Írta: | Forrás: MTI | 2023. január 28.
179 éve, 1844-ben született Benczúr Gyula magyar festőművész. A XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt. Munkássága nyomán a XIX-XX. század fordulójának kedvelt műfajává vált a reprezentatív portré.
1844. január 28-án született Nyíregyházán evangélikus családban, ahol vallásos és hazafias nevelést kapott. Kassán végezte a középiskolát, s először e felvidéki városban, a Klimkovits testvérek magániskolájában tanult festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián fejlesztette tudását, 1864-1868 között H. Anschütz, majd Karl von Piloty növendéke volt, s egy ideig együtt dolgozott Szinyei Merse Pállal. Korai alkotásai romantikus életképek (Balatoni halásztragédia) és biedermeier arcképek (Etelka, Gizella) voltak, de Szinyei és Paál László hatására plein air képeket is festett (Erdei tájkép, Pihenés az erdőben).
A nemzeti romantika nálunk Székely Bertalan és Madarász Viktor műveiben jelentkezett először, Benczúr művészete hozzájuk kapcsolódott, bár az ő piktúrájuk tartalmi mélységeit nem érte el. Már az olyan korai, a nemzeti érzések inspirálta művein fellelhető a kivételes ábrázolókészség és a kiváló rajztudás, mint a II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) és a Vajk megkeresztelése (1876), amelyeken a clair-obscure, a fény és árnyék kontrasztja érvényesül. Mestere, Piloty historizmusával szemben témái aktualitást is tartalmaztak, a nemzet elnyomása elleni tiltakozásból fakadtak.
Olasz- és franciaországi tanulmányútján főleg a barokk mesterei, Tiziano, Tiepolo, Tintoretto és Rubens hatottak rá. II. Lajos bajor király rokokó témákat rendelt nála: a XV. Lajos és Dubarry 1874-ben készült el, ezt követte a XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megostromlásakor.
A bajor uralkodó kineveztette a müncheni akadémia tanárává, s 1876-tól 1883-ig itt dolgozott. Ekkor hívták haza az első magyar művészképző, a Mesteriskola igazgatójának.
Az arisztokrácia és a politikai élet alakjairól készült művei közül nevezetesek a gróf Károlyi Lászlóné, I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf, Tisza Kálmán, gróf Tisza István, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán, I. Ferdinánd bolgár cár arcmását megörökítő képei.
Utolsó alkotói korszakában készült a Habsburgok szerepét kiemelő Budavár visszavétele (1896), s hasonló hangulatú volt az 1944-ben elpusztult Millenniumi hódolat is.
Késői történelmi tablóin világosabb kolorit érvényesül, mint pl. a királyi vár Hunyadi-termébe tervezett nyolc monumentális kompozíció két elkészült darabján: a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a Diadalmas Mátyás (1919) című alkotásain. Számos önarcképet, továbbá mitológiai tárgyú képeket is készített: Bacchánsnő, Perseus és Andromeda. Virágokat és puttókat festett a Mályvák között és a Vénus galambjai című vásznain. Kései korszakában is alkotott néhány realista, plein-airhoz közelítő képet (Nő erdőben, Olvasó nő), és számos bibliai tárgyú képet is (Házasságtörő nő, Bűnbánó Magdolna, Jézus az Olajfák hegyén).
Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt.
1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1876 óta szabadkőműves is volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és kitüntetésekkel.
Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor naturalista megoldások jellemzik.
Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
