112 éve született Gyarmati Fanni

Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. szeptember 08.

112 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.

112 éve született Gyarmati Fanni

Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Tizennégy éves korában ismerte meg Radnóti Miklóst, akivel 1935. augusztus 11-én kötött házasságot.

Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak.

Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.

Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.

Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.

Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében – a Radnóti-emlékév alkalmából – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.

Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti Miklós teljes kéziratos hagyatékát.

2014. február 15-én hunyt el. Gyarmati Fanni hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.

2014. decemberében jelent meg Gyarmati Fanni naplója a boltokban. Az 1 200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája életét, valamint a házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia  – írta a Jaffa Kiadó.

Gyarmati Fanni azért írt, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”.

Hírek

  • Szelmenc – a kettézárt falu története

    Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak...

  • Újraéled a citeraoktatás Badalóban

    Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója a júliusban, Badalóban megtartott Fiestán jelentette be, hogy Gáti Gyöngyi oktató bevonásával szeptembertől a citeraoktatást is elindítják. Ez a kulturális programjuk a Ritmus és hangműhely nevet kapja.

  • „Mese, mese, mátka” – hagyományteremtés a Kaszonyi kistérségben

    Október 7-én a Kaszonyi kistérségben megrendezték az első kistérségi mesemondó versenyt „Mese, mese, mátka” címmel. Az esemény célja, hogy a népmesék varázsát és tanulságait közvetítse a fiatalabb generációnak, valamint egyúttal hagyományteremtő módon biztosítsa ennek az értékes kulturális örökségne...

  • A magyar színjátszás kárpátaljai bástyája

    A színházaknak különleges atmoszférájuk van, a színpadi játék varázsát semmi sem helyettesítheti, sem a filmszínház, sem a televízió, sem a videó. Egy kisebbségben élő nemzetrész esetében pedig a nemzetiség kultúrájának fennmaradását – ezáltal pedig magának a nemzetiségnek a fennmaradását is – nagyb...

Események

Copyright © 2024 KMMI