1814. április 21-én született Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője.
208 éve Galambos Benjamin néven született Egressy Béni. Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte. Papnak szánták, de a család romló anyagi helyzete miatt tanítóként helyezkedett el. Testvére, Egressy Gábor – aki Petőfi Sándor barátja volt – példája nyomán 1834-ben vándorszínésznek állt, a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekhangját és technikáját csiszolja. Miután hazatért a pesti Nemzeti Színházban karénekes lett, a színészetet zeneszerzői és szövegírói munkával váltotta fel. Olasz, német és francia nyelvből fordított operai és népszínműszövegeket.
Egressy Béni zenésítette meg elsőként Petőfi Sándor verseit, és számos népies műdal szerzője is volt. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózatának megzenésítésével aratta, amit 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Ő írta a Bátori Mária és a Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek.
Egressy Béni részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült, láblövést kapott, felépülése után honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A vár kapitulációja után Klapka Györgytől menlevelet kapott, és visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként dolgozott.
60 népszínmű, illetve vaudeville (francia zenés bohózat) és 19 opera szövegét fordította magyarra.
Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben fiatalon, harminchét évesen Pesten hunyt el.
