10 tény a berlini falról

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. november 09.

Idén 32 éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, amely évtizedekig a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe volt.1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t.

10 tény a berlini falról

1. A falat elsősorban a további kivándorlás megakadályozása miatt kezdték el építeni.

2. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, amelynek építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

3. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

4. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

5. A Nyugat-Berlinbe történő szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat és 3-6 nap szabadságot kaptak.

6. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városiakat.

10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak.

Hírek

  • Nem csak a muzsikusnak van dalból a lelke – Hangszerbemutató a beregardói Perényi Kultúrkúriában

    Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...

  • Kárpátalja anno: férfiak Bótrágy múltjából

    A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.

  • Pászkaterítő-kiállítás és nagyböjti ételbemutató Beregszászban

    Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.  

  • Ünnepi hagyományok a Nagyberegi Tájházban

    Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.

Események

Copyright © 2026 KMMI