Írta: | Forrás: lelepo.hu | 2023. augusztus 20.
Az augusztus 20-i tűzijáték a nemzeti összetartozásunk egyik szimbóluma azon túl, hogy az államalapításunk ünnepének csúcsa is. Nem mindig élvezhettük azonban a csodálatos fényjátékot Budapest ikonikus látképe felett. A történelem viharai ugyanis egy időre elhallgattatták az ünnepet. Összegyűjtöttünk róla tíz érdekességet.
1. Az első Szent István napi tűzijáték 1829-re datálható.
2. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után nem volt lehetőség az ünneplésre, egészen 1860-ig, amikor a korhoz képest meglepően látványos show-n mutatták volna be Szigetvár ostromát. Az utolsó pillanatban azonban túlságosan veszélyesnek találták, ezért a tűzijátékot törölték. A várakozó tömeg dühében tört és zúzott.
3. Az 1920-as években kezdték el igazán ünnepelni Szent István napját. Ünnepélyesen felvonták az országzászlót, megtartották a körmenetet és ismét lőttek ki rakétákat a Gellért-hegyről.
4. Az 1930-as évek végétől már zene aláfestést is kapott az ünnepi tűzijáték.
5. Az 1900-as évek leglátványosabb tűzijátéka 1937-ben, az Eucharisztikus Világkongresszus évében volt, amikor a Gellért-hegy csúcsán egy ötven méter magas bengáli fénnyel megvilágított keresztet helyeztek el.
6. A valahavolt legmeghatóbb tűzijáték 1938-ban volt és Petróczy Gyula főhadnagy nevéhez kapcsolódik. Ezen a napon villanyégőkből a Gellért-hegy oldalába a Trianon előtti és utáni Magyarország hatalmas térképét rakta ki.
7. Az 1956-os forradalom leverése után tíz évre betiltották.
8. 1991-ben augusztus 20-át Magyarország állami ünnepévé nyilvánították, az esti tűzijáték azóta is a fénypontja a programfolyamnak.
9. Idén a Tűz és fények játéka részeként 34 ezer pirotechnikai effekt, grandiózus fényjáték, épületfestés, tűz alkotta úszó virágszőnyeg, lézershow és több száz drón óraműpontos repülése lesz látható.
10. 2023-ban az ünnepi tűzijáték középpontjában az a meghatározó történelmi mozzanat áll, amikor Szent István király a Szent Koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
