Írta: | Forrás: Törilecke | 2025. augusztus 10.
1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva, ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.
1190-ben épült a főépület, de akkor még nem múzeum, hanem erődítmény volt. A XVI. században aztán királyi palotává alakították. Az ötlet, hogy egy mindenki által látogatható múzeumként funkcionáljon, a XVIII. század végén jelent meg. 1791-ben a Nemzetgyűlés kijelentette: „a Louvre és a Tuileriákkal együtt egy nemzeti palota, amely otthont ad a királynak, és összegyűjti a tudományok és művészetek minden műemlékét”.
1793. augusztus 10-én aztán megnyitotta kapuit a Louvre Múzeum, amely a palota egy részét foglalta el: a belépés díjtalan volt, a művészek pedig előnyt élveztek a látogatókkal szemben, akik csak hétköznap csodálhatták meg a gyűjteményeket a Salon Carré-ben és a Grande Galerie-ben. Induláskor összesen 537 festmény volt a múzeumban. Ma a Louvre galériájában kb. 7500 festmény van kiállítva, melynek 70%-a francia művészek alkotása.
Napóleon átnevezte a múzeumot Napóleon múzeummá, és 5000 kiállítási tárggyal bővítette a múzeum állományát, nagyrészt a hadjáratai során szerzett/elkobzott kincsekkel. Később, Napóleon bukása után ezek egy részét visszaadták tulajdonosaiknak. (Uralkodása alatt egyébként Napóleon a Mona Lisát is kisajátította, saját hálószobájába vitette.)
A Mona Lisa a Louvre leghíresebb festménye. A viszonylag kicsi, 53×77 cm-es festményt golyóálló üveg és saját testőrök védik. Hogy kit ábrázol a festmény, az máig rejtély. Bár a Louvre hivatalos álláspontja szerint Lisa Gherardinit, egy firenzei textilkereskedő feleségét ábrázolja, egyes kutatók szerint inkább Lisa del Giocondo, Gherardini sógornője ihlette a festményt. Mások szerint valójában da Vinci nőiesített önarcképe ez a festmény, amivel rejtett homoszexualitását próbálta megjeleníteni.
A Mona Lisának egyébként saját postafiókja is van, sok kedves levelet kap a világ minden tájáról.
1911-ben a Louvre egyik dolgozója ellopta a festményt. Bezárkózott egy szekrénybe, és ott várta meg a zárórát, leakasztotta a festményt, megvárta, míg reggel kinyit a múzeum, majd kabátja alá rejtve a Mona Lisát, egyszerűen kisétált a múzeumból. Csak két évvel később került vissza a múzeumba a festmény, miután a tolvaj megpróbálta a firenzei Uffizi képtárnak eladni, akik azonnal feljelentették. Elmondása szerint semmi rosszat nem akart, csak szerette volna visszavinni a festményt da Vinci szülőföldjére.
Az alatt a két év alatt, amíg nem találták meg a festményt, a múzeum látogatói szabályosan gyászoltak: virágokat, apró ajándékokat, üzeneteket vittek magukkal, és ott hagyták a festmény helyén, sőt, sokan az üres helyét is ugyanolyan áhítattal figyelték, mint ahogy a festményt nézték volna, ha ott lett volna.
A II. világháború alatt a műalkotások jelentős részét vidéki kastélyokba és apátságokba menekítették. Párizs megszállásával egy időben szinte napok alatt megszervezték a történelem egyik legnagyobb műkincsmentő-akcióját. Pár nap alatt teherautókra pakolták a Louvre kincseit, és 37 konvojban titokban vidékre szállítottak mindent. A szinte üres épületet a nácik a máshonnan lopott, elkobzott festmények és műalkotások tárolására használták.
A legenda szerint a Louvre-nek még saját szelleme is van, Belphegor.
A 21 méter magas üvegpiramis 1989-re készült el, és bár ma már Párizs egyik ikonikus épülete, építésekor sokan ellenezték, nemcsak a klasszikus épülettől eltérő stílusa miatt, hanem azért is, mert ez volt az első olyan, a múzeumhoz kötődő épület, amit nem francia tervező tervezett (Ieoh Ming Pei). A nagy piramis mellett van 3 kisebb piramis is a téren.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház együttműködési megállapodást kötött a közös színészképzés indításáról. A partnerség célja, hogy magas színvonalú, gyakorlatorientált képzési lehetőséget biztosítson a régió fiatal tehetségei számára, előseg...
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ezúttal egy emlékkiállításnak ad otthont: a 2025-ben elhunyt Soltész Péter Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett, Hollósy Simon-díjas festőművész alkotásait mutatják be a külképviseleten.
