Balla László

Írta: | Forrás: | 2018. december 27.

(1956-ig Bakó László)

Költő, író, műfordító, újságíró

(Pálóc /Pavlovce nad Uhom, Szlovákia/, 1927. július. 23. – Ungvár, 2010. október 28. )
1938–1945 között Kassán, majd az Ungvári Drugeth Gimnáziumban és a Kisvárdai Gimnáziumban végezte tanulmányait. Ezt követően szobrászatot tanult az Ungvári Képzőművészeti Főiskolán (1945–1946), a Pécsi Tudományegyetemen pedig tanári vizsgát tett 1946-ban. Később szobrászként dolgozott. 1946–1947 között vezette a Kárpátaljai Szépművészeti Szalont is. 1947–1951 között a Kárpáti Igaz Szó olvasószerkesztője, 1951–1953 között pedig a Kárpátontúli Területi Kiadó szerkesztője volt. 1953–1960 között a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadó magyar és lengyel szerkesztőségének főszerkesztői posztját töltötte be.

Balla László

1954–1960 között az Ungvári Állami Egyetem első magyar irodalom tanáraként dolgozott. 1960–1964 között szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. 1964–1965 között a Kárpáti Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője volt. 1965–1987 között a Kárpáti Igaz Szó című lap főszerkesztője, 1977-től tíz évig az Ukrajnai Írók Szövetségének vezetőségi tagja volt. 1987-ben vonult nyugdíjba. 2005-ben az átalakult és újraalapított Kárpáti Igaz Szó szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke lett és heti rendszerességgel publikált is a lapban. Egész pályája során, különösen 1950–1988 között a kárpátaljai magyar alkotó értelmiség megosztó személyisége volt. Mint a kommunista párt hű katonája és ideológiai frontharcosa, heves vitában áll a 60– 70-es években Kovács Vilmos költővel, magyar polgárjogi aktivistával és az általa irányított Forrás Ifjúsági Stúdió tagjaival. 1971-ben a József Attila Irodalmi Stúdió megalapítója és elnöke volt. 1987-ben megalapítója és elnöke az ungvári Drávai Gizella Magyar Közművelődési Egyesületnek. 1988-ban egyik alapító tagja a József Attila Alkotóközösségnek. 1989-ben egyik alapító tagja a KMKSZ-t létrehozó tíztagú szervezőbizottságnak, 1989–1992 között a KMKSZ-választmány tagja.

1950–1957 között Bakó László néven írt. Mintegy 50 könyv szerzője, szépirodalmin kívül publicisztikai, művészettörténészi és pedagógiai szakírói munkásságot is kifejt, több tankönyv szerzője. Fő műfaja a novella. Az ötvenes években megjelent verseskötetei a kötelező sematizmus jegyében születtek. Novelláiból, verseiből, regényeiből több ukrán és orosz fordításban is megjelent. A rendszerváltás után, részben korábbi (a sematizmus és a szocialista realizmus jegyeit is viselő) életművét felülírva, új regényfolyamba kezdett, ennek hét kötete A végtelenben találkoznak összefoglaló cím alatt jelent meg. Ungváron 83 éves korában hunyt el.

Elismerések, díjak: Az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének díszoklevele (1977); Ukrajna Érdemes Népművelője cím (1980); A Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1987); HM és a Magyar Írószövetség nívódíja (1995); Tisztelet Jele rendjel (1971); Kiváló munkáért érem (1970); Munka veteránja érem (1983); Ukrajna Legfelső Tanácsának díszoklevele (1977); Nagy Lajos-díj (1998); Lakitelek Alapítvány Különdíja (1992); Ivan Franko-díj (1995) ; Salvatore Quasimodo költői verseny elismerő oklevele (1997); a Magyar Napló film-novellapályázatának második díja (1998); Kincskereső regénypályázatának díja (1998), Fegyir Putusnyak-díj (2007).

