Írta: | Forrás: origo.hu | 2026. október 29.
Szerelmi botrányok, meghökkentő pletykák, színházi diadalok és egy tragikus pályavég: Fedák Sári élete legalább annyi fordulatot tartogatott, mint azok a darabok, amelyekben a közönség ünnepelte. A 147 éve, 1879. október 26-án (újabb kutatások szerint szeptember 27-én) Beregszászon született primadonna a magyar operett egyik legnagyobb csillaga lett, ám a hírnév mellett botrányok, politikai támadások és végül a színpadtól való kényszerű búcsú is jutott neki.
Fedák Sarolta Klára Mária, akit mindenki csak Zsazsaként ismert, már akkor igazi sztárnak számított, amikor a hírességek magánéletét még nem a közösségi médiában, hanem az újságok hasábjain követték. A közönség rajongott érte, a férfiak versengtek a figyelméért, a pletykalapok pedig szinte minden lépéséről beszámoltak. A róla terjedő történetek között azonban éppúgy akadtak valós események, mint kiszínezett anekdoták és minden alapot nélkülöző legendák.
Fedák Sári jómódú orvoscsaládban született Beregszászon. A korabeli társadalmi elvárások szerint nyugodt polgári élet várhatott volna rá, ő azonban egészen más jövőt képzelt el magának. A színpad vonzotta, ezért Budapesten, Rákosi Szidi színiiskolájában kezdte meg tanulmányait.
Már pályakezdéséhez is különös családi történet kapcsolódik. A legenda szerint édesapja hallani sem akart arról, hogy lánya színésznő legyen. Zsazsa erre állítólag kijelentette: ha nem engedik a színházi pályára, hozzámegy egy nála jóval idősebb katonatiszthez.
A történet szerint a férfi valóban megkérte a kezét, mire az apa inkább beleegyezett lánya színészi tanulmányaiba. Hogy mindez előre kitervelt színjáték volt-e, ma már nem állapítható meg biztosan.
A fiatal művésznő néhány év alatt az ország egyik legismertebb előadójává vált. Nem elsősorban énektechnikájával, hanem temperamentumával, humorával, merészségével és különleges színpadi jelenlétével hódította meg a nézőket.
A Bob herceg és a János vitéz sikere után neve önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy megteljenek a nézőterek. Különösen nagy feltűnést keltett, hogy férfiszerepekben is fellépett: a Bob herceg címszerepében, majd 1904-ben Kukorica Jancsiként aratott sikert.
A nadrágszerepek a századforduló közönsége számára egyszerre jelentettek színházi különlegességet és pikáns látványosságot. Fedák feltűnő jelmezeivel, határozott fellépésével és szokatlanul szabad viselkedésével tovább fokozta az érdeklődést.
Rajongásának mértékét egy sokat emlegetett anekdota is érzékelteti. Eszerint lelkes hívei egyszer kifogták a lovakat a kocsijából, hogy saját maguk húzhassák tovább. A történet pontos körülményei nem bizonyítottak, de jól mutatja, milyen legendák övezték a primadonnát.
Fedák nem elégedett meg a magyarországi sikerekkel. Berlinben, Bécsben, Londonban és Párizsban is fellépett, és a magyar operett egyik legismertebb alakjává vált.
A színésznőről terjedő egyik legmeghökkentőbb szóbeszéd szerint beregszászi kastélyát egy rendkívül pikáns kártyapartin nyerte.
A történet úgy szólt, hogy Fedáknak mozdulatlanul kellett feküdnie, miközben a férfiak a testén játszották le a partit. Ha kibírta nevetés nélkül, övé lehetett az ingatlan.
A történet azonban cáfolt legenda, nem megtörtént esemény. A szóbeszéd inkább azt mutatja, mennyire szívesen kapcsoltak a közönség képzeletében mindenféle különcséget a színésznő nevéhez.
Fedák a hétköznapokban is feltűnést keltett. A magyar színházi sztárok között az elsők egyikeként vásárolt gépkocsit, méghozzá egy Cadillacet. A beregszászi történetek szerint különösen nagy csodálkozást váltott ki, amikor maga ült a volán mögé, hiszen a század elején egy autót vezető nő még ritka látványnak számított.
