Egy késő őszi kárpátaljai utca képe villan be: ködös táj, fagyos aszfalt, füstszagú levegő. Néha felugat egy kutya, elgurul egy zsiguli, aztán hirtelen csönd, csak a légiriadó tompa hangja kúszik át a háztetőkön. Ebbe a szürke–kék világba helyezi nézőit a munkácsi származású Fényes András új filmje, a Hidegfüst. Nem történelmi tablót látunk, hanem mai kárpátaljai embereket, akik a hétköznapok apró rutinjaiba kapaszkodva próbálnak túlélni, miközben mindent áthat a bizonytalanság. A kisjátékfilm egy kárpátaljai magyar család mindennapjain keresztül mutatja meg a háború idején tapintható feszültséget – és azt a makacs reményt, amely mégis átsüt mindenen. A forgatókönyv-alapot Shrek Tímea A lyukak a falba című novellája adta. Operatőr: Paris Viktor Kjeld, a kárpátaljai külsőket Fagyas Krisztián vette fel, a producer Pallagi-Fényes Krisztina. A zenét Honyecz Ferenc (a The Garland Band alapítója) szerezte, közreműködik Shir-Ran Yinon hegedűművész.
– Honnan indult ez az egész?
– A háború első évében Budapestre költöztem. A Kijevben szerzett film- és tévérendezői diplomámmal a kezemben előbb statisztaként kezdtem, majd színészként dolgoztam egy rövid ideig, utána rendezőasszisztens lettem, közben készítettem rövidfilmeket is. 2023 nyarán az operatőrömmel azon gondolkodtunk, csinálnunk kell valamit. Olvastunk, keresgéltünk, így „talált rám” Shrek Tímea novellája. Az írást eltettem a fiókba, mert más munkáim is voltak, de tavasszal újra elővettem, felhívtam Tímeát, és beleálltunk. Közösen forgatókönyvvé formáltuk, elküldtem producereknek és filmes barátoknak – jó visszajelzések jöttek, de mindenki tele volt projektekkel, senki sem akarta vállalni a finanszírozást. Úgy döntöttem, megcsináljuk saját erőből. A költségvetés útközben a duplájára nőtt, de megoldottuk. indult, ám hosszabb lett, így már tévéfilm-kategóriába hajlik.
– Miért pont Hidegfüst? Mit jelent a cím?
– A füstölésre, füstölődésre utal. A filmben a család 2022 késő őszén úgymond pácolódik a háborús közhangulatban, lassan átjárja őket a tehetetlenség, a félelem. Ez a füst nem éget, de mindent beborít.
– Mit szeretne, hogy a néző magával vigyen?
– Hogy minden rossznak vége lesz egyszer. Az alagút végén van fény, ha egymásba kapaszkodunk. A kárpátaljai magyar közösség sokat kibírt, most is az összetartás adhat erőt.
– A film magyarul szól, ám erős kárpátaljai ízzel.
– Fontosnak tartottuk a dialektus megtartását, mert ez az identitásunk része. Szinkron nem készül hozzá, hiszen angolul ezt lehetetlen lett volna átadni ugyanúgy. A kevert szófordulatok – magyar, ruszin, ukrán, német, szlovák – adják a hitelességet. Aki nem ismeri a kárpátaljai nyelvjárást, az is ráérez a jelentésre, és talán ettől is egy lépéssel közelebb kerül hozzánk.
– Ha már itt tartunk, ön szerint segíthet a film megérteni a kárpátaljai valóságot külföldieknek is?
– Reméljük. Ez lenne az egyik cél. Sokan nem értik, hogyan lehet valaki magyar nemzetiségű Ukrajnában, hogyan is élnek a kárpátaljaiak, ott hogyan csapódik le a háború. A film megmutatja, ugyanabban a háborús országban élnek, ahol a távolban élők is ugyanúgy aggódnak a szeretteikért. A mindennapi feszültség „univerzális” nyelven szól.
– Politikai állásfoglalás van a filmben?
– Tudatosan kerültük. Nem pártpolitikai vita ez az alkotás, hanem egy család története. A tényeket mutatjuk: áramkimaradások, fűtésgondok, férfiak, akik óvatosabban járnak az utcán, nehogy elvigyék őket katonának. A háttér a háború, de a fókusz az embereken marad.
– Hol forgattak?
– A külső felvételeket Munkácson és Beregszászban Fagyas Krisztián rögzítette. A belső jelenetek Budapest környékén készültek Paris Viktor Kjeld operatőrrel; Budaörsön és a Pest megyei Sóskúton olyan utcákat találtunk, amelyek megtévesztően „kárpátaljaisak”. Egy hónapnyi helyszínvadászat kellett hozzá, de megérte.
– Mekkora csapattal dolgoztak, és mi volt a legnagyobb kihívás?
– A stáb öszlétszáma 15-20 ember volt, forgatási napokon kb. 6-9 ember dolgozott együtt. Kicsi, rugalmas csapat, de mindenkit összehangolni – időpontok, jelenetek, technika – komoly logisztika volt, hiszen mindenki dolgozik, és a szereplők zöme kárpátaljai.
– Mennyit engedett az improvizációnak?
– Sokat. A novellához ragaszkodtunk és igazodtunk, de hamar kiderült: az improvizáció életet lehel a jelenetekbe, zamatosabbá teszi az egészet. Több beállás, több kamera, szabad játék, és sokszor mondanom sem kellett, a színészek ráéreztek. Varga József az após szerepében például brillírozott.
– A zene sötétebb tónust ígér a trailer alapján. Hogyan épült fel a hangvilág?
– Honyecz Ferenc a forgatókönyv és a nyers vágás alapján írt egy tízszámos anyagot – egyszerre törékeny és erős. Vettünk fel részeket a Tom-Tom Stúdióban, közreműködött a diósdi énekkar; más szólamok Kölnben és Lipcsében készültek. A hegedűszólamokat Shir-Ran Yinon játssza.
– Valami kulisszatitok, amiért érdemes „éles szemmel” nézni?
– A dialektus szinte külön szereplő. Nem magyarázunk, nem lábjegyzetelünk – a néző fejtse meg, „bontsa ki”. A mi nyelvjárásunk utánozhatatlan. Úgy vélem, ilyen személyes hangú, jelen idejű kárpátaljai történettel ritkán találkozni. Ez a film ettől lesz igazán saját.
– Happy end-re (boldog befejezésre) számítsunk?
– Én annak szántam. A tesztvetítéseken mégis mindenki mást olvasott ki belőle – és ez nekem tetszik. A film utóélete a néző fejében folytatódik.
– Mikor láthatjuk?
– Most nevezünk fesztiválokra, 2025 őszétől 2026 nyaráig futtatjuk itthon és külföldön. Utána kisebb művészmozikban tervezünk vetítéseket, és van egy komoly platform, amely licencelné is, érdeklődik a jogbérlésről. Kárpátalján a fesztiválidőszak után turnét szervezünk Shrek Tímeával.
– Mi jön ezután?
– Egy dokumentumfilm Paris Viktor Kjeld operatőrrel, majd egy nagyjátékfilm van még tervben, négy kárpátaljai fiatal hosszabb történetével. Erről viszont egyelőre nem árulhatok el többet. A Hidegfüst készítése mély nyomot hagyott bennem, remélem a nézőkből is hasonló érzéseket vált ki.
