112 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. szeptember 08.
112 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Tizennégy éves korában ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935. augusztus 11-én kötött házasságot.
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak.
Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.
Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti Miklós teljes kéziratos hagyatékát.
2014. február 15-én hunyt el. Gyarmati Fanni hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.

2014. decemberében jelent meg Gyarmati Fanni naplója a boltokban. Az 1 200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája életét, valamint a házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia – írta a Jaffa Kiadó.
Gyarmati Fanni azért írt, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”.
A kárpátaljai magyar civil szervezetek képviselői 1989, a turulmadaras emlékmű újraavatása óta minden esztendő júliusának derekán megemlékeznek a Rákóczi-szabadságharcról, annak a Tiszaújlak határában megvívott első nyertes ütközetéről. A háború miatt sajnos idén is elmaradt a lovasbandérium, a korh...
Gogola Zoltán negyedik generációs beregszászi festőművész egyéni kiállításának ünnepélyes megnyitójára került sor július 16-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Ezúttal egy olyan művész alkotásai mutatkoztak be a Latorca-parti város közönsége előtt, aki családja művészi örökségét továbbvive saját lát...
Ahhoz, hogy a kedves olvasó világra jöjjön, és a számítógép vagy telefonja képernyőjét nézve olvashassa ezt a bejegyzést, szükség volt két szülőre, négy nagyszülőre, nyolc dédszülőre, tizenhat ükszülőre és harminckét szépszülőre. A sor természetesen folytatható további őseinkkel, de már ez az öt nem...
Történelmi jelentőségű elismerésben részesült a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletével az együttes hivatalosan is megkapta a nemzeti minősítést.