Írta: | Forrás: lelepo.hu | 2023. augusztus 20.
Az augusztus 20-i tűzijáték a nemzeti összetartozásunk egyik szimbóluma azon túl, hogy az államalapításunk ünnepének csúcsa is. Nem mindig élvezhettük azonban a csodálatos fényjátékot Budapest ikonikus látképe felett. A történelem viharai ugyanis egy időre elhallgattatták az ünnepet. Összegyűjtöttünk róla tíz érdekességet.
1. Az első Szent István napi tűzijáték 1829-re datálható.
2. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után nem volt lehetőség az ünneplésre, egészen 1860-ig, amikor a korhoz képest meglepően látványos show-n mutatták volna be Szigetvár ostromát. Az utolsó pillanatban azonban túlságosan veszélyesnek találták, ezért a tűzijátékot törölték. A várakozó tömeg dühében tört és zúzott.
3. Az 1920-as években kezdték el igazán ünnepelni Szent István napját. Ünnepélyesen felvonták az országzászlót, megtartották a körmenetet és ismét lőttek ki rakétákat a Gellért-hegyről.
4. Az 1930-as évek végétől már zene aláfestést is kapott az ünnepi tűzijáték.
5. Az 1900-as évek leglátványosabb tűzijátéka 1937-ben, az Eucharisztikus Világkongresszus évében volt, amikor a Gellért-hegy csúcsán egy ötven méter magas bengáli fénnyel megvilágított keresztet helyeztek el.
6. A valahavolt legmeghatóbb tűzijáték 1938-ban volt és Petróczy Gyula főhadnagy nevéhez kapcsolódik. Ezen a napon villanyégőkből a Gellért-hegy oldalába a Trianon előtti és utáni Magyarország hatalmas térképét rakta ki.
7. Az 1956-os forradalom leverése után tíz évre betiltották.
8. 1991-ben augusztus 20-át Magyarország állami ünnepévé nyilvánították, az esti tűzijáték azóta is a fénypontja a programfolyamnak.
9. Idén a Tűz és fények játéka részeként 34 ezer pirotechnikai effekt, grandiózus fényjáték, épületfestés, tűz alkotta úszó virágszőnyeg, lézershow és több száz drón óraműpontos repülése lesz látható.
10. 2023-ban az ünnepi tűzijáték középpontjában az a meghatározó történelmi mozzanat áll, amikor Szent István király a Szent Koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