Művei: Zengj hangosabban, versek, Ungvár, 1951; Kitárom karom, versek, Ungvár, 1954; Rohanó évek sodrában, Ungvár, 1956; Kip-kop kalapács, gyermekversek, Ungvár, 1959; Nyári lángok, versek, Ungvár, 1961; És felgördül a függöny, riportok, Ungvár, 1961; A holnap öröméért, riportok, Kijev-Ungvár, 1961; Ez az a város, karcolatok, Ungvár, 1962; A „Juventus-1” űrutasai, ifjúsági regény, Ungvár- Budapest, 1963; Meddőfelhők, regény, Ungvár, 1964; Hidi Pista biciklista, ifjúsági regény, Ungvár-Budapest, 1965; Parázs a hóban, novellák, Ungvár, 1967; A világóra ketyegése, novellák, Budapest- Ungvár, 1970; Tapsi-titok, gyermekversek, Ungvár, 1972, második kiadás, 1973; Értekezem, tehát vagyok, humoreszkek, szatírák, 1973; Csillogó, lobogó, vibráló tájak, riportok festőkről, Ungvár, 1975; Nevető csillagok, gyermekversek, Ungvár, 1976; Visszapillantó tükör, válogatott írások, Ungvár, 1977; Totális fényben, novellák, kisregény, Ungvár, 1983; A legfőbb parancs, válogatott novellák, Budapest-Ungvár, 1986; Sosem volt repülések emléke, novellák és színmű, Ungvár, 1989; Az utolsószázad, regény, Ungvár, 1989; Azt bünteti, kit szeret, dokumentumregény, Ungvár, 1990; A Nagy Semmi, regény, Ungvár, 1994; Ikebana, válogatott versek 1942-1992, Galéria Kiadó, Budapest-Ungvár, 1993; Erdélyi Béla és kortársai, képzőművészeti-monográfia, 1994; Csillagírás, kortárs ukrán költők versei, fordítások, Budapest-Ungvár, 1994; A végtelenben találkoznak, regény, Ungvár, 1994; Borbélyműhely a Vakhoz, regény Ungvár-Budapest, 1995; Ároni áldás, regény, Ungvár, 1996; Lali az oroszlánbarlangban, Ungvár, 1999; A lét határán, regények, Ungvár, 2001; Szobor a főtéren, novellák, regény, Ungvár, 2001;Szegény ember vízzel főz, visszaemlékezések, Ungvár, 2002; Árva aranyesők, tárcák, Ungvár, 2004; Vakrepülés (válogatott versek, 2006); Őszi nyárfák (válogatott novellák és kisregények, 2007);Szép, mert reménytelen (regény, 2008).

Irodalom, forrás: S. Benedek András-Kovács Vilmos: A kárpát-ukrajnai magyar irodalom. In: A magyar irodalom története 1945-1975, IV. Szerkesztette: Béládi Miklós. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 163-164. old. (Tárolt változat: http://mek.niif.hu/02200/02227/html/04/368.html), Lizanec Petro- Gortvay Erzsébet-Vaszócsik Vera: A kárpátontúli magyar nyelvű irodalom rövid áttekintése. In: Sugaras utakon, Kárpáti Kiadó, Ungvár, 1985. 309-330. old., Pál György, A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990), Nyíregyháza, 1990; Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. [Balla László], Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 14-15. old., M. Takács Lajos: Balla László In: Új magyar irodalmi lexikon, A-GY. Főszerkesztő: Péter László. Második javított, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 122-123. old., Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. [ Balla László]. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 46.-47 old., Dupka, György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918- 2007[ Balla László]. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2006. augusztus. 16. old. MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. Balla László: Kacskaringók, in: Élet-jel (a Kárpáti Igaz Szó melléklete), 2010. február
Elektronikus irodalom: Eperjesi Penckófer János: 6. Alternatíva. A legfőbb parancs elve Balla László irodalomteremtő elképzeléseiben és a József Attila Irodalmi Stúdió tevékenységében. In: Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében.

Tárolt változat: http://karpatszemle.uz.ua/irodalom/pjtaj6.htm,

Balla László. In: http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/b/i000669.htm, Balla László versei: http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/040729/i03.html, Balla D. Károly: Meghalt Balla László. In: http://bdk.blog.hu/2010/10/28/elhunyt_balla_laszlo

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI