítette.

50 képeslap Kárpátaljáról

Sujtó Béla, a Turisták Lapja szerkesztője így jellemezte az MTE Kárpátaljáról kiadott képeslapsorozatát:

„Legmagasabb hegyünknek a 2058 m magas Hoverlának oldalából látjuk az ugyancsak tekintélyes Pietrosz (2020 m) csoportját. Egy másikon fenyvesekkel tarkított gyepes tisztások mögött feltűnik a valamivel magasabb Csernahora (2026 m). A Farcsaul (1961 m) pompás példája az erdő határai fölé emelkedő gyephavasnak. Magas hegyeket ábrázolnak a képek, a hegyformák mégis szelídek. Az avatott szemlélő a szeszélyes formákat nélkülöző, aránylag könnyen pusztuló homokkőhegyek beszédes példáit ismeri fel rajtuk. Ezek után igazán változatosan hat a sziklás Pikuj (1405 m) merészebb vonalaival. Előttünk van a Stoj teteje (1679 m) égnek meredő háromszögelő állványaival. A kép ugyan nem mutatja be, de megsejteti, hogy milyen nagyszerű körkilátás nyílhat róluk. Kárpátalján – gyephavasos csúcsai, tisztásos hegyoldalai révén – a szebbnél-szebb kilátásokban valósággal tobzódhatik az ember. Az egyik lap a Pliska oldalából Perecseny és Rónahavas, a másik a Plájról Volóc felé eső kilátást mutatja be. A kőrösmezői Mencsult (1405 m) ábrázoló kép ízelítőt ad Kárpátalja fenyveseiből. Rámutat a fenyőszálak hatalmas méreteire. A képsorozat nem feledkezik meg a völgyekről sem. Az Apsineci-vízfogógátat bemutató üde kép a faúsztatás céljait szolgáló műszaki berendezések példája. – Bájos a Kvasny vízfogó tava a benne fürdő fenyvesekkel, a címerünk hármas halmához hasonló hegycsoport a Pop Ivánnal (1940 m). – A fény és árny játéka teszi festőivé a Tiszavölgy egyik részletét megörökítő képet. – Látunk tutajosokat a Tiszán; a Fehér-Tisza egyik merész kanyarulatát feltüntető kép nehéz helyzetben mutatja be derék ruténjeinket, amint a folyó habot tajtékzó árján biztosan irányítják a hosszú fenyőszálakból rótt nehézkes tákolmányt. Egy kép a faszállítást örökíti meg. A szekeres gazda nehéz erdei úton féltő gonddal vezeti járomba fogott ökreit – A táj emberét ott látjuk a dús havasi legelőkre igyekvő borzas birkanyáj élén. A tiloló asszonyt ábrázoló kép ékes bizonysága annak, hogy errefelé még virágjában él a háziipar. A hétköznapok dolgos emberei mellett megjelennek a képen a rutének díszes ünneplőjükben is.

… – A fény mellett mindig ott leselkedik az árny. Az útszéli kövön megpihenő bocskoros öreg vándor képe művészi szimbóluma ennek az elesett, a csehek által annyira elhanyagolt nép nagy szegénységének. Erről beszélnek Volóc és Verecke fából ácsolt szalmakucsmás viskói is. – A sorozat nem feledkezik meg a tájba simuló zsindelytetős, módosabb faházakról sem, a Felsőszinevéri-völgy patakparti házikója a ködbevesző fenyvesek hátterével valósággal a mesék hangulatát érezteti. A táj legérdekesebb és legértékesebb épületei a régi fatemplomok. Négy egészen különböző példát látunk erre. Brusztura bizánci hatású új kőtemploma arról beszél, hogy itt tör be hazánkba a Kelet. A javorniki kápolna, a volóci útszéli fakereszt mind a nép vallásosságának bizonyságtételei. – A képek között kettő van olyan, amely erősebben dobogtatja meg a magyar szívet. A Vereckei szoros emléksziklás képe azt a helyet örökíti meg, ahol Árpád apánk honfoglaló őseinkkel az ország földjére lépett. Az Uzsoki hágó temetője a hősi emlékkel a vérzivataros világháborút idézi. A fényképes levelezőlapsorozat megörökítette a rónafüredi fürdőszállót, azután Egyesületünk menedékházait is…

…A képek a nyári Kárpátalját mutatják be. A fehér bundába öltözött tájat, a gyephavasok síparadicsomait ábrázoló lapok kiadása a közeljövő feladata…

…A Magyar Turista Egyesület a lapsorozat kiadásával nemcsak a turistatársadalomnak tett szolgálatot, hanem Kárpátalja népének, a vidéket felkereső üdülőknek és sportolóknak is.”

A képen: Néhány a képeslapok közül (A Turisták Lapja 1940. évi 1. számából)

Hírek

  • „A könyvtár olyan találkozási pont, ahol helye van az életnek” – kisfilm készült a kárpátaljai könyvtárosokról

    A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...

  • A zene valóban varázsolt a II. ZeneVarázslat Klasszikuszenei Táborban – Megtelt a szeretetbatyu

    A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...

  • Elhunyt Lizanec Péter nyelvészprofesszor

    Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...

  • A háromszor felépült, kétszer lerombolt erősség

    Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!

Események

Copyright © 2026 KMMI