106 évvel ezelőtt hunyt el Hollósy Simon festőművész, a kárpátaljai és a magyar festészet meghatározó alakja.
Örmény családban látta meg a napvilágot Máramarosszigeten 1857. február 2-án. Mesterségét Budapesten és Münchenben tanulta. Mestere volt Réti István és Thorma János. 1896-ban létrehozta a híres nagybányai művésztelepet. 1902-től úgy a magyar, mint a más nemzetiségű tanítványait Técsőre vitte festeni, ahol a tájat örökítették meg. A Tisza-parti városban tavasztól őszig különböző összejöveteleket szerveztek.
A Nagy Háború kitörése után Técsőn telepedett le, de átjárt a máramarosszigeti Gyalura is festeni. A nagybányai művésztelep mintájára a Nereszen-hegynél alakította ki a „técsői iskolát”, ahol magániskolaként működött az intézmény. A tandíjas oktatáshoz a helyieknek szállást bérelt, ellátta őket, még modelleket is biztosított, akik népviseletbe voltak öltözve.
Több híres festő tőle tanult, az ukránok közül Brac, Narbut és Ternovec is.
Hollósy nemzetközi munkássága sokaknak szemet szúrt, olyannyira, hogy nem támogatták a técsői iskola áttelepítését Máramarosszigetre.
Vásznain a táj, az emberek, történelmi események elevenedtek meg.
Ady Endre is elismerően írt róla, véleménye szerint zseni és nagyszerű pedagógus volt.
Hollósy Simon haláláig Técsőn élt a Temető utcában, ott is hunyt el 1918. május 8-án.
Bár először itt temették el, felesége kérésére Máramarosszigetre vitték át 1919-ben maradványait.
1987-ben Técsőn Hollósy Simon Magyar Művelődési Kört hoztak létre, Temető utcai lakásán emléktáblát helyeztek el. 1991-ben Szöllősy Tibor kezdeményezésére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalapította a Hollósy Simon Díjat (később megszűnt a szintén róla elnevezett tábor is). Nevét viseli a técsői középiskola, valamint a helyiek galériát is létrehoztak tiszteletére.
Forrás: Dupka György–Fuchs Andrea: Kárpátaljai magyar képzőművészek arcképcsarnoka
