10 tény a berlini falról

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. november 09.

Idén 32 éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, amely évtizedekig a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe volt.1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t.

10 tény a berlini falról

1. A falat elsősorban a további kivándorlás megakadályozása miatt kezdték el építeni.

2. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, amelynek építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

3. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

4. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

5. A Nyugat-Berlinbe történő szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat és 3-6 nap szabadságot kaptak.

6. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városiakat.

10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak.

Hírek

  • Száz perc – száz emberért: Beregszászi Olga és barátai jótékonysági koncertje Budapesten

    A Vérke-parti városból származó Beregszászi Olga művésznő Budapesten évek óta nagyszabású jótékonysági koncertet szervez több művésztársának közreműködésével és számtalan barátjának segítségével, melynek mottója „Száz perc száz emberért”. Az ebből származó adományokat aztán a művésznő, Beregszász dí...

  • Felhangolva: Ferku Szilveszter

    Egyre gyakrabban tűnik fel a közönség előtt. Hallhattuk már szavalni, gitározni, énekelni, és nemsokára egy színházi előadásban is látható lesz. A sokoldalú előadóművész nem más, mint Ferku Szilveszter, aki a beszélgetés alatt szívesen mesélt művészi pályafutásának korábbi és jelenlegi alakulásáról.

  • Ezerötszáz fős nézősereg: Vitéz László Kárpátalján

    Mielőtt felgördült volna a függöny, Pályi János magyarországi bábművész a beregszászi színházban kényelmesen bekuckoló gyerekekkel együtt azt próbálta megfejteni, hogy mi szükséges egy bábelőadás létrejöttéhez. Kellenek hozzá bábosok, előadótér, közönség, sorolták a kisiskolások. No és természetesen...

  • A Víziboszorkány Munkácson és Beregszászban is nagy siker volt

    A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban április folyamán előadást tekinthet meg a nagyérdemű. A minap Meister Éva, Magyar Művészetért-díjas, EMKE-Életműdíjas színművész, a Magyar Kultúra Lovagja rendezésében és előadásában láthattuk a Víziboszorkány című monodrámát, melyet Kemény János azonos ...

Események

Copyright © 2024 KMMI