1907-ben súlyos tragédia rázta meg a színházi világot. Vidor Pál, az anyagi gondokkal küzdő Népszínház igazgatója öngyilkos lett.
Halála után hamar megindultak a találgatások, és a pletykák Fedák Sárihoz is elvezettek. Egyesek azt állították, hogy a primadonna magas fizetési igényei hozzájárultak a színház pénzügyi nehézségeihez.
A helyzetet tovább súlyosbították az igazgató búcsúleveleiről megjelent hírek. Egy neki tulajdonított üzenetben Fedák neve is szerepelt, ami újabb indulatokat váltott ki a színésznővel szemben.
Vidor Pál haláláért azonban Fedák Sári személyes felelőssége nem bizonyított. A színház pénzügyi válságának több összetevője volt, az öngyilkosság okait pedig nem lehet egyetlen emberre visszavezetni.
A botrány mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy a primadonna külföldön keressen új lehetőségeket.
Fedák Sári magánéletének egyik legviharosabb fejezete Molnár Ferenchez, A Pál utcai fiúk szerzőjéhez kötődött. Kapcsolatuk az 1910-es évek elején kezdődött, és hamar a pesti társasági élet kedvelt beszédtémájává vált.
Mindketten erős egyéniségek voltak, kapcsolatukat szenvedélyes veszekedések, kibékülések és féltékenységi jelenetek kísérték.
Már megismerkedésükhöz is pikáns történet kapcsolódik. Egy visszaemlékezés szerint Molnár egyszer úgy került be Fedák öltözőjébe, hogy a rövidlátó színésznő nem vette észre a jelenlétét, és meztelenül jelent meg előtte.
Az eset részletei ma már nem ellenőrizhetők függetlenül, ezért anekdotaként kezelendők.
A kapcsolatukról kialakult képhez Budapest Főváros Levéltárának egyik tanulmánya is szolgál részletekkel. Eszerint a közhiedelemmel ellentétben nem éltek állandóan közös háztartásban: Molnár saját budai lakásából járt át Fedákhoz.
A féltékenységről is fennmaradt egy történet. Állítólag Molnár barátai egyszer azzal próbálták bosszantani az írót, hogy Zsazsa más férfiakkal is viszonyt folytat. Molnár erre egy cinikus megjegyzéssel válaszolt, amely arra utalt, hogy ő legalább fizetett a kapcsolatért.
A mondat elhangzása nem bizonyított, bár a levéltári feldolgozás is megemlíti a fennmaradt anekdotát.
Akkor házasodtak össze, amikor Molnár már Darvas Lili iránt érdeklődött.
Kapcsolatuk legkülönösebb fordulata az esküvő volt. Molnár Ferenc életében ugyanis időközben megjelent Darvas Lili, a fiatal színésznő, és a színházi világban hamar beszédtéma lett az új szerelem.
A fennmaradt beszámolók szerint Fedák ragaszkodott ahhoz, hogy Molnár előbb vegye feleségül, és csak ezt követően váljanak el, megfelelő anyagi rendezés mellett.
Az esküvőt 1922. október 11-én tartották Budapesten. A házasságkötés anyakönyvi bejegyzése ma is fennmaradt.
A ceremóniáról különös anekdota született. Eszerint Molnár nem volt hajlandó ünnepi frakkot felvenni, és azzal tréfálkozott, hogy az ilyesmit inkább a színházi bemutatókra tartogatja.
A házasság néhány év alatt felbomlott. A válást jelentős pénzügyi viták kísérték, a levéltári feldolgozások harmincezer dolláros összeget is említenek.
Molnár Ferenc 1926-ban már Darvas Lilit vette feleségül. Fedák számára a szakítás nemcsak magánéleti csalódást jelentett: a nyilvánosság előtt zajló eseményekből újabb társasági botrány lett.
Fedák Sári életének legsúlyosabb fordulatát végül nem egy szerelmi történet, hanem a politika hozta el.
1919-ben, a Tanácsköztársaság idején részt vett egy, a Vörös Hadsereg melletti toborzórendezvényen. A rendszer bukását követően emiatt politikai támadások érték, és egy időre Bécsbe költözött.
Évtizedekkel később, a második világháború végén ismét politikai ügybe keveredett. 1944 decemberében a bécsi Donausender rádió magyar nyelvű adásában szerepelt, ahol verseket és saját írásokat olvasott fel.
