10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. február 16.

Bár boldog házasság az Árpád-házi királylányok közül csak keveseknek adatott, férjeik között magas rangú urakat, bizánci császárokat, lengyel fejedelmet, kijevi herceget és szerb királyt is találunk. Nem minden lányra várt hitvesi sors, többen Istent szolgálva találták meg földi hivatásukat.

10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról

1. Árpád-házi Judit, Géza és Sarolt elsőszülött gyermekeként Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem, majd Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége lett. Nevét az Ószövetségből ismert, városmentő hős asszonyról kapta.

2. IV. Béla és Nikaiai Márta legidősebb gyermeke, az 1999-ben, hatszázezer hívő előtt II. János Pál pápa által szentté avatott Kinga ma Lengyelország és Litvánia védőszentje.

3. Szent László idősebb leánya, Lea hercegnő apjának a kunoktól való félelmében, mintegy biztosítékként került Kijevbe, s lett Jaroszláv kijevi herceg hitvese.

4. Szent László másik lánya, Piroska bizánci császárné II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége volt. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját, mely során az ünneplők tüzes virágokkal hintik a templomok padlózatát.

5. Margit királyi hercegnő és II. Iszaakiosz bizánci császár frigyét egy különös törvény értelmében adók formájában a birodalom lakóinak kellett megtéríteniük a konstantinápolyi nagy császári palota javára.

6. V. István gyermeke, Katalin egy szokatlan leányvásár során lett szerb királyné: a macsói bánságot megtámadó, majd elfogott I. Uros király csak akkor szabadulhatott a fogságból, ha fia, a trónörökös elveszi István 12 éves lányát.

7. Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények hercegnőjének is szokás nevezni: már az első gyermekének születése után, 15 évesen menedékhelyet teremtett a gyermekeknek, férjével pedig a hajléktalanoknak szegényházat alapítottak.

8. Szent Margit esetében bátyjának, V. Istvánnak a kezdeményezésére már 1271-ben megindult a szentté avatás pápai elővizsgálata, de arra csak több mint hatszáz esztendővel később, XII. Pius pontifikátusa alatt (1942. július 23.) került sor.

9. A jó sakkozó hírében álló Boldog Jolán nevének pontos eredete a mai napig nem tisztázott: egy 19. századi történeti munka által Ilonának (Jolan) nevezett királyné a poseni levéltár szerint Jolánta, az apja, IV. Béla meglátogatásáról fennmaradt forrás azonban Jolennek szólítja.

10. Az utolsó Árpád-házi lány, Boldog Tössi Erzsébet III. András és Fenenna gyermeke volt. Édesapja korai halála után elhagyta az országot, 1310-től 28 éven át, élete végéig a tössi Domonkos-rendi házban lelt otthonra.a

Hírek

  • Nem csak a muzsikusnak van dalból a lelke – Hangszerbemutató a beregardói Perényi Kultúrkúriában

    Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...

  • Kárpátalja anno: férfiak Bótrágy múltjából

    A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.

  • Pászkaterítő-kiállítás és nagyböjti ételbemutató Beregszászban

    Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.  

  • Ünnepi hagyományok a Nagyberegi Tájházban

    Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.

Események

Copyright © 2026 KMMI