-
Balla László
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
(1956-ig Bakó László)
Költő, író, műfordító, újságíró
(Pálóc /Pavlovce nad Uhom, Szlovákia/, 1927. július. 23. – Ungvár, 2010. október 28. )
1938–1945 között Kassán, majd az Ungvári Drugeth Gimnáziumban és a Kisvárdai Gimnáziumban végezte tanulmányait. Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is. 1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be. -
Balla Teréz
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, pedagógus
(Nagypalád, 1951. december 25.)
Földműves családban született. Általános iskolába szülőfalujában végezte, majd Tiszapéterfalván érettségizett. Az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanult. Friss diplomával a kezében Joskár-Olába utazott, ahol a Mari Tudományos Kutatóintézet nyelvészeti osztályának munkatársa lett. A finnugor-kutatásokat abbahagyta, visszatért szülőföldjére. 1978-tól a Nagyberegi Középiskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára. 1968 óta publikál. Aktív tagja volt a Kovács Vilmos védnöksége alatt működő Forrás Ifjúsági Stúdiónak, szűkebb pátriájában részt vállalt a folklórgyűjtésben. -
Balogh Balázs
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, újságíró
(Beregsom, 1941. október 4. – Pécs, 2012. április 27.)
Parasztcsaládban született. A középiskolát 1958-ban Mezőkaszonyban végezte el. Volt úttörővezető (Gut község), rövid ideig komszomol-funkcionárius. Majd 1960–61-ben történelmet és földrajzot tanított Beregújfaluban. 1961–1964-ben katonai szolgálatát végezte. Leszerelés után 1964 és 1965 között történelemtanár a mezőkaszonyi középiskolában. 1965 júniusától a Kárpáti Igaz Szó munkatársa, később a mezőgazdasági rovat vezetője. 1967-ben történelemből tanári diplomát szerzett az ungvári egyetem levelező tagozatán. Első versét 1955-ben közölték a Tavaszi napsütés című gyermekverskötetben. -
Balogh Edgár
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
(Családi nevén Kessler)
Publicista, szerkesztő
(Temesvár, 1906. szept. 7. – Kolozsvár, 1996. jún. 19.)
Apai ágon nagyszebeni szász családból származik. 1926-ban fölvette anyja családnevét. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a prágai német egyetem filozófiai karának hallgatója. EtnogŹráfusnak készült. Újságírói pályáját a Prágai Magyar Hírlapnál kezdte. A Sarló-mozgalom elindítója és egyik szervezője volt. 1931-ben Fábry Zoltánnal az Út című prágai folyóirat szerkesztője. A 30-as évek elején a felvidéki Sarlósok kárpátaljai falujárásainak egyik aktív szervezője és résztvevője volt. Élénk kapcsolatban állt a munkácsi Sáfáry László költővel Bertók János főiskolai hallgatóval, és Lőrincz Gyula képzőművésszel, akik elkísérték kárpátaljai nyári vándorlásaira is. -
Balogh Irén
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Újságíró
(Beregsom, 1944. december 7. )
Földműves családban Beregsomban született, Balogh Balázs költő huga. Az általános iskola elvégzése után a helyi mezőgazdaságban dolgozott hét éven keresztül, majd a péküzemben vállalt munkát. Könyvtárosként is dolgozott. Esti középiskolában érettségizett 1964-ben, majd 1965-1970 között az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom tagozatának diákja, itt szerzi meg a magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát. 1970-től 2003-ig a Beregi Hírlap /korábban: Vörös Zászló/ főmunkatársa. Évekig a beregszászi irodalmi kör vezetője volt. Az 1993-ban megalakult Beregszászi Járási Mozgáskorlátozottak Egyesületének alapítója, később elnöke. -
Bartha Gusztáv
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Költő, író
(Mezővári, 1963. szeptember 19. – Munkács, 2022. november 10.)
Parasztcsaládban született. 1980-ban, a helyi középiskolában érettségizett, ezt követően az ottani gazdaságban dolgozott. Tanult szakmája szakács. Versei, drámái költeményei 1980-tól jelennek meg a Beregi Hírlapban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Hatodik Síp és a Pánsíp című folyóiratokban és a helyi antológiákban. A 80-as évek elejétől publikál. 1988-ban egyik alapító tagja volt a József Attila Alkotóközösségnek. Tanítómesterei: Vári Fábián László, Horváth Anna. Szerepel verseivel a Razzia című pályakezdő fiatalok antológiájában, amelyet a Galéria Kiadó adott ki 1993-ban. -
Bendász Dániel
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Görögkatolikus pap, kerületi esperes, egyháztörténész
(Ungvár, 1938. november 6. – Nagyszőlős, 2019. december 25.)
Édesapja dr. Bendász István (1903–1991) helytörténész, egyháztörténész, parochus, kanonok. 1993-ban Ungváron elvégezte dr. Ortutay Elemér teológus által illegálisan vezetett papi szemináriumát, 1993. augusztus 29-tól felszentelt áldozópap. Kutatási területe: a munkácsi egyházmegye múltja és jelene. Első publikációjának anyagát elhunyt édeasapja hagyatéka alapján állította össze és jelentette meg 1992-ben Az Extra Hungarorum. A Hatodik Síp Antológiá-ban (A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjainak névsora). -
Bendász István
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Helytörténész, egyháztörténész, parochus, kanonok (Borhalom/Boboviscse, 1903. augusztus 3. – Beregszász, 1991. augusztus 13.)
Bendász Mihály görög katolikus pap családjában született. 1928-ban Gebé Péter munkácsi püspök szentelte pappá, ezt követően a técsői járási Taracújfalu papjává nevezték ki. 1941-ben Sztojka Sándor püspök az Ugocsa megyei Felsőveresmart parochusává nevezte ki. 1949. május 27-én itt tartóztatták le és július 18-án 25 évi javító munkatáborra, utána 5 évi polgárjog-fosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Fogságának történetét Öt év a szögesdrót mögött című könyvében írta le. 1955 januárjában rokkantan tért haza. -
Berniczky Éva
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Író, szerkesztő
(Beregszász, 1962. december 29.)
Szülővárosában érettségizett, majd az Ungvári Állami Egyetemen 1987-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1993 óta publikál. Eleinte gyermekneveléssel, oktatással foglalkozó cikkeket közöl a helyi sajtóban. Kárpátaljai szerzők könyveit szerkeszti, meséket ír, de fő műfaja a novella. A Kárpátaljához kötődő periodikák mellett főleg magyarországi orgánumok közlik írásait: Bárka, Holmi, Eső, Élet és Irodalom… Az utóbbi lapnak 2004-ben állandó tárcaírója. Szerepel számos gyűjteményes kiadványban (Lecke, Körkép, Éjszakai állatkert...). Internetes orgánumokban is publikál (zEtna, Szabad Formák, Terasz, Litera). -
Borbély Edit
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Irodalmár, adjunktus
(Técső, 1948. november 27.)
1966-ban érettségizett a Técsői 3. Sz. Középiskolában. 1972-ben az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karának magyar tagozatán filológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerez. 1972-től 1988-ig a Kárpátontúli Ifjúság szerkesztőségében fordító és olvasószerkesztő. 1988-tól 1994-ig a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségében a belpolitikai rovat fordítója és szerkesztője. 1994-től a magyar nyelv és irodalom tanszék oktatója. Mai magyar nyelvet, helyesírási gyakorlatot, fordításelméletet és gyakorlatot tanított. Nyugdíjba vonulása után Egerben telepedett le.
