A Beregszászi Magyar Gimnázium a 2011–2012-es tanévben méltatja újraindulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból november 11-én egész napos rendezvénysorozatra került sor. A délelőtti órákban Bethlen koráról, valamint a gimnázium történetéről tartottak előadásokat a diákoknak, majd a kora délutáni ünnepi megemlékezésen életfát avattak a gimnázium udvarán. A rendezvényt számos hazai és külföldi társadalmi és politikai elöljáró megtisztelte jelenlétével.
Az ünnepi program kezdetén Babits Mihály Miatyánk című versét Vaskeba Hajnalka, majd Horváth Sándor és Ivaskovics József Mert a haza... című szerzeményét Baraté Edina 6A osztályos tanuló előadásában hallhatták a jelenlévők. Ezután Szabó Árpád, a gimnázium igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
Czibolya Gábor Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma Nemzetpolitikai Államtitkárságának titkári referense Répás Zsuzsanna államtitkár üdvözletét tolmácsolta. A felszólaló az anyanyelven történő tanulás fontosságáról beszélt. Mint mondta, a gimnázium hagyományteremtő, erős intézménye a kárpátaljai magyarságnak.
Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja az egyetemes magyar oktatás részének nevezte a gimnáziumot, amely fennállása óta élni és túlélni akart. A történelem viharai ellenére sem adta fel a magyarság megmaradásáért vívott harcát.
Maksai Attila református lelkész a Józsué könyvéből felolvasott igeszakasszal hívta fel a felnövekvő nemzedék figyelmét az „emlékkövek” állításának fontosságára, amelyek bizonyítják a közös múltat és az összetartozást.
Faragó László, Gyöngyös polgármestere hangsúlyozta: mindannyiunk felelőssége, hogy a jövő nemzedék milyen tudással örökíti át a kultúra továbbépítésének szép és nehéz feladatát. Köszöntője végén a gyöngyösi Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola emléktábláját adta át Szabó Árpád igazgatónak.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt kívánta a gimnázium tantestületének és diákjainak, hogy őrizzék továbbra is a Bethlen Gábor-i örökséget, azt a nemzeti és vallási toleranciát, amely a fejedelemre és Erdélyre volt jellemző. Vigyék tovább és őrizzék az egykori magyar királyi főgimnázium hagyományait igaz magyar hazafiakat nevelve. Röviden felidézte a gimnázium újraindításának nehézségeit, hangsúlyozva, hogy az évek folyamán számos köztiszteletben álló személy tanult ebben az oktatási intézményben. A Beregszászért Alapítvány nevében 3 történelmi térképet, valamint egy nemzeti színű zászlót ajándékozott a gimnáziumnak.
Gajdos István, Beregszász polgármestere örömét fejezte ki, hogy városunk a kárpátaljai magyarság szellemi, gazdasági és kulturális központja adhat otthont a Bethlen Gábor magyar gimnáziumnak, annak a tanintézetnek, amely történelme folyamán a tehetséggondozás, a magyar szó és a magyar szellemiség igazi fellegvárává vált. Az elmúlt 20 év alatt a gimnázium nap mint nap bizonyította, hogy képes megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket vidékünk magyar közössége támaszt az intézménnyel szemben, képes kiválasztani és gondozni a tehetségeket. A diákoknak Mahatma Gandhi szavait idézte útravalóul: „Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod, tanulj úgy, mintha örökké élnél”.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a gimnázium megnyitásának nehézségeiről szólt. Méltatta Udvari István nyugalmazott igazgató munkásságát, aki a kezdetekkor a város legjobb pedagógusait megszólítva olyan erős alapot teremtett, amely 20 évig kitartott. Tóth Árpád gondolataival további erőt, kitartást kívánt a tanári karnak.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke hangsúlyozta: a gimnázium újraindításával vállalt cél és szándék az volt, hogy egy olyan intézmény jöjjön létre, amely tovább örökíti az egykori magyar királyi gimnázium eszmeiségét. Mint mondta, az eltelt 20 év szellemisége méltó az elődök hagyatékához, azonban az épület és a körülmények sajnos nem. Az alelnök az intézmény születésnapja alkalmából egy számítógép-konfigurációt adományozott a gimnáziumnak.
Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy az elmúlt 20 év alatt a diákok tudása és jólneveltsége révén az intézmény megyei és nemzetközi hírnévre tett szert.
Csanádi György a Vérke-parti öregdiákok nevében mondott köszöntőt, felidézve a Magyar Királyi Főgimnázium bezárásának körülményeit, valamint azon pedagógusok neveit, akik egykor az intézmény tanárai voltak. Arra kérte a gimnázium végzős diákjait, hogy csatlakozzanak az öregdiákok köréhez, tiszteljék, becsüljék tanáraikat.
Volodimir Kenéz, a Beregszászi Ukrán Gimnázium igazgatóhelyettese egy megvalósult álomként jellemezte a gimnázium létrejöttét, az intézmény által elért eredményeket az ukrán tannyelvű gimnázium számára is példaértékűnek nevezte. Ajándékként egy Kárpátokat ábrázoló képpel díszített kerámiát adott át Szabó Árpádnak.
