Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. október 19.
„Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja tovább szívét.” A 276 éve, 1745. október 19-én elhunyt Swift saját maga fogalmazta sírfelirata jól összefoglalta az angol irodalom első szatirikus prózaírójának világról alkotott képét. Swift munkája során a groteszk, az irónia és a komikum eszközeivel élve „vad felháborodással” írt az emberről és a társadalmi rendszerek tökéletlenségéről.
Swift Dublinban született 1667. november 30-án. Angliából származó tisztségviselő apja sohasem láthatta fiát, ugyanis hónapokkal annak születése előtt elhalálozott. Édesanyja sem tartott ki mellette, fia születése után visszatért Angliába, és egy dajka gondjaira bízta gyermekét.
A későbbi prózaíró tulajdonképpen nagybátyjának, Godwin Swiftnek köszönhette kiváló neveltetését, amelynek révén megnyíltak előtte az egyetem kapui. Tanulmányait a dublini Trinity College-ben az angolellenes katolikus zavargások miatt nem fejezhette be. A forrongások elől 1688-ban Angliában keresett menedéket.
A ködös Albionban anyja segítségével egy nagy befolyással rendelkező, az aktív közélettől visszavonult diplomata, bizonyos Sir William Temple személyi titkáraként vállalhatott munkát. A Temple mellett eltöltött tíz esztendő fontos időszak volt Swift életében, ekkor írta ugyanis első szatirikus prózai műveit, úgymint a vallási intoleranciáról szóló, az anglikán, katolikus és kálvinista vallási dogmákat bíráló Hordómesét, vagy a modern és a klasszikus irodalom és műveltség összecsapását taglaló, A könyvek csatája című alkotását, amelyeket csak évekkel később, 1702-ben, illetve 1704-ben adtak ki.
Az írás és Temple emlékiratainak szerkesztése mellett Swift Oxfordban megszerezte a magiszteri fokozatot, és ezt követően 1695-ben pappá szentelték.
Swift Sir William Temple 1699-ben bekövetkezett halála után a titkári állása alatt kialakított kapcsolataiban bízva, politikai pályán szeretett volna érvényesülni, de sikereket leginkább politikai témájú újságcikkekkel és pamfletekkel ért el. A sokszor álnéven publikáló, polgárpukkasztó művekkel jelentkező Swift Dr. Shit neve alatt még az emberi ürülékről is értekezett.
1710-től az Examiner hetilap szerkesztőjeként, a tory kormány szolgálatába állította tollát. A toryk 1714-ben bekövetkezett bukása Swift angliai karrierjének végét jelentette. Az író visszatért szülővárosába, Dublinba, ahol a Szent Patrik-székesegyház főespereseként tevékenykedett élete végéig.
Legismertebb műve az 1726-ban kiadott Gulliver utazásai című regény, amely hihetetlen népszerűségre tett szert. A mű még abban az évben három kiadást ért meg, az emberek értékelték a gúnyba, humorba és iróniába ágyazott társadalomkritikát.ű
A regény főhőse, Gulliver négy, más-más társadalmi berendezkedéssel rendelkező világba csöppent, de azokról kiderült, hogy a társadalmi fejlődés szempontjából egytől egyig zsákutcák. A Swift által bemutatott társadalmak gyengék, ostobák, gonoszak és értéktelenek. Swift Gulliverje az ember javíthatatlanságáról szóló keserű szatíra.
Swift Írországban is szembesült a társadalmi igazságtalanságokkal. Szerény javaslat című értekezésében magát meg nem hazudtolva, a túlnépesedés és a nyomor felszámolására egy rendkívül „pazar” megoldást javasolt: a szegénységben élő nagycsaládok csecsemőit meg kell vásárolni a nyomorgóktól, majd a kisdedeket felhizlalásuk után el kell adni a gazdagoknak, akik csemegeként fogyaszthatják majd el őket.
Élete utolsó írországi szakaszában az ottani angol elnyomással és társadalmi igazságtalanságokkal foglalkozó író egyre több egészségügyi problémával küszködött. 1739-ben szélütés érte, pár év múlva már felügyeletre szorult. Az 1745. október 19-én Dublinban elhunyt Swiftet a Szent Patrik-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
