A legtöbbet fordított írónő, a magyar női irodalom legismertebb képviselője, a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar írója. Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain. 105 éve ezen a napon, azaz 1917. október 5-én született Szabó Magda. Szülővárosában, Debrecenben ma több helyszínen is emlékeztek a Kossuth-díjas író, költő és műfordítóra. Egykori iskolájában, amiről népszerű ifjúsági regényéhez Matulát mintázta, most Abigél-kiállítás nyílt.
„Azért különleges október 5-e, mert iskolánk leghíresebb diákja, aki 12 évig járt a Dóczyba, és néhány évig tanára is volt, Szabó Magda születésnapját ünnepeljük” – mutatott rá Tankó Istvánné, a DRK Dóczy Gimnázium igazgatóhelyettese, majd hozzátette: „Tizenkilenc évvel ezelőtt született meg a Matula-napok gondolata az akkori iskolavezetés fejében, és az időpontot úgy rögzítettük, hogy Szabó Magda október 5-ei születésnapja, és az iskola nevét adó Dóczy Gedeon október 11-ei névnapja közé essenek”
Az iskola igazgatóhelyettese kiemelte: Szabó Magda azt mondta magáról, hogy ő maga volt a szabályos szabálytalanság, nagyon nehezen viselte az iskolai kötöttségeket diákkorában, tanár korában is lázadt sokszor a számára érthetetlen kötöttségek ellen, de már befutott íróként nagyon kötődött a Dóczy gimnáziumhoz.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Személyisége alakulásában meghatározó volt szülővárosa hagyománya, szellemisége is. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos diplomát, ezután a helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított, a második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett.
Költőnek indult, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Az időközben a fővárosba költözött lapból kivált fiatal írócsoport alapította meg az Újhold-kört, Szabó Magda első versesköteteit is az újholdas stílus jellemezte.
Az írónőtől 1949-ben visszavonták a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. A hallgatás évei után prózai művei, A Freskó (1958) és Az őz (1959) című regényei hozták meg számára a sikert.
Szabó Magda élete 1959-től sikertörténet, egy olyan stabil írói életút, mely utóéletében is gyümölcsöző, hiszen hatása a kortárs magyar irodalomban érezhető, folyamatosan jelen van. Legnagyobb ma alkotó írónőink nevezik meg első helyen példaként, és sokak első olvasmányélménye köthető ifjúsági regényeihez, gyermekirodalmához.
Szabó Magda alakja megfoghatatlan, sokszínű, izgalmas, és élete mintegy naplószerűen követhető végig műveiben – a „Régimódi történet”, az „Abigél”, „Az ajtó” lapjain. Az írónő nyolcvanöt évesen Für Elise című önéletrajzi regényével engedte különösen közel emlékeihez, fiatalkora történéseihez az olvasót. A tervezett folytatást azonban már nem tudta megírni, a mű varázsához lezáratlansága is hozzájárul.
Ő a valaha legtöbbet fordított magyar író, a világ az utóbbi években fedezte fel magának.
„Az ajtó” című regényét 42 nyelvre fordították le, 2012-ben Szabó István rendezett belőle filmet az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével. Ez volt az egyetlen magyar regény, mely felkerült a The New York Times 10-es listájára.
Az írónő 15 éve, 2007. november 19-én, 90 éves korában hunyt el kerepesi otthonában, békésen, olvasás közben érte a halál.
Mától Szabó Magda nevét viseli egy budai útszakasz, a Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti – ezidáig névtelen – terület.
