10 tény a berlini falról

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2021. november 09.

Idén 32 éve, 1989. november 9-én omlott le a berlini fal, amely évtizedekig a második világháború utáni Európa megosztottságának jelképe volt.1949-től 1961-ig, a fal megépítésének kezdetéig közel 3 millió keletnémet hagyta el az NDK-t.

10 tény a berlini falról

1. A falat elsősorban a további kivándorlás megakadályozása miatt kezdték el építeni.

2. Az NDK vezetése „antifasiszta védőgátnak” tekintette a falat, amelynek építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Willy Brandt fasisztának és „egy új koncentrációs tábor külső falának” nevezte a határzárat.

3. A fal számos családot szakított el egymástól, és megépítése után korábban Nyugat-Berlinben dolgozó NDK-állampolgárok tízezrei voltak kénytelenek új munka után nézni.

4. A fal megépítésének kezdetén a berlini fal mindkét oldalán hangosbeszélőket állítottak fel, amelyeken folyamatosan üzengettek egymásnak keletiek és a nyugatiak.

5. A Nyugat-Berlinbe történő szökést megakadályozó határőrök átlag 100-200 keletnémet márka jutalmat és 3-6 nap szabadságot kaptak.

6. A 70-es évek elejétől az NSZK „új keleti politikájának” eredményeként csökkentek a nyugat-berliniek keleti, valamint a keletnémetek nyugati városrészbe történő utazásának korlátozásai.

7. A berlini falnál 1989. február 6-án történt az utolsó gyilkosság. A 20 éves Chris Gueffroyt lelövő határőr 150 keletnémet márka jutalmat kapott.

8. A szabadság hiánya sokaknál pszichés problémákat okozott. Az ún. falbetegség miatt kelet-berliniek tömegei voltak kénytelenek pszichiáterhez fordulni.

9. A falhoz legközelebb lakó kelet-berlinieket jóval súlyosabban érintette az alkoholizmus, a depresszió és a családon belüli erőszak, mint a távolabb élő városiakat.

10. A Nyugat-Berlint körülzáró két betonfal közötti ún. halálsáv a nyulak lakhelyévé vált. A fal lebontása után számos állatot agyontapostak, míg a többiek javarészt a környékbeli bokrokban kerestek menedéket, ám sokan közülük éhen haltak.

Hírek

  • Szembesülve az idővel – rendhagyó irodalmi est Vári Fábián Lászlóval

    A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában különleges, elgondolkodtató estre invitálták Vári Fábián László, Kossuth- és József Attila-díjas költőt, aki őszintén mesélt életútjáról, munkásságáról, s közben kedvenc verseiből is felolvasott néhányat.

  • Szeretetből szőtt gyönyörű emlék – Anyák napi pályázat eredményhirdetése az Ortutay Központban

    Meghitt, ünnepi hangulat lengte be május 2-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központot, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az Ortutay Központ közös szervezésében meghirdetett anyák napi versíró és fotópályázat eredményhirdetésére került sor. Az alkalom nem csupán díjátadó volt...

  • A néptáncban talált újra egymásra az ungvári magyarság

    Fergeteges hangulat, önfeledt tánc és közösségi összetartozás jellemezte az ungvári Magyar Udvar étteremben megrendezett táncházat, amely ismét bebizonyította: a magyar népi kultúra élő, és ma is képes összekovácsolni az ungvári magyarságot.

  • Frank Sinatra története Beregszászban

    Különleges színházi élményben lehetett része április 28-án a beregszászi közönségnek: a legendás Frank Sinatra életét és pályájának meghatározó fordulópontjait bemutató Frankie – a király és a kárhozott című monodráma telt ház előtt került színre. Az est nem csupán egy életrajzi előadás volt, hanem ...

Események

Copyright © 2026 KMMI