A háború után népbíróság elé állították. 1946-ban jogerősen nyolc hónap elzárásra ítélték nép- és demokráciaellenes hírverés miatt, az antiszemitizmus vádja alól ugyanakkor felmentették.
Az eljárásnak később jogi folytatása is volt: 1995-ben a Legfelsőbb Bíróság felmentő döntést hozott.
A politikai szerepvállalásának megítélése összetett kérdés maradt, a háború utáni eljárás és a fellépési tilalom azonban alapjaiban törte meg színészi pályáját.
Fedák utolsó éveit Nyáregyházán töltötte, távol a színházi élettől. Az egykor ünnepelt primadonna többé nem térhetett vissza korábbi sikereinek helyszíneire.
1954-ben még felmerült, hogy Csiky Gergely Nagymama című vígjátékában ismét színpadra léphet, egészségi állapota azonban ezt már nem tette lehetővé.
Fedák Sári 1955. május 5-én, 75 éves korában hunyt el. Temetésére közadakozásból gyűjtöttek pénzt, és a színházi élet számos ismert alakja búcsúzott tőle.
A beregszászi születésű színésznő pályája a magyar színháztörténet egyik különleges fejezete maradt. A közönség rajongását kivívó szerepek mellett szerelmi viszonyai, a körülötte terjedő legendák és politikai meghurcoltatása is hozzátartoznak életének történetéhez.
Fedák Sári emlékét szülővárosában, Beregszászon ma is ápolják. Halálának 70. évfordulóján, 2025 májusában a beregszászi magyar színházban Szűcs Nelli előadásával idézték fel a primadonna életét. A Fedák Sáriról szóló monodráma hatalmas érdeklődést váltott ki, a nézőtéren több mint ötven pótszéket kellett elhelyezni. A megemlékezés részeként megkoszorúzták a színésznő szobrát és az egykori Fedák-kúria emléktábláját is.
A művésznő örökségének megőrzését szolgálja a róla elnevezett színházi elismerés is. A Fedák Sári-díjat 2025-ben Farkas Ibolya marosvásárhelyi és Bocsárszky Attila kassai színművész kapta meg. A díjat 2021-ben Szűcs Nelli kezdeményezésére hozták létre, hogy a Kárpát-medencében is továbbvigyék a beregszászi primadonna szellemi hagyatékát.
Fedák Sári neve nemcsak Beregszászon maradt fenn. Haláboron 2021-ben kulturális központ nyílt a tiszteletére, ahol a művésznő életművének bemutatására is kialakítottak egy külön helyiséget. A megnyitóról szóló beszámoló a Beregvidéken őrzött Fedák-emlékeket, köztük a beregszászi szobrot és a Beregvidéki Múzeum képeslapgyűjteményét is bemutatta.
Szerelmi botrányok, meghökkentő pletykák, színházi diadalok és egy tragikus pályavég: Fedák Sári élete legalább annyi fordulatot tartogatott, mint azok a darabok, amelyekben a közönség ünnepelte. A 147 éve, 1879. október 26-án (újabb kutatások szerint szeptember 27-én) Beregszászon született primado...
Fennállásának 800. évfordulóját ünnepelte október 25-én Badaló. A Tisza-parti település lakói hálaadó istentisztelettel, ünnepi köszöntőkkel, történelmi visszatekintéssel és gazdag kulturális műsorral méltatták a jubileumot. Az ünnepség egyik legmeghatóbb pillanata az idén nyáron elhunyt Szalai Imre...
A Rákóczi Egyetem 30 éves jubileumi hetéhez kapcsolódva mutatták be Sz. Kárpáthy Kata író, költő-újságíró, az egyetem Filológia Tanszéke egykori diákjának Trivoga című verseskötetét. Az eseménynek az Apáczai Csere János Könyvtár adott otthont október 27-én.
Újabb alkotással gazdagodott Ungvár népszerű miniszobor-gyűjteménye. A város 3. számú, egykori cseh iskolájának kerítésén ezúttal Hurvínek, a cseh bábművészet egyik legismertebb alakja kapott helyet, első színpadi szereplésének századik évfordulója alkalmából.