A köszöntők elhangzása után Filin Ferenc 6A osztályos tanuló Wass Albert Előhang című költeményét adta elő, majd az intézmény egykori diákjai elhelyezték az összetartozást szimbolizáló platánleveleket a gimnázium kertjében felállított életfán. Az emlékjel az egykori Beregszászi Magyar Főgimnázium 1895-ös indulását és jogutódját, a Beregszászi Magyar Gimnáziumot jelképezi.
A végzett hallgatók nevében dr. Veress Csaba egykori gimnazista szólt a jelenlévőkhöz, aki büszke arra, hogy a 20 évvel ezelőtt újraindult magyar gimnázium első évfolyamának végzőse lehetett.
Késő délután verses-zenés műsorra került sor a városi művelődési házban. A vendégeket, akik megtisztelték jelenlétükkel a nagy múltú intézmény születésnapi ünnepségét, Szabó Éva és Gogola István tanárok üdvözölték. A közönség soraiban ott ültek az egykori és mostani diákok, tanárok, szülők, oktatási szakemberek és neves közéleti személyek, akik annak idején tevőlegesen részt vettek a gimnázium újraindításában.
Ünnepi beszédében Szabó Árpád igazgató visszatekintett az elmúlt 20 évre, felidézte a megtett út fontosabb fordulóit. Röviden beszámolt az intézmény által elért eredményekről, megemlítve a már-már legendásnak nevezhető pedagógusokat, valamint azokat a diákokat, akik járási, megyei, országos, sőt nemzetközi szinten dobogós helyezéseket értek el a tantárgyi vetélkedőkön. A nehézségekről szólva kiemelte, hogy a tanintézet helyhiánnyal küzd. Reményét fejezte ki, hogy közös erővel, összefogással sikerül mihamarabb megoldani ezt a problémát, hogy a gimnázium folytathassa a kárpátaljai magyarság elitképzésének nemes feladatát.
Udvari István, az újraindult gimnázium első igazgatója a kezdetekre emlékezett vissza. Mint mondta, akkoriban sokkal nehezebb körülmények között voltak kénytelenek végezni a munkájukat: nem volt saját épületük, mindössze két főállású pedagógust tudtak foglalkoztatni, a többiek óraadó tanárként tevékenykedtek, ám ezt szívvel-lélekkel tették, ami később meg is hozta a gyümölcsét.
A kulturális műsor nyitószámaként Baraté Edina 6A osztályos tanuló előadásában az Elindultam szép hazámból kezdetű népdalt hallgathatták meg a jelenlévők, majd az egykori végzős diákok elszavalták Wass Albert Üzenet haza című versét. Ezt követően a tanári énekkar előadásában elhangzott Csézy Ez az otthonunk című dala.
A meghívott vendégek közül köszöntötte az ünnepelteket Árendás Péter, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója, Medvigy István, a megyei tanács képviselője, a járási közoktatási osztály egykori vezetője, Zubánics László, az UMNT elnöke.
A pedagógiai munkájuk során elért kimagasló eredményekért a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet oklevelét vehette át Herczog György igazgatóhelyettestől Hnatik-Riskó Márta, Győrffy István, Kocsis Mária, Máté Ágnes, Orosz Magdolna, Pokrityuk Szvitlana, Paládi Éva, Homa György. Braun Béla, a járási tanács elnökhelyettese felolvasta Bihari András, a járási tanács, illetve Ihor Szviscso, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének üdvözletét, majd a járás vezetőségének nevében kiemelkedő pedagógiai munkájuk elismeréseként oklevelet adott át Szabó Árpád igazgatónak, valamint Nedbál Klára, Szabó Éva és Gogola István tanároknak. Lengyel László, a járási közoktatási osztály vezetője szintén oklevéllel ismerte el azon tanárok munkásságát, akik az első napoktól kezdve fáradoznak a gimnazisták tudásának gyarapításán. Ők Horkay Zsuzsanna, Balázsi Borbála, Csulák Erzsébet Katalin, valamint Udvari István.
Michels Antal római katolikus plébános Máté evangéliuma alapján Isten igéjét adta útmutatóul a gimnázium tanárainak és diákjainak: „A kevésben hű voltál, sokat bízok rád”.
A felszólalások után a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos tanulók közös műsorát láthatta a közönség. Zenés irodalmi összeállításukban a beregszászi magyar gimnazisták azokat a szellemi értékeket mutatták be, amelyeket az alma mater falain belül az ismeretek kincsei mellett elsajátítottak. A versek és dalok az összetartozásról, a barátságról, a hitről, a reményről és a szeretetről szóltak, valamint arról, hogy minden általuk megtanult értékkel egy célt igyekeznek szolgálni: szülőföldünk és nemzetünk megmaradását, felemelkedését.
Az ünnepi műsor végén az ötödikes diákok huszártoborzót, az egykori végzősök szatmári táncot adtak elő.
A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.