232 éve nyitotta meg kapuit a Louvre

Írta: | Forrás: Törilecke | 2025. augusztus 10.

1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva, ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.

232 éve nyitotta meg kapuit a Louvre

1190-ben épült a főépület, de akkor még nem múzeum, hanem erődítmény volt. A XVI. században aztán királyi palotává alakították. Az ötlet, hogy egy mindenki által látogatható múzeumként funkcionáljon, a XVIII. század végén jelent meg. 1791-ben a Nemzetgyűlés kijelentette: „a Louvre és a Tuileriákkal együtt egy nemzeti palota, amely otthont ad a királynak, és összegyűjti a tudományok és művészetek minden műemlékét”.

1793. augusztus 10-én aztán megnyitotta kapuit a Louvre Múzeum, amely a palota egy részét foglalta el: a belépés díjtalan volt, a művészek pedig előnyt élveztek a látogatókkal szemben, akik csak hétköznap csodálhatták meg a gyűjteményeket a Salon Carré-ben és a Grande Galerie-ben. Induláskor összesen 537 festmény volt a múzeumban. Ma a Louvre galériájában kb. 7500 festmény van kiállítva, melynek 70%-a francia művészek alkotása.

Napóleon átnevezte a múzeumot Napóleon múzeummá, és 5000 kiállítási tárggyal bővítette a múzeum állományát, nagyrészt a hadjáratai során szerzett/elkobzott kincsekkel. Később, Napóleon bukása után ezek egy részét visszaadták tulajdonosaiknak. (Uralkodása alatt egyébként Napóleon a Mona Lisát is kisajátította, saját hálószobájába vitette.)

A Mona Lisa a Louvre leghíresebb festménye. A viszonylag kicsi, 53×77 cm-es festményt golyóálló üveg és saját testőrök védik. Hogy kit ábrázol a festmény, az máig rejtély. Bár a Louvre hivatalos álláspontja szerint Lisa Gherardinit, egy firenzei textilkereskedő feleségét ábrázolja, egyes kutatók szerint inkább Lisa del Giocondo, Gherardini sógornője ihlette a festményt. Mások szerint valójában da Vinci nőiesített önarcképe ez a festmény, amivel rejtett homoszexualitását próbálta megjeleníteni.

A Mona Lisának egyébként saját postafiókja is van, sok kedves levelet kap a világ minden tájáról.

1911-ben a Louvre egyik dolgozója ellopta a festményt. Bezárkózott egy szekrénybe, és ott várta meg a zárórát, leakasztotta a festményt, megvárta, míg reggel kinyit a múzeum, majd kabátja alá rejtve a Mona Lisát, egyszerűen kisétált a múzeumból. Csak két évvel később került vissza a múzeumba a festmény, miután a tolvaj megpróbálta a firenzei Uffizi képtárnak eladni, akik azonnal feljelentették. Elmondása szerint semmi rosszat nem akart, csak szerette volna visszavinni a festményt da Vinci szülőföldjére.

Az alatt a két év alatt, amíg nem találták meg a festményt, a múzeum látogatói szabályosan gyászoltak: virágokat, apró ajándékokat, üzeneteket vittek magukkal, és ott hagyták a festmény helyén, sőt, sokan az üres helyét is ugyanolyan áhítattal figyelték, mint ahogy a festményt nézték volna, ha ott lett volna.

A II. világháború alatt a műalkotások jelentős részét vidéki kastélyokba és apátságokba menekítették. Párizs megszállásával egy időben szinte napok alatt megszervezték a történelem egyik legnagyobb műkincsmentő-akcióját. Pár nap alatt teherautókra pakolták a Louvre kincseit, és 37 konvojban titokban vidékre szállítottak mindent. A szinte üres épületet a nácik a máshonnan lopott, elkobzott festmények és műalkotások tárolására használták.

A legenda szerint a Louvre-nek még saját szelleme is van, Belphegor.

A 21 méter magas üvegpiramis 1989-re készült el, és bár ma már Párizs egyik ikonikus épülete, építésekor sokan ellenezték, nemcsak a klasszikus épülettől eltérő stílusa miatt, hanem azért is, mert ez volt az első olyan, a múzeumhoz kötődő épület, amit nem francia tervező tervezett (Ieoh Ming Pei). A nagy piramis mellett van 3 kisebb piramis is a téren.

Hírek

  • Probstner Zsófia, a lilaruhás nő

    A magyar festészet egyik legismertebb műve Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című alkotása. A Lilaruhás nő alakját azonban nem érthetjük meg egy másik, talán hasonlóképpen ismert festmény, a Majális nélkül. Ha ugyanis az annak ötletet adó esemény nem valósul meg, valószínűleg a Lilaruhás nő sem ké...

  • 135 éve született Reményik Sándor

    135 évvel ezelőtt született Reményik Sándor erdélyi magyar költő, az erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Versei napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek. Termékeny szerző volt, 1918-tól haláláig folyamatosan jelentek meg kötetei.

  • Színekbe zárt gondolatok: tájképektől a lélek mélyéig – egy autodidakta festő útja

    A festék illata lassan szétterjed a szobában, mint a hajnal első fényei a Kárpátok hegygerincein. Az ecset minden mozdulata történetet mesél – nem tanult mesterektől, nem követte híres elődök nyomát, hanem saját útját járta ki a színek között. Harmincöt évesen, egy egyszerű, anyagi okból vett vászon...

  • Színek, fények, ritmusok – Ortutay-alkotótábort szerveztek Beregszászon

    Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ tornya, bármelyik irányból közelítjük meg Beregszász központját, jól látszik, irányt mutat. A kupolájából pedig elénk tárul az egész város képe. Ami ezúttal hat alkotóművészt ihletett meg, s az itt első alkalommal megrendezett Ortutay Alkotótáborban készült m...

Események

Copyright © 2025 KMMI